297B

„Esztergom regéje. Esztervár”

• „A havaruti Nagyszalából, a déli NAGYÚT-ról Dömös beavatott Sikillával érkezett meg Etur birodalmán át az ahájoktól ajándékba kapott 24 lapátos hajóval, Szörényváron kötöttek ki. A Fekete-Nagyvíznél Szörény bátyja, Bodon istenidéző-pap unokájával, Bödönnel várta, de az öccse nem”
  • „Innen Tardos beavatott csoportja az Aranyröges Birodalomba ment, mivel öccsei itt várták Szörényváron, mert szerintük a déli kaput földrengés rázta meg. Vízi úton nem volt bátorságuk elmenni Tisa jaku-sámán birodalmába, ezért a hegyi lovas-utat választották.”
  • „A 24 lapátos hajóval elmerészkedtek a Nagyhegyekig, de itt Bödönnek ajándékozták. Cserébe Bödön kis tiszafa hajókat adott Dömös csoportjának, akik a sellőkön keresztül óriási küzdelemben átmerészkedtek. Pokaly bőségpap birodalmában, Keveváron a bödönhajókért cserébe egy sárkányos hajót kaptak, amely Dunna-asszony folyamán vígan siklott felfelé. A 93. medvetoros évben érkeztek meg Dömös Birodalmába, ahol a nyári szállásuk Dömösváron volt, de télidőben mindig a Pilis-hegy barlangos vidékén, a védettebb helyeken tanyáztak. Amikor a férje meghalt, Sikilla azért itt maradt kislányával, Gizellával, akit Pilis beavatott kért feleségül Dömös fia részére. Amíg Gizella 20 éves nem lett, Tardos bátyja birodalmában tartózkodott. Pilis fiának csak ekkor volt joga elvinni a kiépített Dömösre.”
    • Gizellatelep
  • „Sikilla kisebb fia Tardosról Tisa jaku sámán birodalmába költözött és beavatottként felvette a Tisza nevet. Agyagedényekből újabb műveltséget teremtett. Édesanyja a nyarat mindig nála töltötte, a tavaszt a Pilisben. A bőséges őszi termést összegyűjtve útközben, a téli időket mindig Tardoson töltötte. Titkos Arvisuráit is főként itt rótta le. Az utolsó tavaszon a kis Eszter napján, a Bölénytoron beteg lett.”
  • „A Virágzó-Élet hajnalán, almavirágzáskor betegsége súlyosabb lett, de Esztervár beavatotti felszentelését még elvégezte. Egy hónapig csak a legkedvesebb unokájában gyönyörködött. A napsütéses nyárra felgyógyult és Tisza Birodalmába lovagolt. Így, jóslata szerint Tisza nevű unokájának kaltesi magvakat termő birtokán halt meg. Aranyasszony napjának hajnalán hamvasztották el. Beavatott porait a Tisza vizébe szórták, hogy a halak azt magukba szíva, utódainak örökké táplálékul szolgáljanak. Szívének és belső részeinek porát az aratás utáni vetésnél a kaltesi magvakkal együtt elvetették, hogy azok a magvakkal a fóldbe kerüljenek és népe örökké táplálkozzon belőle. Gyermekei és unokái mindig innen szerezték be a vetőmagvaikat és a Sikilla búzából kitűnő kenyereket sütöttek. Emlékére mindig megtartották az aratási ünnepet.”
  • „Sikilla mind a tardosi, mind pilisi névadó Féran szerkesztésében részt vett. Az első betelepülők: Úzon, Gula, Karakó és Szakolca utódai is megszerkesztették településeik névadó Féranját és azt Eszterváron letétbe helyezték, bár Pilistől eltérően mindegyikük csak az egyik Medvetortól a másik Medvetorig számlálta a napokat, de a mindenkori Nagyszala döntéseit magukévá tették.”
  • Mivel a kis Eszter volt a legmagasabb karéjú új beavatott, az Aranyasszony-napi tanácskozásaikat mindig Eszterváron tartották. Ezen folyóparton álló, kör alakú Kegyhelynek a nevét azonban a legtöbb törzs másként hívta. A tarkósok Istergamnak, a medvesek Istergombnak, míg a tardosok Esztergomnak, a pilisek Esztervárnak, az eraviszkók pedig Istárhomnak nevezték. A hunok honfoglalásánál Esztergom lett a neve. A jeges korszakok embermaradványai, akiknek a véréből mi is származunk, Istárnak hívták.„
    • „hegyen épült, kör alakú Kegyhely”

• Sikila nevű hely Finnországban

• „A szatambuli ahájok és az eturföldi etruszkok egy érdekes regéjét jegyezte le Sikilla” – Isztambul
  • „Ménes-Minósz ifjú király azzal kérkedett, hogy neki az Istenek minden kívánságát teljesítik. Ezt Kerétának keleti felén elhitték a hajósok, mert azok Kadhafi népével kereskedtek, s ezért Minósz királyt Ménesnek nevezték, de a Keréta nyugati felén élő őslakosok csak Minosznak hívták. Ezek nem hitték el, amit Minósz mondott, mert a tengeráradat óta, mivel az istenhívőket a tenger haragja elpusztította, semmi mesét nem hittek el.”
    • Atén – Athén
    • „Minósz leánya” – „Aranyán királyleány” – Ariadné
    • Tiborc királyfi – Thészeusz

• „A tenger népének ahájokkal kevert birodalma legyőzte Keréta lakóit és még az írásjeleiket is megváltoztatták. A bronz megmunkálási szokásaikat Atén lakói elsajátították és kiváló fegyvereket készítettek. Ezzel a környező szigetvilágot hatalmukba kerítették. A gyümölcs- és olajtermelő kultúra fellendült. Fürge hajóik bejárták az akkor ismert világot és mindenkivel kereskedtek.”
  • „A Nílus-völgyi népek újból egyesültek az ifjú Ménes király vezetése alatt és megfogadták a Napistennek, hogy az Egiektől kapott parancs szerint szép építményekkel fogják dicsőíteni a Bika szarva között ékesen csillogó Napot. Ekkor hatalmuk újból nőni kezdett és Keréta követei ajándékokkal kedveskedtek az Égi Fáraóknak, akik velük szívesen kereskedtek.”

• „Az Istár nevet ezen 72 személyes kegyhelynek az Ummából elmenekült Úzország vándorai adták, akik a harmadik Özönvíz után a déli NAGYÚT fóldrengéses vidékéről érkeztek Pilisbe.”
• „Gilgames tanításából tudták meg, hogy az Égi-Bikának Világhónapja Nazír születése előtti 4518. évtől a 2358-ig tarthatott. Amennyiben földlakóval került szembe, az erejét még kímélnie kellett.”
• „Gisgali aranyasszonynak Uruk városában Nazír születése előtt ANU istentől fia származott. Az EA nevű unokája 2/3-ad részben isteni és 1/3-ad részben emberi származású volt. Istár, a szerelem istennője szemet vetett rá és meg akarta magának hódítani. Az uruki király gúnyt űzött Istárból, ezért ő az Égi-Atyához fordult segítségért. Anu engedett a könyörgésnek és a Bika feldúlta a várost. Gilgames és a barátja Enkidu, harcra kelt a szörnyeteggel és leterítette. Enkidunak ezért meg kellett halnia és az Égiek Özönvízzel sújtották az ünneplő várost. A Béketűrő Jóbnak az utódait, mivel leányaitól Gilgamesnek sok utóda született, Ummából kimentette, s így ezek egy kis csoportja Tardos vezetésével Pilis birodalmába érkezett. A nagy folyót Istárnak, míg az özönvíztől való félelmükben kőből épített szentélyüket Esztergomnak nevezték. Dömös és Gilgames utódaival házasságra léptek, s így közülük sok beavatott származott.”
• „Az Kr. e. 3965-ben és az Ummából Kr. e. 3533-ban érkező csoportok, tehát Dömös és Gilgames utódai mind Ordosz, mind Uruk városának beavatottjaival a gondolatrezgések útján állandó összeköttetésben állottak. A Töbetből eredő Élet-gyökerét, az Orhodát szakszerűen termelték, mivel ezen hússzerű növény a beavatottak képességeit serkentette.” – Ginzeng gyökér
• „Esztervár magas síkságán, Esztergom-Kegyhelyén a gondolatrezgésekkel tudták meg, hogy Atén hatalma Keréta kereskedelmének segítségével folyton nőtt.”
• „Rezet Cipruszról, míg ónt az Idaglat folyó mentén szereztek be” – Idaglat – Tigris
• „a Bika Világhónapjából a Kos Világhónapjába ért az emberiség és elkezdődtek a fóldrengések.”
  • „Arvisura feljegyzések szerint minden Nagyszala közt 2-3 nagy földrengés volt és ez a lovasnépeket folyton mozgásra serkentette” – vagyis 100 évenként
  • „A Kos Világhónapjában, Kr. e. 2358-tól Kr. e. 198-ig minden néptörzs beavatottjai segítségével csak a földrengésmentes településeket kereste”
• „Kr. e. 1700-as évek elején Ménes birodalmába visszajöttek a hikszoszok és átvették a hatalmat” – Egyiptomba

• „Rakatában Kr. e. 1450-ben, a nagy vulkáni kitörésben 360 falu 36 380 lakosa elpusztult. Ez azonban csak kis előjátéka volt a nagy fóldrengésnek, amikor tavasz után, aratáskor birkabőgéssel Téra szigetén kitörtek a vulkánok és a sziget nagy része tűztengerben veszett el. Morajlás rázta meg Keréta szigetét is, mert a környező szigetek vulkánjai tüzet okádtak, szikladarabok röpködtek mindenfelé és elsüllyesztették a hajókat, majd borzalmas szökőár keletkezett. Égig érő hullámokban Keréta szigete elpusztult. Utána 21 napig hamut okádtak a hegyek és arasznyi vastagságú tüzes hamu elpusztított minden élőlényt. Atlantisz lassú pusztulása is meggyorsult és a menekültek áradata borította el a palócok által Ejurópának nevezett terület térségeit. Ami a legnagyobb baj volt, Kr. e. 1700 táján a nagy kimelegedés miatt Szakharától a Napnyugati Nagyvízig homoksivatagok keletkeztek és a lassú sivatagodás már a Nílus közelében is éreztette a tengeri népek terjeszkedésének hatását és elsöpörte az őslakosokat.”
• „A népvándorlás hullámai nem söpörték el Esztervárt, Budavár és Pilisvár térségében a beavatott társadalom fennmaradt. A barlangos hegyvidékről az avarok birodalmában városainkba költöztek az eddig rejtőző őslakosok, s amikor a Magyar Törzsszövetséget a 24 Hun Törzsszövetség lakosai segítségül hívták, megszűnt a rettegő élet, mert Esztergom beavatott térségében kialakult az ország fővárosa, míg Budavár, Avarbástya és Kurszánvár irányításával Esztervár Birodalma a fejedelmi ifjak kiképzőhelye lett.”

• Derencsény „húst nem evő hírében állott. Tisztelte a karnaki bölcsek felfogását és mindenben Madaj-asszony növényevő tanításait követte”

• „Esztervár kegyhelyén minden tanításon 24 mágus vagy tárkány-képzősnek kellett részt vennie. Amennyiben valaki a Beavatott Központ utasításai alapján megbízatással az előadásokról távol volt, úgy a helyét valakinek el kellett foglalnia. Minden előadó a 25. medveprémes ülőkén, vagy szószéken foglalt helyet. Viszont a karzaton a medvebőr üléseken a rovást elsajátító fejedelmi kicsinyek és az érdeklődők gyakran részt vettek. A 980-985 közötti kiképzésen még részt vett Domonkos-Turu is, Derencsény első fia, bár ő gyakran volt tanulmányi körúton és ilyen alkalommal, különösen a 985-990 közötti képzésben csak előadóként szerepelhetett. Az első helyettes az élénk eszű Ung volt, Ilona fia a Lebéd-házból, akit Derencsény és fia, Domonkos után a legerősebb beavatottként tartottak nyilván.”
• „Pata, akit Harka lovasfejedelem fiaként elraboltak és csak 960-ban került egy pelazg kereskedő jóvoltából az Albánságból haza, mivel az avar korszakban ottmaradt székihunok közül egy asszony az álmában a magyarul beszélő fiút felismerte. Harka lovasfejedelem 960-ban a kedves fia testsúlyának megfelelő aranyban fizette ki a pelazg rokon kereskedőt”
  • „Pata görög, latin és albán nyelvet tanított. Torda a hitvilágot, Parajd a rokonlátogatásokat, Temes a hídépítéseket, Karcsa a rovásismereteket, Zsombor a városépítéseket, Kurszán a hadviselést és a számolás művészetét, Domonkos a rokonnépek származástanát oktatta.”
  • „A legérdekesebb jelensége volt a mágus-képzésnek Harka fiának Talmács nevű unokája, akinek nagy nyelvtudása miatt a Gábriellen nevet adta az apja, Borona, mivel folyton járta az idegen országokat és a kisfiú a többi gyermekektől sok nyelvet elsajátított. A Beavatott Központunknak ő lett az ötödik olyan tagja, aki a fejedelmi háznak is tanácsadója lett”
  • ”Zerind , Vajk legjobb barátja, aki 969-ben született, a negyedik legerősebb tagjaként szerepelt a beavatott társadalomnak, 1027-ben összeveszett Vajk-I. Istvánnal, mivel nem vállalta Imre herceg helyett a kis Pósa apaságát, Ordoszba és Töbetbe távozott. Kipcsák nagyfejedelemnél 1030-ban még jelentkezett. Minden nap evett az Életgyökérből, mert túl akarta szárnyalni Pepi fáraót, aki 102 évig élt és 96 évig uralkodott.„