====== A szövegek értelmezése ======

Aki beleolvasott, annak nem kell bizonygatnom, hogy a szövegek rendkívül nehezek, pontosabban váltakoznak benne a könnyebben érthető részek a nagyobb szellemi munkát igénylő sorokkal.

Nézzük például a következőt:

##NAGY HÁBORÚT VISZ MÁR PARANCS – FELELŐSSÉG . FELELŐTLEN MINŐSÉG MIATT / NEM LESZ NEMZETI NORMA ÁHÍTOTT – MÁS SZÖVETSÉG JELENÍTI MEG JELEN IDŐBEN . MI NEM JÓ KIMENET##

 
Vagy a következőt:

MAGYARORSZÁG . FEMININ ŐS SZÁLON MÁR IGE INT / NAP TALÁRJA . SÁMÁNI HIT GONDOLÁJA – EMBEREKET VEZET VELE ÉG FÉNY KORÁBA

 

Ezek – remélhetőleg – könnyen érthetők, illetve a szövegben beazonosíthatók a nyelvi szerkezetek, és, ha a szavak pontos jelentése nem is ismert, nagyjából elképzelhető a téma. A szöveg különleges nyelvhasználata, illetve a magyar nyelv jellegzetességei miatt azonban néha a nyelvtani elemeket is nehezebb azonosítani.

 

A szövegekre a szellemek „vers”, „mese”, „ős szent mese” módon hivatkoznak.

ÜZENI ÉG . RÉGI MESE – ÉLETRE KEL ŐS SZELLEME

 

A megfogalmazási módra pedig a „virág”, illetve „virágnyelv” kifejezéseket használják.

INDÍTOTT VILÁGRA . LANT VERS VIRÁGA – GYŐZ IDŐTŐL MEGKORONÁZOTT VALÓS MINTÁJA

 

 

===== „Vers virág” =====

Az üzenetek a magyar nyelvet különleges módon használják. Ennek szerintem az egyik oka, hogy nem csak racionális-mennyiségi ismereteket, hanem egy minőségi képet is át akarnak adni. Ezt a tudatfelünket napközben alapvetően elnyomjuk, így főleg csak álmainkban vagy műalkotásokban találkozhatunk ennek a nyelvezetével.

Véleményem szerint a vers-formával, a szavak jelentése mellett a ritmussal, rímekkel az üzenetek egy különös szemléleti képet is át tudnak juttatni, amivel át tudják hangolni a tudatot egy tisztább, magasabb rezgésű szintre. Ez egy igen meglepő állítás, de a szövegeknek pontosan ez az elsődleges célja. Ehhez éveken keresztül kell olvasni a szövegeket, és az áthangolás lassan, fokozatosan történik.

Miért ilyen vers-formát használnak az üzenetek? Nos, a jelenlegi írásbeli nyelvhasználatunk alapvetően olyannak készül, aki nincs jelen, esetleg nem is ismerjük. Tehát alapvetően ismeretlen személy(ek)nek írunk, így az alapvető célunk, hogy félreértések nélkül, pontosan megértse-megértsék a közlendőnket. Ehhez azonban a nyelv használatát le kell egyszerűsítenünk a „legkisebb többszörös” primitív szintjére, így alapvetően egyszerű viszonyok megadására kell korlátoznunk a közlendőnket. Ilyen módon igen nehéz átvinni a minőségekre vonatkozó érzeteket, sejtetéseket, illetve általában véve a dolgok minőségét és azok viszonyait. Az egyszerű nyelvhasználat ugyancsak képtelen a jobb agyfélteke „megszólítására”, azzal információk közlésére.

 

Az „ős szent mese” „vers virága” így szerintem a teljes tudatra tud hatni, a konkrét helyzetek és történések megadása mellett azok minőségeit és viszonyait, így az értékelést és az értékeket is képezni képes.

 

 

===== Néhány gyakoribb tagolási forma =====

A tagolás legalapvetőbb szerkezetét a ritmusok, gyakran gondolatritmusok, a rendkívül különleges rím-szerkezetek és a szavak jelentései adják meg.

 

A szövegeknél észrevettem néhány többször előforduló speciális tagolást.

 

–    Figyelemfelhívás jellegű kiemelés, amelyet normál szövegben ':' után írnánk, pl. „üzeni ég: hét vezér már lenn”:

 
##ÜZENI ÉG – HÉT VEZÉR MÁR LENN . MINDEN IDŐK ORSZÁGÁBAN – ŐSI MAGYAR HON MINTÁJÁBAN##
 

–    Közbevetések:

 

TENÉKED ÉG KÉT VÉRÉTŐL MEGJELENÜLŐ TUDÁS -ÜZENI ÉG- KÁPRÁZATOS TÁL TŐ TANÍTÁS / ÜZENI ÉG . MÉG INTŐ SZÓ . SZENT ŐSI NAPTÓL ÚTMUTATÓ

 

–    „Mérlegek”, vagyis olyan kifejezések, amelyek az előtte és (!) az utána következő szavakra is vonatkoznak; egy modern szövegben ilyet nem „szabad” leírni, mivel nem lehetne felépíteni a mondat-elemzés fáját. Ennek jelzésére is a „.” jelet használom. A következő példában az „írt ősi nép neki” az előtte és az utána következő részre is vonatkozik („mindent . mi égi . írt ősi nép neki”, ill. „írt ősi nép neki . megfelelő tanítást”), így ez egy tömörítési technika is, illetve egy speciális egyenrangú kötő-viszonyt ábrázolhat

 

MINDENT . MI ÉGI . ÍRT ŐSI NÉP NEKI . MEGFELELŐ TANÍTÁST

 

–    „Mérleg-felsorolás”, vagyis a középre illesztett kifejezés felsorolást képes kifejezni (az „aláássa” az áltanokra, álminőségre és megköveződő térségre is vonatkozik)

 

ŐSI ÉGI IZZÓ LÁVA . ÁLTANOKAT . ALÁÁSSA . ÁLMINŐSÉGET – MEGKÖVEZŐDŐ TÉRSÉGET

ŐS SZELLEM . MEGJELENÍTŐ SZELLEMI NÉGYET . ÚTRA INDÍT NAGY LUNÁN

 

 

===== A könyv olvasása =====

**A könyvet nagyon nehéz egyből elolvasni. Már maga ez a szándék ugyanis a racionalitást indítja be, amely sokkal egyszerűbb szövegekhez szokott.**

**Véleményem szerint a könyvet először célszerű csak olvasgatni, azaz valahol felütni és elolvasni néhány oldalt, figyelembe véve, hogy a könyvben a sorok tördelése hibás is lehet, így „össze kell olvasni” néhány sort, illetve esetleg a sor közben kell megállni.**

===== Különleges nyelv =====

A szövegek a magyar nyelvet egy különleges módon használják – szerencsére a magyar nyelv hajlékonysága ezt lehetővé teszi.

A különleges nyelvhasználat elemeinél én a következő csoportokat találtam:

–    különleges nyelvtani szerkezetek; ilyen pl. a határozott névelő hiánya, más felsorolási formák, műveltető igék gyakoribb használata, a tárgy néha jelölt, néha nem, stb.

–    különleges szóhasználat, ami jelent ismeretlen szavakat, illetve szavak más értelemben történő használatát is

–    különleges rímek, illetve gondolat-ritmusok használata, amelyek „összeszövik” a teljes szöveget, így az elemek közötti kapcsolatrendszereket is ábrázolhatnak

 

 

===== Szavak: főnév-melléknév-ige =====

A szövegek a legmesszebbmenőkig kihasználják a magyar nyelv rendkívüli lehetőségeit, amelyek ugyan megnehezítik a szövegek értelmezését, de annak így többletinformációkat tudnak adni.

A leggyakrabban a szavak és kifejezések „túlterhelésével” találkozunk. Ezzel egyszerre tömörebben lehet kifejezni a mondandót. A tömörség a magyarázkodással-körbeírással szemben egy kisebb redundanciájú, azaz nagyobb információtartalmú formát jelent, aminek az értelmezéséhez így nagyobb intelligencia szükséges, ugyanis egy-két szó helyett a szavaknak hosszabb láncát egyszerre kell áttekinteni és a lehetséges változatok közül így lehet kiválasztani a lehetségesek közül a tényleges változatot. Megjegyzendő, hogy a szövegek gyakran tartalmaznak szójátékokat, sokszor szándékosan többértelműek - azaz a tényleges változat is néha csak valószínűsíthető, pontosabban, inkább csak az sejthető, hogy egyes részlet hogyan nem értelmezhető.

 

A magyar nyelvben egy szó lehet ige, főnév és melléknév, esetleg határozószó is.

Egy közismert példa a vár (ige – „mit csinál?” – pl. „szó vár”), vár (főnév –„mi?”), de hasonlóan: várt (ige múlt időben – „mit csinált?”), várt („főnév tárgyesetben – „mit”) és várt (befejezett melléknévi igenév – „milyen?” – pl. „jelenül meg két várt világ”).

Másik példa: írt (melléknév – „milyen?” – pl. írt szó), írt (ige múlt időben – „mit csinált?”), írt (főnév tárgyesetben – „mit?” – pl. (gyógy)írt).

 

Közismert a magyarban a szó alapformájának túlterhelése, így az alapforma jelentheti birtokos szerkezetben a birtokot („háznak az ablaka” helyett rövidebben: „ház ablaka”), vagy birtokos-jelzős szerkezetként a szerkezet tovább rövidülhet („ház ablak”).

Birtokos személyragoknál a magyarban elmaradhat a tárgy (pl. „értik szavamat” helyett „értik szavam”).

Az egyes szám harmadik személyű jelen idejű létige („van”) elmarad.

 

Ehhez hozzáadódik egyrészt a szövegek különleges szavainak más értelmezési lehetősége, pl. a „szád” jelentése „nyílás”, a régi magyar nyelvnek megfelelően, vagy a „nyomon” lehet „nyom On” is, mivel az „On” szónak a szövegben külön értelme van.

Másrészt, a magyartól kicsit eltérő, különleges nyelvhasználat és különleges nyelvtani szerkezetek miatt esetenként más értelmezési lehetőség is lehetséges, ill. szükséges. Pl. egyértelműség esetén néha elmarad a tárgyeset.

 

A magyar nyelv lehetőségeinek, illetve a különleges nyelvhasználat miatt a szövegek rendkívül tömörek, ugyanakkor ábrázolni képesek egy belső hullámzást és a kifejezések közötti viszonyok rendszerét is. Azaz egyszerre többszörösen rétegzett információ-tömeget képesek átvinni.

 

A szövegeknek az értelmezéséhez így egyrészt magasabb intelligencia szükséges, mivel egyszerre nagyobb szövegdarabokat lehet csak értelmezni – végső soron a teljes szöveget kellene egyszerre tekinteni. Másrészt, szerintem csak fokozatos ismerkedéssel lehet lépésről lépésre kibontani a szövegek tartalmát, amely tanulás során a megértés, így az intelligencia szintje is emelkedni kényszerül, illetve a szöveg „átrezegtetheti”, „átrendezheti” a belső tudati mintákat.

Későbbi szövegben (emlékeim szerint) erre a megfogalmazási formára „hullám nyelv” módon hivatkoztak.

 

A fokozatos ismerkedés és értelmezések szerintem az eredeti szándékhoz tartoztak:

NYOMTATÁSOK . NYOM PONTOSÍTÁSOK . MEGJELENŐ TALÁLKOZÁSOK – VISZIK JELENBE MÉLTÓSÁGOT / VISZIK ORSZÁG FELELŐSSÉGÉT – VESZIK NYOMON ÉGI JELENTÉSÉT

 

 
===== Néhány versforma =====

A ritmus és rímek szerinti értelmezéssel célszerű szerintem kezdeni a szövegek értelmezését. Ez azonban csak az első lépés, mivel ezt a szöveg értelmének, a mondatrészeknek az értelmezésével pontosítani kell.

Már a ritmusok és rímek keresése sem egyszerű, mivel nem a hagyományos verssorvégi rímekkel találkozhatunk, hanem igen bonyolult versformákkal. és nagyon különböző hosszúságú sorokkal.

Én találtam hangsúlyos (nagybetűvel jelölöm) és hangsúlytalan (kisbetűvel jelölöm) rímeket is. A gondolatritmusokat kis vagy nagy x, y betűkkel jelölöm.

A következőkben néhány gyakori formát mutatok meg, ahol a konkrét esetekben a szünetek („-”, „–” és „/” jelek) változhatnak.

 

Sorvégi rímek: _A – _A – _B – _B …

(Esetenként előfordulnak „egyszerű” sorvégi rímek.)

Ó PÁNT VÉN NYEMTENYEIMI NÉPE - MEGFÉNYESÍTŐ SZENTSÉGE - ÍRJA LANT HÍRT VÉRÉNEK - JELENÍTŐ . MENEKÍTŐ . SZENT VISELŐJÉNEK

(Az utolsó részben egy belső rímfelsorolás is látható; lásd később.)

 

Rímfűzés: _A – _a . _B – _B

(Rendkívül gyakori a rímfűzés.)

FONETIKÁBAN MEGJELENIK ÉG - JÖVENDELT VÁLASZTOTT ŐSI NÉGY . LÁTÁS . SZENT VERS . SZÓ . MEGJELENÜL - ÉGI NAGY LAMESTŐL MEGELEVENÜL

 

Többszörös sorvégi rímek: _A – _A – _A…

(A sorvégi rím több soron keresztül is megjelenthet.)

MEG FOGOD KAPNI . MI NAGY LÁMPÁTÓL MEGJELENÍTŐ - MERT NEKED FÉNY NÉP INDÍTJA ÉGI ERŐ - TE NE FÉLJ . NYOM NÉKED ÉGBŐL EREDŐ

 

Sornyújtás: _A – _A – _x . _A

(Rövidebb sor(ok) után hosszabb sor következik.)

ONTOM ÉGI HÍRADÁST - VESZNI NEM AKAROM HAGYNI MAGYAR PALÁNTÁT - VESZNI MI NEM ENGEDJÜK . ÉGI IDŐTŐL MEGFORMÁLT ŐS INDÁT

 

Belső rímfelsorolás: _x _a . _a… . _a _B – _B

(A belső rímek a felsorolás elemeit zárják egyenként le.)

LANKÁN MEGFOGJA TAMENI HÍRT . VERSET – VALÓSÁG FÉNYÉNEK . JELENÍTŐ NAGY LENTI LYÁNI MENTŐ SZÁL ŐS VEZÉRÉNEK JELÉT – VELE ÍRT ÜZENETÉT / VÁRT VALÓSÁG FONTOS ÜZENŐ TUDÁST – VELE ÍRT VALÓSÁG MEGVALÓSULÁS

 

(A példában egy kettős rímfelsorolás is van.)

 

Rímcsúsztatás: _x . _a _A

(A rím a tagolás határának másik oldalára kerül.)

NAGY VÉSZT . VELED KÉT VILÁG . KONOK JELET - VELED RÉGÓTA VEZET

 

Sorkezdő rím: a _A

(A sor kezdődhet egy kevésbé hangsúlyos rím egy-két szavával.)

SENKINEK . NYEMTENYEIM LYÁNJA MÉG NEM HÍRT VINNI . MINT VELED

 

Másutt egy kétszavas sorkezdés (a példa végén felsorolás és keresztrímek is megjelennek):

ÍROM NÉKED . GÁBORI NAGY LÁNCTÓL KÉPET - VÍZ VESZÉLYE INDULT MEG / EMBERISÉG KOVÁSZON . MEG FOGJA TUDNI . MI MENTI - HA ŐTŐLE ÉG JELENÍTŐ SZENT VILÁGON . PARANCSOT MEGKÜLDI

 

Ahogy néhány példából is látható, a rímformák kombinálódhatnak, illetve tovább variálódhatnak.