„Harka lovasfejedelem 974 tavaszán végiglátogatta a Csörsz árokrendszer őrségeit. Mindenütt megnézte a reggeli, lóról való ügyességi ugratásokat, amelyik nagyon megerőltető volt és roppant rátermettséget kívánt. Mindenütt megvárta a másik őrségtől való visszafutást. Utána a Bulcsú unokájának adományozott avarkincseiből adott a győztes lovasnak egy-egy aranyból vert emlékérmet. A bőséges, bográcsos ebéd után mindenütt elmondta végakaratát:
- Amelyik nemzetség megtagadja a múltját, megtagadja regevilágát, megtagadja a Lovas-Östen létezését, az elbukik! Mit kívánnak tőlünk a nyugati keresztények? Égessük fel szent helyeinket, tagadjuk meg az egy igaz Östenünket. Tíz éven belül szüntessük meg a Csörsz árokrendszer lovas táborát és a nyugati védelmi gyepűket mivel mindannyian Szent Péter utódjának híveivé váltunk - adjuk fel a nyugati határterületeket. Nyissuk meg az Encs vidék kapuit a hittérítők és a lovagok előtt. Szüntessük meg a Mani által megjavított uruki egyház szervezetét és térjünk meg Szent Péter egyházába a mainzi érsekség vezetése mellett.
Ezek a nyugati uralkodók állandóan veszekednek, mint a déli Sakaföld cigányai (indiai szkíta birodalomban). Ezért Gelyza Nagy Ottó kezdeményezésére az utána trónra lépő II. Ottóval lépett szent szövetségre a terjeszkedni kívánó bajorokkal szemben. Ottó a mainzi érsek által felszentelt Brunó püspököt küldte, aki nyugatiasan Géza fejedelmet Istvánnak megkeresztelte. Az Engadin völgyéből származó, hun származású Hunt, Vecelin és a két Pázmány lovagot indította útba Brunóval a Vízvár (Wasserburg) környéki térítő papokkal, akik hun utódoknak vallották magukat. Tehát Sváb-földön tanult lovagok jöttek be, ugyanis az Ottók a bajorokat mellőzték, mivel Civakodó Henrik magyarellenes bajor lovagokat javasolt küldeni. Ellenben mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy bajor-hun keveredésű papok kísérjék Brunót a térítő munkájában. Ebből úgy érzem - éppen olyan becsapás lesz, mint Bulcsú, Lehel és Sur esetében, amikor segítségkérés címén a civakodó német fejedelmek a jóhiszemű magyarok ellen fordultak, amikor hirtelen megegyeztek. Ezért vesztettük el az Augsburgi csatát és éppen a segélykérők akasztották fel az ifjúsági vezéreket. Budavár Beavatott Központban még most is közszemlén vannak a hívó levelek, amelyben a magyarok segítségét kérték! Ennek alapján azon közmondás terjedt el a Csörsz vonalán, amely máig is igaz:
Ne higgy magyar a németnek, akármivel hitegetnek, mert ha küld is nagy levelet, mint a kerek köpönyeged. Pecsétet üt olyat rája, mint a Holdnak karimája, nincsen abban semmi virtus, verje meg a Jézus Krisztus!”