„A 900-as Honfoglalási Nagyszala. A kabarok honfoglalása”
„Etilközben eldöntötte a hét Magyar Törzsszövetségi, egy tiszta kabar, egy kunmagyari és az egy kasszukkal kevert kabar törzs, hogy elfoglalják Atilla örökségét”
„az eddigi, nyugatra irányuló kalandozók maradványai, majd a Pannon, Atilla, Baján és Kéri fővezér honfoglalóiból többségükben a sámán-számán Égi-Birodalmi hiten lévő őslakosok voltak többségben. Ezért a Magyar Törzsszövetség inkább lehagyta területfenntartóként a Béla törzset, hogy a csatlakozó három törzzsel (sámáni ogurd törzsek) többségben legyenek”
Árpád „középső bátyja, Gyula, a törzsszövetségben a horka, azaz a legfelsőbb bíró szerepét töltötte be”
„Árpád sikereit hallva, Álmos Kurszán néven átadta Kusalynak a fősámáni tisztséget, Gyulának pedig a kenéz beosztást a horka teendői mellé. Mindkettőjüknek megvolt a nyolc gyermeke.” !!!
„Árpád egy év alatt végrehajtotta a Jászvásári-Nagyszala ötéves tervét.”
„Ilyen esemény volt az is, mikor Matyó győzelmet aratott a kinajok felett. Ekkor kezdtek visszahúzódni a hun törzsekből kiszakadt törzsek. A jürcsik, a korja, a csukcs, a jakut, a lapp és a szamojéd-nyenyec törzsek visszatértek a hun birodalomba. Velük együtt 30-ra emelkedett a törzsek száma. Később azonban a Matyó halála utáni századokban ezek a kis törzsek a kinajok nyomására visszatértek eredeti törzseikhez. Mikor a kinajok megölették a széki-hun Csücsit, azok elhagyták Tola hitszegése alkalmával kapott hazájukat és a turgai kapuba vándoroltak. Innen azután Atilla vezetésével Budavár hun birodalmába mentek tovább. Három töményük azóta is ott él Pozsony, Szöged és Hargita-hegyének térségében.” – Csücsi – másutt Csécsi
„Igen érdekes a hun törzsekből kiszakadt
kazahunok története is. Mikor Aladárral a Volga mellé vándoroltak, egyfolytában torzsalkodtak az avarokkal. Az Avar Birodalom megalakításakor nem jöttek Budavár térségébe, hanem az avarok legelőterületét elfoglalva hozzájárultak a Kazár Birodalom megalapításához. Ennek megszűnése után is kazahun fóldön maradtak, még Bakát nagy földrengése után sem hagyták el ezt a területet, hanem beolvadtak a környező népek tengerébe. Egy részük kazahhá vált, más részük mindenütt katonai szolgálatot vállalt és
kozák néven kenyéradóikhoz házasodtak be és az összes lovaikat vitték magukkal. Kisebb részük pedig a Jász-síkságra vándorolt a fekete-hun törzsekhez, így a kunokhoz, a jászokhoz és ritkább esetben az úzokhoz csatlakozott.”
„A Kazár Birodalomban, 735-ben fősámáni vonalon a Megyer Törzs vezére, Opos ragadta magához a hatalmat, aki a fő tanácskozás után a magyariak, a kabarok és a magyarok törzseit a kazahun határvonalon helyeztette el. Az avarokkal folytatott tárgyalások során az ellenségeskedések megszüntetése céljából sikerült megvalósítani az Arvisura törvények gyepű-elvét.”
Árpád harmadik gyermeke
Ilona ősanya napján megszületett
„Tétény eddig mindig csak Kurszánnal tárgyalt a sámánifjak látogatása alkalmával és nagyon megijedt a csillogó fegyverzettel felvonuló Megyer törzs harcosaitól. A korábbi megegyezés szerint a Várhegy másik oldalán jelölték ki a magyariak szálláshelyét, de erről Árpád semmit sem tudott. Ugyanis Bakócék, ragaszkodva Avarbástyához, mint avar őslakosok, nem adták meg a kegyhely-elfoglalási engedélyt.”
„Árpád holdtöltéig várt Kurtán fejedelemre, majd fehér lovat áldoztatott a Tóremeknek. Utána az összes Téténynek szánt ajándékait szétosztotta harcosai között, összes lábasjószágait levágatta, összes boroshordóit csapra verette és három napig szólt a dal.
Kérte Ruda-Tóremet: „Legyen az új székhely a víg kedélyű harcosok Örök-Városa, akik még a megalázásokat is dallal köszöntik!”
Utána a Megyer törzset a hegy alatti síkságra telepítette a Duna mindkét oldalán, míg a kabar kovácsokat a Csepel alatti suoma-szállás közelébe vezényelte, hogy Zsolt-Solt községnél várják meg Kurtánt, de meghagyta, hogy a halászgató suomákkal össze ne vesszenek!”
szlávok királya, fehér ló
„a kabar fejedelem engedélyezte Zsámbok vitéz és a szép Zelenka királyleány házasságát”
„A régi telepes Zsámbok vitéz jól beszélte a szlávok nyelvét, megnyerte az anyósa tetszését, aki a megkötött béke fölötti örömében Zsámbok vitézt a szlávok királyává választotta. Zsámbok vitéz kabar testőrei a királyi székhely melletti réten selyemmel bélelt kamlikban éltek. Ezt a helyet még most is Zsámbokrétnek hívják. Zsámbok vitéz itt halt meg 70 éves korában. Ott temették el az útmenti fűzfánál. Ezt a sámántörvények szerint kegyhellyé nyilvánította a kabaroknak az Öregek Tanácsa.”
„Fiai közül Zsár lett a kabarok duru-sámánja, aki a szövetség keretében a kabarokat képviselte” – szövetségi-sámán
„Kubin fia pedig húszéves korában uruki keresztény hitre tért, és boksa, azaz tudós papként Selmeczen vezette a kabarok sámánképzését.”
Árpád „az etilközi magyarvész miatt asszony nélkül maradt kabar harcosokat házasságra szólította fel” ???
Az avar kincsek „az avar származású Fekete Arnó sóvári püspök jegyzéke szerint Tarcsatár, Kalágé, Göröc és Győr fóldvárainak avar kincsei milyen vallási intézményeknél, mely metropolita városokban lettek elhelyezve”
„Szered révén sok pannon kincs visszakerült, mivel az avar-uruki egyházak tagjai a kabarok mellé álltak” → Szeret ???
„Az élelmezési helyzet kiegyensúlyozása érdekében Árpád a morvamezei csata után ács és kőfaragó hadifoglyokat küldött Budára, hogy építsék fel a Várhegy északi oldalán Etil-város fölött Kurtán-várát.
Sajnos az új várat Kurtán fejedelem nem sokáig élvezhette, mert a megerőltető munka és a megfázásból eredő betegsége az egészségét annyira aláásta, hogy a honfoglalás negyedik évében meghalt. Holttestét Kurtánvár kegyhelyén temették el.”