====== 55 ======

Ez az Arvisura elsősorban a Kr.e. 3100 körüli, #Csagili környéki lakosok életmódját írja le. 

  * 183.o
  * #Misztag {{:k.png?nolink|}}
  * #Kumandi -- "Kuman" - kun
  * #Tónusz {{:k.png?nolink|}}
  * #Bátika
    * #Bát "a fiatal ogúz fősámánok elnevezése" a sámánra
  * #Bellér -- (ill. Böllér) az avarok elnevezése a sámánra

  * 184.o
  * #Bami -- #Csagili közelében fekvő település (Kopet Dag hegység Karakum felé eső oldalán)

  * "Az erdőtüzek megtanították őket a hegyvidéki mészégetésre. Lakóházaik padló­zatát mészhabarccsal vonták be, amely könnyen megszilárdult. Az oldalfal szalmatö­rek és pelyvástörek hozzáadásával, agyagtéglákból készült. Előbb fából 3 x 1 araszos formát készítettek és a falu aranyasszonyának irányításával tenyérnyi magasságú, jól összekevert agyagmasszából téglát készítettek. Kiszáradás után a vadászattól ittma­radt férfinép a ház oldalfalait felépítette. Majd a falak mindkét oldalát agyagsárral be­mázolták és színes vonalakkal díszítették. Az oldalfalak felhúzása után az ácsok össze­illesztették a tetőt és a felhúzott falra ráhelyezték."

  * "Amikor Hunnoron és Almák-Atyján keresztül, Bugát érintésével Bami hun vitéz szülővárosába, Csagiliba érkeztek, az ácsok akkor fejezték be a fiatalok házának náda­zását és melléképületeik zsúpolását."

  * "a házak átlag 3 vagy 4 öl szélességűek"

  * "Csagili közepén, a Főtéren állt a 4 házból összeépített, Oregek Tanácsának az épü­lete, 4 különbejáratú helyiséggel. Mindegyik helyiség 5-5 öles volt. Az elsőben szé­kelt a bíró, másodikban a sámán, a harmadikban az Aranyasszony a szolgálatos rima­lánnyal, míg a negyedikben a gyermekeket váró asszonyok voltak a rimalány felügye­letével."

  * "{{entry>1/Aranyasszony ünnepe|*}}" -- "(augusz­tus 15.)"
  * Csagili lakossága 489 volt

  * "A 4 bejövő út mellett 4 boldoganyás ház állott, ahol minden kürtő mel­lől egy köpenyes figyelt az éjszakába. Ezen köpenyt viselő sérült harcosok egyike mindig figyelt, míg a másik a nyilakat gondozta." {{:f.png?nolink|}}

  * a sámán házában "a betegek tartózkodtak. A sámánnak mindaddig élelmezni kellett betegeit, amíg azok fel nem gyógyultak. Tehát a sámánnak érdeke volt a betegek mielőbbi meggyógyítása, mert annál gazdagabb lett."

  * "minden portán 3 nemzetség élt"
  * "Minden házban a Nagyas­szony lakott a dombon, míg a fiatalasszony a komorában élt" -- kamrában
  * "A gazda a lovakkal és a lábasjószágokkal aludt együtt és azokra vigyázott. A fiatalság a melegebb hombárban lakott, s végül az öregek a régi házban, amelyiket, ha az idősebbek kihaltak, újjáépí­tették. Tehát 20 éves korig egy csoport külön lakott a nagyasszonnyal."  

  * "Mindenütt, ahol a hunok megjelentek Hunnor és Magyarka között, be­vezették a törzsenkénti tárkány-rovást, míg a képzettebb sámánok a törzsi székhelye­ken fősámáni rovást műveltek. A sámánok a földmegmunkálási részesedést tárkány­rovással végezték, de a fősámánnak küldött jelentéseket csak **fősámáni rovás**sal róhat­ták." -- azaz úz tárkányrovással

  * 186.o "Tíz hun település lett a "{{entry>1/Tíz nyíl szövetség|*}}" címén a települési egység"

  * 186.o a #tyumen (10000 lakosú környezet) felépítése

  * 187.o #törek és #pelyva -- a gabonakalász "toklásza", amiből csépléskor porszerű törmelék lesz, majd széllel választják el a szemektől

  * 188.o "Amíg a Zagrosz és Élám törzsek maradékai a házuk agyagpadlójába temetkeztek, a hunok a halottaikat elégették."
  * "Az összegyűlt porukat egy díszes edényben szentélye­ikben sokáig őrizgették." -- {{entry>1/rátó|rátóban}}
  * #bogácsa -- pogácsa
  * 189.o Élet-magvak -- gabona magvak

  * 190.o "Bami hun vitéz édesanyja volt a Nagyme­leg-víz melletti leghatalmasabb aranyasszony, Enzeli aranyasszonynak hívták. Korán özvegységre jutott. 5 fia közül Bami volt a legnagyobb, ő Atrek fejedelemnek a húgát vette el feleségül"  
    * #Nagymeleg-víz -- Kaszpi-tenger
    * #Enzeli -- [[http://en.wikipedia.org/wiki/Bandar-e_Anzali|Bandar-e_Anzali]]
    * #Atrek -- folyó Bami hegyeinek túloldalán

  * "Amíg Hunor városától délkeletre és tőle Csagilig férfi-uralom, addig Csagilitől kettős uralom volt az Atrek torkolatáig, de innen Magyarkáig, Enzeli aranyasszony birodal­mában mindenütt az aranyasszonyok voltak hatalmon."

  * "Nagyvíz és a Hegyek között csak jó 2 fu­tásnyi távolság volt" -- 1 #futás kb. 1 km
  * "#aranyasszony-pap ", "#rimaszécspap " -- "az arany­asszony intézkedéseit végrehajtotta".
  * 1 #véka -- 1 faedénybe beleférő, területenként különböző mérték, kb. 20-47 liter (fél, harmad, vagy negyed #mérő , és 40 #icce )
  * 192.o elírás "adat" -> "adag"
  * 193.o A Disznótor hava után következő "tárkány hónapot #Lugal-oroszlán és kézműves hónapnak is hívták, mert ekkor még a kézművesek is vadászni mentek, olyan nagy húsbőség volt."
    * A tárkány hónap a 13-ik, ami a Hold és Napévek különbségét hidalja át
  
  * "Egy medvetoros év 12 holdtöltési azaz holdhónapból állott és a kézművesek havá­ból, amelyben minden 4 évben 1 tárkány-napot tartottak és minden 100 évben, a leg­alkalmasabb időben az A Nagyszala napot. Így a csillagászati babiloni év a hold­egyenlítő szerepénél fogva helyrebillent." \\ "A Névadó feljegyzések 365 napot tartottak nyilván, míg minden negyedik évben volt a tárkányok vizsganapja és ezt minden al­kalommal megünnepelték. Minden 100 évben a beavatottak tartottak egy Nagyszala napot, és ekkor a medvetoros év nem 365 illetve 366 nap volt, hanem 367 nap."
    * 100 évente ki kell hagyni a 4 éves szökőnapot, vagyis inkább a Nagyszala évében nem tartottak tárkány-napot (minden 400-adiknál viszont megint kellene tartani). Ha viszont 380-ról csökkent az év hossza, akkor ez még elképzelhető lenne.
    * Két időszámítás volt tehát, a #Féran , ami a Napéveket számolta és a Holdhónapokhoz igazodó naptár
  * "Amíg eleinte, a Hold hozzánk csapódásáig 360 nap jelentett 1-1 tűzszerzési évet, ez a beava­tottak szerint fokozatosan emelkedett később 365 napra, sőt 4 évenként a tárkány képzősök napjával 366 napra egyenlítődött ki." -- nem valószínű; inkább csak megmaradhatott a 12 * 30 napos (= 360) számolás, amit el kellett időnként csúsztatni, pl. szökőhónapok beiktatásával

  * "Enzeli" "városa 48 tömény lélekből (480.000) állott, 1-1 tömény lakterülete között 1 tömény azaz tízezer lépés volt." -- 1 lépés kb. 1 m, 1 tömény lépés így kb. 10 km
  * "Enzeli Aranyasszonynak 12 ilyen érdekterülete volt, tehát Magyarkáig 576 tömény (5.760.000) lélek felett uralkodott."

  * 195.o Magyarkán "az indulatok megszelídültek. Magyar utódai a beavatottjaik vezetésével bevezették az ősmagyar vallást, amely nem egy népet jelent, hanem az egy igaz Istenben való hiten alapult. Ezt az Istenhitet nem kényszerítenék rá senkire, mert az ő Istenük nem haragos és büntető Isten volt, hanem szerető Égi-Atya, aki­nek elgondolásait a lábaira megrokkant Anyahita rótta le a szumírok által érthető ro­vásokkal az Arvisura lapokon. Ennek az Égi-eredetű hitnek sok követője volt, ame­lyeknek vezetői a bevatottak voltak. Ez a kis vallási csoport a nőket egyenrangú embe­reknek tartotta"{{entry>1/ősmagyar vallás|-}
    * Anyahita tehát "a szumírok által érthető ro­vásokkal" írt

  *195.o Zanidar -- talán [[https://maps.google.hu/maps?q=zand+iran&ie=UTF-8|Zand]]
    * "Vadász**kunyhóik nyújtott köralak**ban készültek, ahol megbeszéléseiket és Isten áldozataikat tartották."

  * //**"Az Aranyasszonyoknak hősies küzdelmet kellett vívni, hogy a vándorló vadászok és a nyomásokban legeltető állattenyésztők és a síkságon lévő öntözéses gazdálkodók között az összhangot megteremtsék. Ezt másként nem tehették, csak az ataiszi egyis­ten hit vallása alapján."**// {{:f.png?nolink|}}
  * "Zanidar fejedelem örömmel üdvözölte Tónusz és Bátika rokonlátogató csoportját és a Tura-hegyen lévő vendégfogadóban helyezte el kedves vendégeit. Nemsokára kö­vetkezett az aratás vége és ilyen alkalommal szokták mindig megtartani a Tura-hegy tetején a hegyiünnepélyt."
    * valószínűleg "[[http://mapcarta.com/13949206|Gora Dva Tura]]" ([[http://arvisura.vilaghagyomany.hu/_/geo.htm?42.046944,46.488889|@]])

  * #Gyeretyán {{:k.png?nolink|}}
  * #Jóskar {{:k.png?nolink|}}

  * "Öthegy alján két kőből épített fürdő volt, ahol az előcsarnok búbos-kemencéjében emberfej nagyságú köveket melegítettek. Mikor ezek a kövek megforrósodtak, egy csúszdán vízzel telt edényekbe gurították azokat a kupolás kőfallal ellátott fürdőbe. Itt aztán a vízből kilátszó forró köveket még vízzel locsolgatták. Mindenki jól megizzadt a kupolák alatt, majd a kifolyó langyos víz medencéjében megfúrödtek." -- az izzasztókunyhó nagyobb változata

  * #Galga-folyó -- "Tura-hegyére a Galga folyó népe ökrös szekereken ment"  {{:k.png?nolink|}}
  * #Badil hegysége -- "Utána holdtöltétől holdtöltéig nagy vadászatot rendeztek a Kabar nemzetség Badil fejedelmének hegységében." {{:k.png?nolink|}}

  * 197.o #Cserkesz -- [[https://maps.google.hu/maps/place?q=Cherkessk|Cherkessk]]