====== Sámán, Táltos ====== A "sámán" egy mandzsu-tunguz szó, ami "tudót" jelent (a "sa" a "tudni" ige, bár vitatják, hogy ez egy belső keletkezésű szó lenne). A burjátoknál #bő, ill. nő esetén #udugan elnevezést használnak, ez a mongoloknál #böge, a jakutoknál #ojum, az altáji törököknél pedig #kám . (Diószegi:) "a tudomány azonban ezt" – azaz a sámán – "elnevezést kapta föl, így ez vált közismertté". A sámán, ill. kám tehát alapvetően "tudó" jelentésű volt. Az Arvisura szerint az avarok Égi-Birodalmában //"három helyen folyt a sámánképzés. A Kolozsváron tanulókat táltosoknak nevezték, a budaváriakat sámánoknak, s a Baktivárott képzetteket a fiatal ogúz fősámánok elnevezése szerint bátoknak. A bátok neveltjei az ujgur-rovás használatát tanulták."//{{entry>1/táltos|-}}{{entry>1/bát|-}} Egy korai elnevezés a #patiszuk, ill. pateszi(k). Az Arvisura szerint //"Samasna-Pisti"// volt //"Uruk-óm birodalmának első királya"//. #Samasna-Pisti, azaz a //"Samasna-törzs Pistije"// nevet ugyan az Arvisurán kívül nem találunk, „Utnapisti”-t viszont már igen; az akkád Samas pedig pontosan a sumer ##sumer|𒌓## Ut/Utu-nak, a Napistennek felel meg. A sumer ##sumer|𒉺𒋼𒋛## PA.TE.SI jeleket ensi2 módon szokták hangzósítani, amit kormányzónak fordítanak, de a hasonló szó álomfejtőt is jelent. //"A 24 Hun Törzsszövetség sámánjainak patiszuk elnevezése ebből a korból származik. Az agabák patiszukjait már Ataiszban is sámánoknak hívták."// Az Arvisura szerint tehát az eredeti agaba "saman" elnevezés így átkerült át az úzokhoz, majd a tungúzokhoz. Érdekes, hogy a papokra vonatkozó sok sumer elnevezés között találunk ##sumer|𒀀𒋗𒉀𒀀## a-tu5/a-tu5-a (kb. "atya"), és ##sumer|𒉽𒋀## pa4-šeš szavakat is. Az utóbbi esetén, mely „elöljárót” is jelent, a šeš "testvér", a pa4, amit PAP jellel írnak (a szóvégi mássalhangzót általában elhagyják) pedig "elöljáró/kiemelkedő/apa/férfi/ fiútestvér" jelentésű. ===== Paál Zoltán a sámánokról ===== A bevezetőben (A.13.o) Paál Zoltán így ír a sámánokról:\\ //"De az a kép, mely bennünk a sámánokról él, nem illik a régi világ hun sámánjaira. Ha ma egy magyar ember előtt kiejtik a sámán nevet: maskarának öltö­zött, bűvölő-bájoló varázslóra gondol. A mi sámánjaink nem ilyenek voltak. Ötéves sámán-iskolát végeztek, s ezekbe minden törzs a legkiválóbb fiait küldte. A legjobb mesterek széles látókörű, művelt emberekké nevelték ott őket. Érteniök kellett az or­vostudományokhoz és az állatgyógyászathoz is, hiszen százezer számra voltak állatja­ik. Az ötéves iskola után vetélkedőt tartottak, s aki ezen első lett: elnyerte a fősámá­ni-fejedelmi méltóságot. A fősámán melletti másik fejedelem volt a fővezér."//{{entry>1/sámán|-}} ===== Sámánok feladatai ===== Rögtön az Arvisura elején meg is találjuk a 24+1 különböző sámáni szerepet: **#pateszi ** - öregisten idő A sumer ##sumer|𒉺𒋼𒋛## PA.TE.SI jeleket ensi2 módon szokták hangzósítani, amit kormányzónak fordítanak, de a hasonló szó álomfejtőt is jelent. **#harsány ** - kispap **#regős ** - tanító **#bacsa ** - ellátó **#bőd ** - bőségpap **#boksa/baksa ** - tudóspap **#arbag ** - gyógyító **#kács ** - vándorló-pap **#dalacs ** - katonapap **#ulcsák ** - nemzetiség-pap **#duru ** - szövetségi-pap **#jaku ** - összekötő-pap **#barus ** - jövendőmondó **#magóc ** - varázslópap **#nazír ** - istenidéző **#bán ** - őrségpap **#kende ** - napisten-pap **#tárkány ** - kovácspap **#vajda ** - kalandozó-pap **#gyula ** - szerződési pap Érdekes a gyula megnevezést Gula és Sirgula mezopotámiai pateszik nevével összevetni. * A ##sumer|𒄖𒇲## gu-la2 jelentése „nádkéve”. * Maga a "gu" - "kötél", a "la2" - "átköt/szorít" jelentésű. * A ##sumer|𒁍## sir2 és ##sumer|𒂡## sir3/šir3 "kötött" jelentésű, a "šir3…" pedig több, aláírással kapcsolatos szó elején is szerepel. **#horka/harka ** - bírópap **#szécs ** - aranyasszonypap A rimalányok vezetője, sokszor az aranyasszony, vagy az aranyasszonyt segítő sámán. Rimaszécs egyébként egy település ([[http://arvisura.vilaghagyomany.hu/_/geo.htm?48.304493,20.235772|@]]) neve is. **#igric-sámán ** - éneklő **#abakán ** - öregtanácspap **#rimolán ** - gondozó papnő A nevüket #Agaba feleségéről #Rima asszonyról kapták ("rimalány"). //"Ezek a rimalányok nevüket bölcs Agaba feleségétől kapták, aki már a tengerparti városukban is gyógyítással és az ételek tartósításával foglalkozott. Tudományát és mesterségét Ordoszban is folytatta, ezért a 24 Hun Törzsszövetség asszony társadalmában jó hírnévnek örvendett. Maguk az asszonyok kérték, hogy a szép Rima aszszony udvartartásában a leányaik egy-két évig ott lehessenek. Ez azért is volt közkedvelt, mert ritka leány volt, aki nem mint asszony vagy menyasszony ment haza a törzsi szállására.Ezért nagyon sok leánynak az volt az álma, hogy Ordoszba menjen tanulni. Természetesen ezt a kérést Agaba mind erkölcsileg, mind anyagilag kihasználta, mert a szülők fedezték leányaik költségeit. Amelyik leányzó nem ment férjhez, azok végezték Joli-Tórem kegyhelyének őrzését és az orvostudományok elsajátítását. Ennek a kalandozásoknál igen nagy hasznát vették, mert a sámánok és a Rima-lányok minden kalandot orvosi és asszonyi szemmel is néztek. Ritka kalandozás volt az, amikor valami újdonságot ne hoztak volna a 24 Hun Törzsszövetség fővárosába."//