A kalandozások során „A legmesszebb Szovárd - vagy ahogy a kabarok nevezték: Szoárd - ment, mert neki kellett bekelandoznia az avarok Nagyszalájában meghatározott bánságokat. Ilyenek voltak: a szörényi, macsói, ozorai, barancsi, a gorabán és az albán végvárak. Szovárd, mint özvegy ember,
Duracs várában ismerkedett meg egy Csaba-magyari-leszármazott leányzóval és honfoglalás ide, kalandozás oda, Berat leányát feleségül vette.”