„Itt, Keszt uruki-mani kolostorában olvasgatom Tarhos beavatottal Keszt aranyasszony feljegyzéseit az uruki-mani bibliában.” – azaz Keszt szavai következnek
„Baracska napján született kislányomat Zalán székihun testőrparancsnok vette el feleségül. A Balaton felé volt szállásterületük, míg Lécpatakon volt a nyári lakuk és Marosvásárhelyen nagyobb birtokuk.”
„
Perbál napján született leányunkat Eraviszkó udvari zenész vette el és a hegyekben volt birtokuk”
„Bezenye napján született leányunkat Erik bojos, friauli határőr parancsnok vette nőül, akit a dunai hajósok vezérévé tettem.”
„Okány napján született leányunkat Gyeló vitéz, a gyepidákok vezére vette el feleségül és a déli határon teljesített szolgálatot.”
„Szalajka napján született leányunkat a Nyitra vidékéről származott lóbérci tótok parancsnoka vette nőül, de izgága természete miatt onnan menekülnie kellett, ezért Lóbércre osztottuk be határőrparancsnoknak.”
„Sámod napján született leányunkat az Idős-Kocel vette feleségül. Szirmiumtól Pécsig kapott birtokot, de csak 2 gyermekük született.”
„Padány napján született leányunkat Marót morva származású határőr parancsnok vette el feleségül, de Bős tudun halála után a Nagymorvák nyomása miatt elhagyták a határőrkerületet. Padány kegyhelyének őrzését vállalták és kései utódjukat a sok lovuk miatt Mén-Marótnak hívták. Madaj aranyasszony, Árpád nagyanyja első ténykedése az volt a honfoglalás után, hogy az én Zoltán fiacskámat eljegyeztette Mén-Marót kisleányával, Bolárkával, de egy járványos betegségben a kis menyasszony Zilahon meghalt.”
„Breszláv, Desnica szerb fejedelem fia vette el feleségül a Ragályka napján született leányomat, aki szerb országbeli bán volt. Annak ellenére, hogy Ragálykának Gömörvár Birodalmában is volt egy birtoka, utána a daragúzok földjén telepedtek le és Ragályka asszony-uralmát ismerték el. Eszéken uruki-mani kolostort építettek. A rendben Urukból jött bölcsek tanítottak.”
„Röszke napján született kislányunkat Glad, a bolgárfehérvári bán vette el feleségül. Ő kapta örökségül az Atilla kegyhely Maros alatti részét, ahol még Atilla hadjáratából a csuvasz-bolgár tömény épségben megmaradt. Ezeknek a vezére volt Glad, akit a székelyek gorombasága miatt Galádnak neveztek.”
„Pelsőc napján született egyetlen fiam az avarok Égi-Birodalmának legvédettebb területét, a Kabarföldet és Palócföldet örökölte, ahol uruki-mani vezetés mellett éltek. Amikor Keszt aranyasszony látta, hogy Erik, Pribina, Kocel és Ajiló hűbériséget ajánlottak fel Nagy Károlynak, míg Marót, Gyeló és Glad a bizánci császárnak lett hűbérese, addig Pelsőc és Zalán a csíki székelyek között megmaradt az avarok Égi-Birodalmának hite mellett és a jugurosokkal felvették a kapcsolatot. Marót viszont ingadozott, mert Padány aranyasszony szigorúan kitartott a Pozsony-nemzetségbeli és bihari birtokai mellett is. Mögötte erős nép állott.