-
297.o
Aranyos-szék – „Aranyos-széken már előzőleg is voltak hun települések, mivel Bihar ifjúsági vezér i. sz. előtt 2810-ben történt kalandozásakor Szampó parszi-szkíta Isis-lakó sámán az Anyahita tisztelők egy kis csoportjával megjelent a védelmet nyújtó hegyek között, és Aranyos-széken Isis-lakó kegyhelyet létesített. Mivel ezen a vidéken sok volt a külszínen talált arany, telephelyüket Aranyosszéknek nevezték”.
(Szampó a korábbi Arvisura szerint meghalt Bihar tartományban
)
Isis-lakó – mintha az eskló népnévnek az átfordítása lenne; érdekes, hogy a sumer eš3 „oltár/szent hely/szentély” jelentésű (de a képjelét „tenger” és „atya” értelemben is olvassák, ill eš3 módon a sátrat is jelölik), a sumer gal-nak („nagy”) sokszor később a „kal” felel meg; másrészt viszont az is elképzelhető, hogy „őslakó” jelentésű
-
Barca síkságán – Barcaság
-
„Lajta ezredével megkapta az Alsó-őrség vezetését,
Hisba a Felső-őrség parancsnokságát”
„
Szerém , az Isis-lakó saka-szkíta vitéz, akit Esküllő aranyosszéki fejedelem küldött”
„Szerém, amikor el akarta foglalni a védelmi helyét, megborzadt az úsztatástól” – később olvashatjuk: az áradás miatt
„Ekkor Mecsek elejtett egy medvét, amelyet Zengő sámán vezetésével medvetoron elfogyasztottak. Ezzel kegyhellyé változott a folyók közötti hegyes terület” – Mecsek hegység
-
-
-
-
-
Pécs – az „avarok kőből 3 karéjos Sis-Tórem, az úzok 5 karéjos Joli-Tórem, a kabarok 7 karéjos, téglás Ruda-Tórem, míg a parsziszkíták 9 karéjos Isis-Tórem kegyhelyeket építsenek és magukhoz vonzzák a többi avar, úz, kabar és parszi kalandozókat. A legszebb kegyhelye a görögökkel összeházasodott pamír-szkítáknak a Pécs-Tórem 9 karéjos, hagyma-tetejű kegyhelye volt”
-
Pécs – „Mivel a Pécs-Tórem-hívő saka-szkíták voltak többségben, az újabb településüket Kr. e. 799-ben Pécs-Tórem városának nevezték.”
„Az Isis-lakó hívek is felépítették 24 karéjos kegyhelyüket, amit Ata-Isis szenthelynek neveztek el. Ennek aranylemez volt a kupolája, amely egészen Szerémvárig elcsillogott.”
-
-
„az Isis-lakóknak a jómód megőrzése miatt csak kevés gyermekük volt” – mint a sumerek
-
-
Veszprém a „visszaemlékezése alapján, még azon évben, Kr. e. 728-ban, a legbiztonságosabb helyen, Pannonföld közepe táján felállítsa az új sámánközpontot. Az Ordosz birodalmi Veszprém városának mintájára felépítették 100 vepsze harcos segítségével és az ifjú fősámán törzsének ácsaival Vepszerém városát, Pannonföld-Birodalmának új sámánközpontját.”
„Szerém fia,
Ruma sámán engedélyt kapott, hogy Szerémőrség legszebb helyén alapítsa meg az új sámánvárost Ordosz mintájára, az ottani Ruma várhely hagyományai alapján.” –
település „
Nárom és
Bihács vitézek még azon évben kiépítették végvári őrségüket”
Balaton – „a széki-hunok elnevezése szerinti Bolhás-tó”, „ordoszvidéki, vepszeföldi elnevezésével a kellemes, meleg tavat Balatonnak hívták”
-
„24 Isis-képjellel való, Agaba-féle rovások” - Agaba rovásai még tartalmazták a 24 Isis (istenség) képjelét
-
-
-
-
„az erdős Sasvárban makkhullásig felépítették Detrekő tornyát”
-
-
„felépítették
Kőszeg tornyát, ahonnan el lehetett látni a felsőőri első Hisba-toronyig, Kanizsa vezér első váráig”
Veszprém öthegye
-
„
Encs vitéz őrségparancsnokkal napnyugat felé lovagolt és egy árvizes folyónál a magaslati dombon őrtornyot építtetett és elnevezte Encs-tornyának és magát a folyót Encs folyónak” –
folyó és város „Suprun kabar település központjában Ata-Isis szögeit jelképező építési mintára felépítették az új kegyhelyet, Suprun-tornyát”
„az Anyahita hívő szkíták az Órdögűző nap emlékére Esztyerhásnak neveztek, viszont Ruda-Tórem híveinél ez Esztorás napjának felelt meg”
-
„A kabarok erős ostorpattogtatásokkal végezték az ördögűzést, amit a szkíták ellenséges cselekedetnek minősítettek. Ők Ata-Isis sokszögletű szentélyében csendes elmélyüléssel adóztak Anyahita istenasszonyuknak, akitől azt kérték, hogy szabadítsa meg őket az Ördögfejedelem hatalmától. Szentélyükből kijőve a kabarok az ördögűző székeiket a tűzre vetették, ami miatt reggelig tartó öldöklés következett.”
Ibos-folyó – „(Ibss), ahogy a régi hikszosz földön az áradás napját hívták”
-
„az úzok áldozatot mutattak be Joli-Tórem kegyhelyén, ahol az Égi Dunna asszony tudomásukra hozta: „Keressétek a békét a káldorokkal!”…”
kimmer nép – „A kabarok igen elszaporodtak Sopronban és vasművelésük miatt a káldor kereskedők sokszor kimmereknek nevezték őket.” („tömör” - „vas”)
„Kr. u. 185-ben, amikor a római Pannónia megerősödött, az ide-oda vándorló pannon fősámánság a Mátra vidékére költözött”
„velük van egy volgai Kimmer nevű hajós a csapatával, akiket az Etil alsó folyásánál a német-gót közösség halálra ítélt, és azért menekülnek, mert félnek azok bosszújától. Kimmert csapatával együtt Kőszegre kísérték, ahol négy évig húzták meg magukat. Mivel a gótok állandóan kalandoztak, a vasgyártással foglalkozó Kimmert Kőszegen felfedezték, ezért egy-két család kivételével Sóvárra menekültek. Ezek a Kimmer leszármazottak a hegyek felé telepedtek meg. Később vissakövetelték a kabaroktól a háromnapi járásra fekvő ércfejtőket, mondván, hogy ezek a magashelyi érclelőhelyek mindig Kimmer területek voltak.”
-
„A székihunok szállásai Pozsonyban, Pusztaszeren és Parajdon voltak, a kaza-hunok szállásai pedig a Pécs, Győr és Décs gyűrűben”
Décs –
nem valószínű, hogy
Decs, inkább Bécs
„A 190., azaz Pannon Arvisurát Palóc-Vasvárról és Veszprémből az
Avarbástya alagút rendszerébe szállították, majd kiépítették az Avarbástya középső és felső világát.”