269

• „A 4460. medvetoros évben az új vallás szerint Rómában 420-at írtak” - a keresztény időszámítás szerint
  • 420. Bagamér meghírdette a harcot
  • Deédes „15. születése napján megnyerte” „a Nagy-Süánt”
    • „unokabátyja, Atilla a cél előtt elbukott”
    • „Deédes lobogó aranyhaja felcsillant a déli napsütésben”
    • „Deédes három férjet választott”
      • „széki-hun Maros” „igen kemény, barna legény”
      • „szőke, magyari Eszék”
      • „harmadik az első szerelme, Nekese, a víg kedélyű és okos ordoszi fegyverkovács, úz sámán”
• 430. Deédes elindult
  • „Háromszögletű selyem fejdíszt viselt” !!! „ezek jelképezték három férjét, s így a hun nép ifjúsága a termékenység jelével indult a világ meghódítására”
• „Bagamér halála után Atilla lett a hunok fővezére, míg az okosabb Budát fősámánná választotta az Oregek Tanácsa” !!!
• 433. Atilla „az alánokkal összeházasodott jászok hívására elfoglalta a Jász-síkságot és az új, negyedik Pusztaszeren ütötte fel sátorfáját”
• 434 tavaszán „az altáji Kabar-síkságon telepedtek meg, a Jász-síkság felett, Kassa-Aba parancsnoksága alatt”.
• 435 tavaszán érkezett meg Buda „a Sámánok-Tanácsával és szépséges feleségével, a rimalányok fejedelemasszonyával, Dunnával. A római polgárok alapította város alatti Kőhegyen ütötte fel fősámáni székhelyét. Joli-Tórem kegyhelye mellett felállították a rimalányok szállását.”
  • Kőhegy - Gellérthegy
• 435 nyarán „érkezett meg az úzok serege is Deédes vezetésével” „Deédes 20. születése napján, tábort ütöttek Pusztaszeren”
  • „Azért érkeztek később, mert az Oregek Tanácsa a fehér-hunokat a turgai kapuból az Etil folyón át vezényelte az új hazába, míg a fekete-hunokat a derbenti kapun keresztül irányította a nagy felvonulásra.”
• „Utolsónak Eszék tyumenje indult el, de parancsa szerint Tomaj vitéz századát azzal a paranccsal hagyták a turgai kapuban, hogy a később érkező törzseket a megjelölt úton kísérjék Atilla táborába. Egy-két felvezető csoport mindig kísérte a törzseket a megjelölt úton, de a mai napig is maradtak közülük a Turga kapujában, mivel négy törzs az előírás ellenére sem érkezett meg, és az Öregek Tanácsának parancsa értelmében mindmáig várják azok beérkezését. Esküjüket még a nagy mongol hódítók is tiszteletben tartották és őrhelyükben megerősítették őket, mivel megbízásuk örök időkre szólt!”

• „Eredetileg fehér-hunok voltak: mordvinok, manysi-hantik, marik, suomák, észtek, lettek, komik, vepszék, vótok, kaza- és székihunok, avarok, kabarok.”
• „Fekete-hunok : úzok, kunok, jászok, törökök, mongolok, tatárok, zsuánok, csuvaszok, bolgárok, baskírok, ujgúrok és manzsuk.”
• „Bősárkány kérésére az Oregek Tanácsa az úzokat háromfelé telepítette. Maros vitéz tyumenje az Úz-völgyétől Marosszékig, Eszék vitéz tyumenje Dunna-Ózdíntól Eszékvárig, míg Nekese fegyverkovács tyumenje Sajó-Ordosztól Tiszavárkonyig telepedett le”
  • Dunna-Ózdin ???
• „Az úz kőfaragók és ácsok építkezését a fiatal komi sámán, Sziktivár irányította. A kiváló tervező sámán vezetésével Budavárát öt év alatt építették fel a Kőhegyen.”
• „Tehát Budaváron, éppúgy mint Ordoszban, az új lakosság többségét az úz mesteremberek és fuvarosok képezték, akik a sámánváros nyelvét minden törzsre rákényszerítették.” !!!
• „Nekese vitézei kilenc úz községben telepedtek meg: Ózd, Várkony, Hangony, Center, Putnok, Velezd, Daróc, Deédes és Mogyorósd. Vasforraló településeik (pestjeik) voltak: Dernőn, Rozsnyón, Rőcén, Gerlicén és Vasváron. Maga Nekese is foglalkozott vasműveléssel a róla elnevezett Nekesén.”

• Úzok: „Az első tyument, annak vezéréről és legnagyobb folyójukról marúzoknak, a második úz tyument termelvényeikről daragúzoknak, míg a harmadikat a kabarok - akik két évvel korábban telepedtek meg az úzok által igen gyéren lakott részen felső úzoknak, azaz akkori nyelven palúzoknak nevezték. Azonban a Kassa-Ungvár vidéki nagykabar tömb az újonnan érkezett úzokat palócoknak hívta. Legfelsőbb településüket, Úzd sámán-kegyhelyüket pedig kabarosan Ózdnak nevezték”
• „Amikor a mordvin és hanti törzsek Atilla halála után visszamentek a Káma-Oka folyók vidékére, a palócok Vadnától Zebegényig elfoglalták az elhagyott törzsi szállásokat és azóta is lakják Palócföldet.”

• „Budavára 24 ölnyi széles, négyszögletes vár volt. Elöl 24 oszlopon nyugvó 5 öl széles és 5 öl hosszú védett bejárattal. Alatta pincék 2 öl magasságban, majd ezek fölött 7 terembura által 2-2 ölnyi magasságokkal elválasztott szálláshelyek. A legfelső terembura fölött a kereszt alakban kiképzett tárgyalóterem állott. Ezen tanácskozó terem négyszer-hatkaréjos részre volt osztva. Középen egy háromöles törökös emelvénnyel, amely alatt a mindenkori fősámán székhelyét a mordvin ácsok nagy ügyességgel faragták ki. Hátul egy kör alakú torony volt a várhoz építve, lépcsőkkel ellátva, amelyből minden teremburás részbe surranók vezettek be. Ezen körben háromöles térségben mind a hét szinten pihenők voltak a melegebb ruházatok elhelyezése végett, rimalányok őrizetében. A fősámáni székhely fölött három ölnyi magas tornyocskát faragtatott Sziktivár komi sámán, míg a bejáratot és felmenő tornyot Tartu ész-suoma sámán készítette el 24 öl magasságban.”
  • ész-suoma → észt-suoma (suoma = finn)
• „Budavára mellett mind a 24 törzs részére felépítették a vezérek 5 öles és 2 öl magas szállásait”
• Kr. u. 450 „késő őszén már 9 fiával jelent meg” Deédes
• 451. kora tavaszán „összegyűlt a Jász-síkság északi részén a 24 Hun Törzsszövetség hadserege”
• „A kunok harmadik törzse (a besenyők )”

• „Nekesének Atilla táborában kellett tartózkodnia, mivel Buda megölése óta Atillának nem volt tiszta a lelkiismerete és még a nagy csata előtt is jósoltatott a 24 sámánnal. Atilla éjjelenként felriadt álmából és mindig Nekesét kereste, hogy a hírhozók és az Égiek milyen tanácsot adnak.”
• Nagy-Csata
• Bakos-Tyumen , „Bajon vezér átvette az irányítást és mire besötétedett, összetalálkoztak Baszkor-föld lovasaival, hogy a Nagyvízig folytassák közös harcukat”
• Atilla „maga is megsebesült”. „Úz csákányosok rohamot indítottak a Fővezért körülfogó bekerítő gyűrű ellen, míg a sebkötöző rimalányok a megholtak fegyvereivel siettek a csákányosok vágta ellenség megsemmisítésére, hogy elszántságukkal megmentsék Atillát. A légiók nem voltak hozzászokva a csákányos-tyumen harcmodorhoz, s hadrendjük megingott, majd vad futásban kerestek menedéket. Az igen jól lovagló rimalányok messze űzték a menekülő légiót, akik a csúszós talajon igen nagy veszteségeketszenvedtek.”
• „Nekese jelentette, „a sámánok véleménye szerint az utolsó jóslatban nyulat ábrázolt az Égiek parancsa, de újabbat jósolni nem tudnak, mert elveszett a Fősámán-Üst, s ezért a Sámánok-Tanácsa jobbnak látja, ha rövid pihenő után visszavonulnak”
• „Dunna-asszony jelentette, hogy a halottak között csoma-betegség nyomai láthatók” – pestis
• „Az Öregek Tanácsa azt a megállapítást rótta le a 269. Arvisurában, hogy a Nagyvízig meghirdetett csatát azért nem nyerhettük meg, mert 2 tárkány tyumen nem érkezett be. 50 tyumen kellett volna ahhoz, hogy a „Népek Csatáját” megnyerjük”

• 452. „almavirágzás ünnepére az Óregek Tanácsa összehívta Ózd-kegyhelyre a Hun Törzsszövetség Nagyszaláját.”
• „4491. medvetoros év bölénytor havának 5. napján meggyilkolt Buda emléke tiltotta a budavári Nagyszala megrendezését”
• „452. év az Arvisura titkos rendelkezései szerint a tigris éve, tehát győztes harcosok esztendeje, de a múlt év a meggondolatlan nyúl éve volt, amely csak eldöntetlen csaták esztendeje lehetett.”
  • 2013. a Kígyó (Skorpió) éve, így 453. is a Kígyó éve, ezért 451. valóban a Nyúl (Szűz) éve, azonban 452. nem a Tigris (Oroszlán), hanem a Sárkány (Mérleg) éve volt. Paál Zoltán itt a véletlenül precessziós fordított sorrendet vette alapul (a Világkorszakok sorrendje fordított az éven belüli időszakok, ill. a kínaiak évekhez kapcsolt minőségeinek sorrendjéhez képest, így a Halak világkorszak után a Vízöntő korszak következik, stb.). Másrészt, feltételezhető, hogy Paál Zoltán itt is valóban bizonyos szöveget próbált értelmezni, amit ebben az esetben félreolvasott, vagyis a „sárkány” szót „tigris”-nek olvasta.
  • A Sárkány és a Tigris fogalmai többféle módon is összekapcsolódhatnak
    • A (nem tigris, hanem) oroszlán vadász Nimród családja a legendás Sárkánytól származtatta magát, ill. a sumer Nim képjel „zúg/repül/magas/fenti/felemelt” jelentésű. Ugyananakkor a sumer „nim ur-mah” jelentése „oroszlán”. Érdekes a nim-ĝir kifejezés, amely jelentése „villan/ragyog/lobban (ĝir), mint a villám”). Másrészt, a „nemur(PIRIG.TUR)”, amit az akkádok később „nimru” módon ejtettek, „leopárd” jelentésű.
    • A tigris a kínaiban (mandarin nyelven) Lǎohǔ, ill. röviden Hǔ. A sárkány: lóng. Viszont, létezik a következő kínai kifejezés, amelyben mindkét szó előfordul: „Sheng Long Huo Hu”, ami kb. „élettel teli sárkány, aktív tigris” jelentésű, amit az energetikus emberre mondanak.
    • (Megjegyzésképpen: Úgy tűnik, hogy a „tigris” és a „gyors” fogalma régen összekapcsolódott; a kínaiban ez viszont nem jelenik meg: a gyors mandarin nyelven: xùn-sù, mely mindkét szótagja önállóan is gyors jelentésű, ill. a Sù-t tágabb értelemben használják.)

• Vasvár – Nekese „Vasváron felépítette az úzok 24 karéjos kegyhelyét”
• „Sajó-Ordosz lovas parancsnoka, aki a lovaglást tanította, Szurdok hadnagy volt. Háza a róla elnevezett Szurdok hegyen volt, a Hangony patak mellett kivágott égerfákból ácsolt gerendavárban”

• ”Ojbársz bölcs férfi az Arvisura törvényeit és az azokból való következtetéseket oktatta. Ezen bölcs férfi bebizonyította, hogy a nyúl évében még soha nem nyertek csatát. Budának igaza volt, hogy meg kellett volna várni a mostani tigris évet, hogy a hiányzó tyumenek beérkezzenek, mert a Buda által betervezett 48 harcos és 2 tárkány tyumennel megnyerhettük volna a Nagyvízig hirdetett csatát„

• Deédes „leányai közül Piroska, Sajó-Ordosz parancsolója egy Center nevű szőke némethez, míg Visnyó húga egy kabar menekülthöz ment feleségül. Ezért a kabar Zsolca úz-földön menedékjogot kapott. Visnyó faluja is a birtokába jutott.”
  • Center - ma Ózd része
  • Zsolca - Felsőzsolca és Alsózsolca
  • Visnyó – valószínűleg Nagyvisnyó
• „A következő tavaszon Atilla Róma ellen indult.”
• „Róma közelébe érve a hadjárat huszonhetedik napján a hadirovások szerint az úzok kerültek szolgálatba” – a 27 nap nekem kevésnek tűnik; Buda-Róma távolság 1200 km, átlagban kb. 45 km-t kellett volna haladni, beleértve a városok meghódítását
• Deédes – „a nők kívánságának tesz eleget és békét köt a krisztusi utóddal. Jóllehet a palócoknak csak egy istenük van, Rómában pedig három istenség, de itt is, ott is a szeretetet hirdetik. Hátha a palócok egy istene meg tud majd egyezni a római kereszténység hármas istenével!” !!!
• „A palóc tyumen római diadalát az Öregek Tanácsa nagyra értékelte, és elrendelte, hogy Deédes születésnapjától, augusztus második napjától kezdve huszonegy napig ünnepeljék az aratás és a római csata befejezését.”
• „Ettől kezdve hármas ünnepet tartottak a Bálványhegyen: Joli-Tórem ünnepét, Deédes születésnapját és az elhagyott asszony, a bánatos özvegy és a férjhezmenni akaró leányok nagy ünnepét, a Bálványhegyi leányvásárt. A tiltott szerelmesek minden törzsből tömegesen keresték fel ilyenkor az aranyasszonyt, aki engedélyezte esküvőjüket.”
• Piroska „egy Stoph nevű német harcossal kötött új házasságot”
• „Németvárat Piroska az első fiára, Léka vitézre hagyta, és az új férjével a bükkös Palinára költözött”
  • Németvár – Szendrő-Németvár
  • Palina – valószínűleg az arlói Palina-völgy

• „Atilla 413-ban jött a világra, hogy világhódításai nyomán, 453-ban, nem messze a Tiszától, a Maros egyik mellékágában térjen meg őseihez örök nyugovóra!”
• „A monda szerint Szanka sámán ölben és lépésben kimérte Atilla nyugvóhelyének rajzát, és azt az utókorra hagyta.”
• vaskoporsó – „Ezt a nikkelben gazdag cinóber ércet Dobsinán bányászták”
  • „A dobsinai vasat az ősz táltos rovása szerint ugyanúgy „nem eszi a fene” mint az indiai kabar vasoszlopot”.
• (Az Arvisura-sokszög lehetséges, hogy kapcsolatba hozható a Vérrel pecsételvével, ebben az esetben viszont bizonyos szögek fordítva állnak.)
• „Daróc szolgálatos testőr-vezérnek kellett a tökéletes lezárást végrehajtania, mielőtt a végeztes pergőt, emlékezésként a koporsóban elrejtette” !!!
• Szeged – „Csaba megbízásából Maros fia, Szöged lett Atilla sírjának őrzője, aki a Maros és Tisza összefolyásánál őrséget alapított Szöged elnevezéssel”
• „A járőrök minden reggel innen úsztattak át a Tiszán, a Szkitha-sziget belső oldalán végig lovagoltak és az Artunya-karám őrpalotában megpihentek. Másnap reggel visszalovagoltak Szögedre. Közben megfigyelték, nem bolygatja-e meg valaki a vizek folyását, nehogy megzavarja valaki Atilla álmát”
  • Paál Zoltán egy levele szerint az Artunya jelentése megegyezik Battonya jelentésével („öreg ló”)

• „a Hun-Birodalom lemondott hódító szándékairól és békés állammá alakult át”
• „A Budavár alatti magas Kőhegyen Dunna-asszony veje, a komi származású Sziktivár javaslatára a hun-kabar kőfaragók felépítették Sziktivárat Tartu észt-suoma ácsmester vezetésével. Ennek a célja az volt, hogy őrségével a hun-törzsek székhelyének a nyugalmát biztosítsa és a tíz törzs dézsmáját tartaléknak begyűjtse és tárolja.” – Paál Zoltán ezt a Gellértheggyel azonosította

• „A 4507. medvetoros év nyarán az aranyasszony 52. születése napján örömtüzek gyúltak a Bálványon, megszületett Deédes 24. unokája.”
  • „Nekese hálát mondott Joli-Tóremnek, az úz nép istenasszonyának a bőséges aratásért és áldását kérte a leányvásárra.” !!!
  • „Éjfélkor Deédes rosszul lett és felszólította gyermekeit, unokáit és szeretteit, hogy senki ne sírjon, mert ő már elfáradt és meg fog halni. Végtelenül boldognak érzi magát, mert kilenc fia, hat leánya és 24 unokája folytathatja megkezdett munkáját. Mire felkel a nap, rakjanak óriási tüzet a Bálványon és a boldog, szép fiatalok az ő teteme körül járják el a hajnaltáncot.”
  • „Ennek emlékére járják még ma is a lakodalmas hajnaltáncot a fiatalok az esküvők utáni hajnalon.”
  • „Utána az Arvisura törvények szerint Nekese 24 napig mesélte az úz nép sokezer éves történetét.”

• „Deédes Aranyasszony porait szertevitte a szél és azokból új hősök, új tudós bölcsek születtek, de megmaradt csontjainak részeit egy emberfejű, aranyos urnában, kicsiny falujában helyezték el. Azóta Deédes faluja kegyhellyé változott, emlékét a leányvásár hirdette.”
• Center és Németvár – „Center a német kőfaragó, az ifjú férj, nem bírta az úzok harcos természetét és egy kis falut épített fel utódainak, amit a mai napig is Centernek neveznek. Nekese kérésére 1 év alatt felépítette Ordosz hegyén Németvárát, amelyet munkatársairól neveztek el.”
• „Sajó-Ordosz ekkor élte fénykorát, mivel mind a 24 hun törzs ifjúsága képviselve volt a Center építette várakban. Az elméleti oktatás mindig Ózd-kegyhelyen és a Vasvár-i Nagyszala épületében történt, míg a gyakorlati kiképzés Vasvár-Ózd fegyverkovácsainál és Sajó-Ordosz térségében történt.”
• „A kabar Liszka özvegye is egy olaszhoz ment feleségül. Utódaik Olasz-Liszkán szaporodtak el.” – Olaszliszka
• „Piroska Aranyasszonyt Sajó-Ordosz Németvárában égették el Deédes-féle hamvasztással, de porait a putnoki cserepesekkel készíttetett putnoki-rátóban helyezték el a Sajó-Ordoszi kegyhelyen. Szívét azonban Deédes asszonyéhoz hasonlóan, csontjainak maradványaival Németvárában helyezték el, hogy úz népét mindig láthassa.”
• Berlin – „Stopf vitéz 2 nap alatt megtalálta hozzátartozóit és amikor a 4. napon a kis Hilda szálláshelyére megérkeztek, a medvetor 4. napját ünnepelték a kislány testőrei. boza sörrel kínálták a vendégeket, akik jókedvre kerekedtek, majd ettek a medvetalp kocsonyából, amit igen jónak találtak.
  Kijózanodva tudták meg, hogy medvetoron vettek részt, ezért a kis Hilda szálláshelyét Hild-Beerinnek nevezték. Amit az úzok nyelvén elferdítve Berlin elnevezésnek értettek. Ettől kezdve Hilda szállását Berlinnek nevezték.”

• „Nekese még élt, amikor a Sajómenti Ordoszba értek és Doma jelentette, hogy az ősi törvényt végrehajtották. Siklós vitéz a daraguzok vezére vette át az ősi fejdíszt és vitte az Eszéken férjhezmenendő leányának Harkánykának az esküvőjére, hogy a vándorló fejdísz 4 évenkénti kegyhely-változása megtörténhessen. Utána Szöged leányáé lett a fejdísz, mivel Hajnalkát a fekete-hun Érd vitéz vette feleségül, aki Sziktivár első fia volt. Az esküvő után Sziktivárba költöztek. A marúzok után újból a palúzokhoz került a fejdísz, mivel az özveggyé lett Szanka sámán esküdött meg Mályinkával, Léka vitéz nyomorék leányával a Deédes aranyasszony által Ordoszból hozott fejdísz alatt.”
  • Harkány
  • Érd
  • Mályinka
• Margit-sziget és Dunna-Ordosz – „Szurdok hadnagy az Öregek Tanácsának rendelkezése értelmében még a 4500. medvetoros évben feloszlatta a Sajó-Ordoszi sátortábort és az összes hadfelszerelésével bevonult Budavárba. Az Aranyasszony-szigetének mindkét oldalán fegyver-készítő helyet rendeztek be és sárkányos hajókat kezdtek építeni a kereskedők részére. Az úz kézművesek Dunna-Ordosznak nevezték el a település helyét, amely a hun kereskedelem központja lett.”

* ”Aladár római időszámítás szerint a 482. évben az Altáj hegység északi oldalán lováról leesve meghalt. A törzsszövetség harcosai díszes emlékművet helyeztek sírja fölé. Utána egyetlen alkalmas fia követte apját: Ambenik „ * „Az aranyasszony szigetének két partján dolgozó úz kovácsok messzeföldön híressé váltak. A gyors homokfutóktól kezdve a sárkányos csajkáig mindent elkészítettek. Kard és aranyverő ötvösműhelyeik az akkor ismert uralkodó személyeknek készítettek remekműveket.” * „A 4538. medvetoros évben elhunyt Dunna fejedelemasszony. Kívánságára a Budavár alatti gyógyforrásoknál temették el, hogy a gyógyító források vizei még halála után is melegítsék csontjait. Nekese énekelte el a budavári Aranyasszony halotti beszédét, hogy örökké éljen a 24 Hun Törzsszövetség. Örökké éljen a hun törzsek vérrel pecsételt szövetsége!”

• „Magas rangra emelte az aranyosszéki ötvösművészetet, és igen büszke volt arra, hogy az arany és az ezüst edényeken a negyedik törzsnek, az úzoknak a jellegzetes, négyágú Arvisura jelzéseit láthatta.” ???

• „a törzsek osztódása” – „A manysik az északi úzokat palúzoknak nevezték, a fekete hunok a keleti úzokat marúzoknak, míg az avarok a déli úzokat daragúzoknak. Nekese ezt nem vette sértésnek, mivel a jászok a három kun törzset ugyanígy nagykun, kiskun és besenyőkunoknak nevezték”
• „a legkiválóbb kézművesek Aranyasszony szigetén felállították a mesélő kutat, ahol a sámánokkal közösen mindig elmesélték az ifjúságnak a 24 Hun Törzsszövetség sok ezer éves történelmét”
  • „Ugyanis az Arvisura törvények szerint azon fősámánoknak, akiknek már voltak unokáik, de tisztségüktől valamilyen ok miatt megfosztattak, jogukban állott erről regélni, a törzsszövetség viszályairól is, hogy ebből is okulhasson az ifjúság, hogy tiszta képet alkothassanak a történelemről.”

• „Már a rovások és az Arvisura tanok előzködésén is kitűnt Ilona, Szanka lánya, Csaba menye, aki arcvonásaiban Deédes aranyasszony hasonmása volt, ügyességben, lovaglásban és a rovásművészet gyakorlása során mindenkin túltett. Heteken keresztül versengett az úz és a besenyő ötvösökkel, de kézügyességben senki nem múlta őt felül. Amikor a 4525. medvetoros évben Csaba egyetlen fia, Zsolt feleségül vette, Aranyosszéken ütötték fel a szállásukat.”
  • „Mintaképül dédanyját, Deédes aranyasszonyt választotta, de halogatta a férjhezmenést, hogy sokat fejlődhessen a nyelv, a rovástudományok és a lovaglás terén. A széki hunok tyumenjénben ő volt a legjobb lovas.”
  • „A rimalányok vetélkedőjét megnyerte, majd amikor Pusztaszer síkságán elindították a hagyományos lovasversenyt, minden ellenfelét legyőzte, elsőként futott be a célba és így ő lett a Nagy-Süán egyedüli győztese, ezért felvette a Gyilyó nevet.”
• „A 4548. medvetoros évben, 96 éves korában meghalt Nekese. Kívánságára kedvenc helyén, a budai fegyverkovácsok melegvíz melletti szállásán temették el. Szívét a Bálvány alatti kis falujába vitték, amit azóta is Nekesének hívnak. Régi vasforraló kemencéjében égették el, hamvait szétszórták a Bálványon. A monda szerint virágok nőttek belőle, mely virágok magvai beborították a szent hegyet és gyógyulást nyújtottak a betegeknek.”
• „Nekese fősámán az oguzokat Dunna-asszony folyama mellett telepítette le, egy Ordas nevű településen. Azonban a daragúzokkal még megegyeztek valahogy, de az Eszékkel jött magyariakkal napirenden voltak az összeütközéseik, ezért minden rosszat kitaláltak egymásra.” … „Ezért e vitézek népes családjai Dernőre és az erdélyhegyi Magyar-ózdra menekültek. Itt vaskészítéssel, ácsmunkákkal s földműveléssel foglalkoztak.”
  • Ordas – település