„A kis Lóna fejedelmi családban született a 4509. medvetoros esztendőben, Benkő atya szerint a Krisztusi 469. évben. Mégpedig Csaba vezér pusztaszeri palotájában. Anyja, Majsa a hun uralkodó ház tagja, apja, Szanka, Torockó és Pécs fia. Dédapja, Maros a széki-hunok (székelyek) egyik vezére. Dédanyja Deédes Aranyasszony, az úzok királynője, Bősárkány leánya, akitől ezen ősi kegyhely a nevét örökölte.”
„Hazánkba az új időszámítás szerint a 435. évben érkeztek”
Deédes – „Halálának második évfordulóján született a kis Lóna, aki Deédes természetét és minden tulajdonságát örökölte” – az ataiszi népek szerint a lélek az utódokban ujjászülethet
„Bősárkány aranyos ágyában foggal született, s ezért égi eredetűnek, azaz tündérnek mondták már gyermekkorában is. Idők múltával békeszerető nagy királynő lett belőle, kinek uralma alatt nyugalomban és bőségesen szaporodtak alattvalói. S talán neki kell most megköszönnünk, hogy ma még élünk és nem őrlődtünk fel a mai kor öldöklő harcaiban. Ezért a régi szűkebb birodalmát hálás népe Tündér-Ilona Országának nevezte el, mivel oda ellenség még nem tette be a lábát.”
„Tizennyolc éves korában a rimalányok vetélkedőjén mindenben első lett, s elnyerte a megtisztelő Gyilyó nevet.*”
a megjegyzés: „Pataky László, a NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS rovás-jeleinek megfejtésével híressé vált tudós felfedezte azon utat, amelyik a 24 Hun Törzsszövetségnek eddig ismeretlen világába vezet. Gyilyó nevet csak a Nagy-Süán győztesei vehették fel, akik rovás-jogot nyertek. Ilona rovással írt Arvisurát Guba sámán Mátyás könyvtárában még látta.” !!!
503-ban „mind a tudományokban, mind a művészi mesterségekben, mind a vitézi tornában első lett. Még a lovasversenyben is. Ekkor az Öregek Tanácsa nagyfejedelemmé választotta, mivel kiskirályságában egyetlen haláleset erőszakosan nem történt” !!!
„Harminckét éven át töltötte be ezt a méltóságot”
„Rómában nem járt. De 530-ban a bizánci udvar meghívására elment Konstantinápolyba”
„Lonára kezdettől úgy tekintettek, mint foggal született csodagyermekre, mozgékony, pajkos gyermek volt. Pusztaszer fölött előkelően állott a Fehér tó partján Bősárkány díszes palotája, amely még a kis Lona születése napján is a 24 Hun Törzsszövetség egyik szellemi központja volt. A bába asszonynak, hogy szívós legyen a foggal született tündérke, a Fehér-tó vizében fürdették meg, aztán nyomban áldozatot mutattak be Joli-Tóremnek, a Föld-Anyának.” !!!
„Szöged lovasezredének vakmerő lovasai tanították meg lovagolni a kis szélvihar lányt” !!!
Szömörke (Deédes unokája), „a keresztségben a
Sarolt nevet vette fel” – „a görög császár udvarába adta férjhez. Saroltnak három fia született, akik 530-ban már elég nagyok voltak”
Szirmavár, Szerémvár – „a besenyők által elnevezett Szirmaváron, illetve az úzok által Szerémváron” !!!
„Ekkor kezdték elnevezni a széki hunokat székhelyi hunoknak, majd rövidítve székelyeknek, amely eleinte csúfnév volt, de aztán mindenki megszokta.”
„Ilona 535-ben halt meg. Későn menekült egy járványos betegség elől, amely az öregebbeket megtizedelte. Nagy gyász mellett Gyilyóváron temették el, és az aratási hálaünnep után Orök-Gyász napot tartottak minden évben Ilona születése és halála napjának emlékére. Torda várat épített a tiszteletére.”