253B

Az asszonyuralom népei még a „Kabarvész” előtti időkben eldöntötték, hogy a Tóremhit hatására a marami és merija népeket elválasztó folyónál, a Kámánál sámán várost kell alapítani és annak fejedelme fog tárgyalni az érkező békés szándékú vendég kereskedő népek vezetőivel. Mindjárt az első sámán-fejedelem, Káma fogadta Berény ifjú kabar fejedelem küldöttségét és az előbb említett kérdések zömében megegyeztek.„
- Káma város – a térkép szerint ez a Béla torkolata környékén, a mai Agryz körül lehetett
„a kabarok megszüntették Rakaca vezéri megbízatását és sámán minőségben a merija-mos manysikhoz küldték, mivel szőke rabszolganőjét, Sarahot megölte annak követelőzései miatt. A délről hozott rabszolganők ezért kísértetformában mindig ijesztgették az elaggott Rakacát, végül idősebb korában egy ilyen szellemidéző szőke kísértet ölte meg.”
„Berényt az összkabarok vezérének kiáltották ki”
„Ettől az időtől kezdve a kabarok ifjú asszonyainak feleség lett a nevük, melyben Berénynek, a harmadik kabar törzsnek az az elgondolása érvényesült, hogy az asszonyok egyenlő jogú tagjai minden szállásnak.”
„A Nyék törzs Barszil volt” !!!

”Zsolca , aki manysinak számított, hosszú vándorlásai után rájött, hogy kalandozások helyett inkább rá kell térniük a kereskedelem kiterjesztésére. A délről hozott szolganők gyermekei ekkor már húszévesek lettek. Rokoni kapcsolataik révén valóban fellendült az új törzsszövetség kereskedelme. Édesanyáik szeretetükkel a szállásaikat virágoskertté varázsolták, sőt tarsolylemezeiket is virágos díszítéssel verték ki. Szavárd kézművesek telepedtek le Kámában.„ !!!
”Magyar fejedelem hívei első fiának, Bélának a vezetésével a róla elnevezett Béla folyóhoz vándoroltak.„
- ”Konda vitézt szíve a felesége révén, aki merija-mos manysi volt, az asszonyuralom alatt élő manysik felé húzta. Ezért Pelimka-asszony unszolására észak felé vándoroltak.„
magyariak – „Magyar halála után a Káma és Béla folyó környékén élő rokonaikat magyariaknak kezdték nevezni. Tehát új, független nép keletkezett.”
„Zsolca fősámán fia, Kürt vitéz lett a magyarjak fejedelme, de az altáji kabarok nem ismerték el vezérüknek. Így két emberöltő alatt a két törzsből három törzs keletkezett, amelyet a manysi fátriák magyariaknak, míg a kabarok magyaroknak neveztek”
- „a magyariak Jenő, Gyarmat, Gyula és Megyer törzsekké szaporodtak, míg a magyarok Kürt, Keszi, Tarján és Kéri törzsekké osztódtak”
- „Nyék törzse a Van-tó környéki beavatottakkal tartotta a kapcsolatot”
- „Béla fejedelem már Kürt vezér alatt kereskedelmi viszonyba lépett Ordosszal”
- „az eredeti két törzs helyett Zsolca halálakor már tíz törzsből állott az új törzsszövetség, amely beavatottak irányítása alatt állt”
És egy lábjegyzet: „Tura szerint a magyari, manysi, magyarok és kabarok törzsei megértették egymás nyelvét. A fiatal harcosok, amennyiben nem akartak harcolni Atilla és Baján felvonulása alkalmával, a magyar törzsek szövetségében védettséget találtak, s így létszámuk igen megszaporodott. A Béla törzs fele 575-ben és a Kéri törzs egy része 780-ban az avarok segítségére sietett.” !!!