„
Gyula-Duló fejedelem
Maturi nevű leányát Hunnor vette el, aki az itteni névadó naptár szerint felvette a Hunyor nevet és határőrparancsnok lett. Magyor pedig Irgizát vette el feleségül, Gyula-Kaszli birodalmát örökölte és a főpapi teendőket látta el. Kalandozás helyett a békességes életmódra tért át és felvette a
Magyar nevet.”
„A Van-tó környéki királyi család beavatottjai meghirdették a nyolcas szaporodási elvet és áttértek az urukimani keresztény hitre, amelyik nem erőszakosan térítő keresztény vallás, s csupán Ujgur-föld tette meg államvallásnak.”
„Hunyor fia, Bagamér-Balambér vállalta a harcias honfoglalásokat”
„360-ban a Nazír születése után Magyarka térségéből a Don, azaz
Ten , Tenis és
Tenisur folyók mellé vándoroltak és a harcos nyugati gótokat kiűzték onnan, míg a keleti gótokkal összeházasodtak.”
„A rómaiak a gótok ellen Udint hívták segítségül” … „Udin sámán 395-ben a Tisza mellé tette át a székhelyét és Ordosz beleegyezésével engedélyezte a gót seregek elleni harcot. Így a rómaiakkal közösen legyőzték a gótokat és cserébe a rómaiak 409-ben átengedték
Valeria tartományt a hunoknak.” ???
„Bagamér 410-ben meghirdette a Nagyvízig való harcot”
„Ordoszban eldöntötték, hogy Buda elgondolása szerint anyagi bázisra és kincsekre tesznek szert majd. 435-445 között Bizánc felé, míg 445 után a Nyugat-római Birodalom felé kell előkészíteni a Nagyvízig való harcot.”
„Az Aral és Káspi tengerek között ekkor az avarok vették át a vezető hatalmat.”
„A Tisza menti Pusztaszeren 433-ban Upor, Ruga, és Udin vezetésével, Atilla tanácsa szerint legalább 50 tömény lovas szükséges ahhoz, hogy a Nagyvízig való harcot megvívhassák. Buda, amikor 435-ben felépítette Budavár alagútrendszerét, Ruga és Upor tervét úgy módosította, hogy tisztán a 24 Hun Törzsszövetségi harcosoknak kell ezt a mértéket megütni. A gótok, szkirek és a többi segédcsapatok hűsége bizonytalan, mert mindkét oldalra eldönthetik a Nagyvízig való hódítás sorsát.”
„Ordosz sámánközpontjának áthelyezése a fősámánság aranykészlete miatt nézeteltérést robbantott ki a visszamaradt 8 besenyő törzs és Budáék között. Ezért még a hátrahagyott Ordosz nevét is a 8 törzs vezéréről Pató névre változtatták, amit az agabók és kinajok Patu-nak ejtettek ki. Az ordoszi síkságot a mai napig a régi nevén hívják, a visszamaradt 24 Hun Törzsszövetségi maradványokat pedig ordoszoknak.”
„A tíz-nyíl besenyő szövetségből Réka 2 töménye Atilla vezetése alá tartozott és az aranykincsekből ők is részesültek.”
Buda-Beléd (Bodó, Böde, Bede ugyanúgy Budát jelent más törzsi névadásban)
Budát meggyilkolták
„A hiányzó 5 tömény azonban megbosszulta magát, mert a nyugati gótok átálltak Róma mellé és a keleti gótok is meginogtak.” … „a Nagycsata eldöntetlen maradt” – Catalaunum
„a nyúl évében esztelenül kikényszerített háborúskodás” !!!
„A bor mámorában lévő Atilla helyett én vettem át a parancsnokságot” – Deédes
„Sokkal helyesebb elgondolása volt Buda-Belédnek, akinek tanácsára Ruga már 434-ben súlyos béke-megállapodást kötött Bizánccal. 441-ben viszont Atilla a nagy hun kővetővel belőtt Bizáncba. 447-ben a gót és gyepidák csapatokkal törtek Bizáncra és gyepűket követeltek a nyugalmuk érdekében.”
„451-ben a hunok csapatai özönlöttek nyugat felé”
„Mire a következő évben Atilla elment volna Honóriáért, a németek Krimhilda-Ildikót elküldték neki feleségül. Amikor a nászukat tartották, Atillát a német küldöttség megmérgezte és a fővezér hirtelen meghalt.”
„Réka arra biztatta fiait, hogy vegyék át az Aladárnak ígért fővezéri hatalmat”
„Aladár, Ellák és Dengezik Pusztaszeren megszervezte a seregét és egymásnak estek Atilla temetése után”
„Sajnos nekem kellett a felbőszült seregek közé állnom, mert mire a palóc fejedelmi földről Tiszavárkonyon keresztül lelovagoltam, a diadalmas hun seregnek már csak a töredékét láttam” – Deédes
„a birodalmat pillanatnyilag egymás között felosztották: Ellák kapta a Tiszától nyugatra eső részt, Csaba a Tiszától Jászvásárig, Dengezik tőle kelet felé az Etilig, míg Aladár az Etiltől a Bajkál tóig. Dunna asszony, Réka asszony meg én maradunk”
1. „A székihunok, kazahunok, jászok, szarmaták, dahák, szkíták, gyepidákok és szkirek isteneit sem vetették meg, hisz ezek isteneivel lett meg Csaba nyugati nyolcas-istensége”
2. „Dengezik népéhez sokan elmenekültek Ellák harcosai közül. A Van-tó melléki uruki-mani hívők az üldöztetés elől a Ten-Tenisur folyó vonalára menekültek. Az itt élő Dengezik-féle nyolcas istenség vitáiba nem szóltak bele, hanem a kutigurok törzsét gyarapították, akik megtűrték a szolid, dolgos uruki keresztényeket. Magyarkától Jászvásárig szétszórtan helyezkedtek el.”
3. „Aladár népe az istenfélő magyari néphez csatlakozott. Nekese-Deédes fia: Daróc, akit bűnösnek minősítettek az Atilla halála miatt őrparancsnoki tisztsége gyenge ellátása következtében, gyermekeit Deédes gondjaira bízta, majd felesége sírhantjától elbúcsúzva Aladárhoz csatlakozott és a Káma mellett a Bolári házba nősült be, ahol még sok fia született. Ő volt az első, aki a Betseáni kazárok befogadása miatt tiltakozó szavát felemelte.”
ugorok – „A magyarok törzsszövetségét Aladár eleinte gyűjtőnéven csak ugoroknak hívta. Mellettük kazahunok, avarok, a 12 székihun nemzetség, mongolok, tatárok, kabarok és ujgurok alkották a nyolcas istenség törzseit, de hozzájuk csatlakoztak a becseáni kazárok, mint a kunoknak kasszukkal keveredett harcosai, a palesztin mohamedánok elől menekülő zsidók és az oszétek parszi-szkítái. Ezen törzsekkel alkotta meg Aladár a harmadik nyolcas istenség és segédnépeinek új birodalmát. Ebben a szövetségben először a kazahunok ragadták magukhoz a hatalmat, de aztán a Huangho mellől menekülő avarok töményei és az oguzok lettek a hangadók. Az ugorok vezetéséhez a Nyék-törzsbéliek egyisten hitű tagjai járultak hozzá és vették át a szellemi vezetést. A legnagyobb gondot az iszlám-hitűek terjeszkedése okozta. A kazárok is igyekeztek a vezetőségbe befurakodni.”