297H

„Fekete Arnó öröksége”

benne Béla kanonok és a szlávok terjeszkedése az Avar Birodalom területén

• „Budavár Beavatott Központja és Géza uruki-mani fejedelem azt a parancsot adta Turu Domonkosnak, hogy a 996 tavaszán Szent-Demeter monostorában kiképzett fejedelmi ifjakkal és ifjú papokkal Bizáncba menjen”
  • „Ajtony korábban egy görög főúr leányát vette el feleségül” … „Ajtony tömérdek aranyával egy tengerparti birtokot vásárolt meg, hogy betegeskedő legnagyobb leányát ott gyógyíttassa.”
  • „Vele tartott Urhida és Doboka”
  • „Egész úton sok veszedelemmel küzdött a Szörényvárról induló „Ajtony” nevű nagy bödönhajó, közel Bizánchoz tengeri rablók és kalózok támadták meg. A várakozó császári hajók segítségül indultak, de így is 4 hajósukat kiherélték a kalózok, hogy szolgának adhassák el az evezősöket. Ilyen szerencsétlenségek után már érdeklődve várták Domonkost, aki egyházi körökben Gáspár-Gábriel pátriarka révén tudatta a bizánci császárral, hogy Nazírt, az Istenfiát halála után nem sok idő múltán látták Urukban az első gyülekezete előtt megjelenni. Gábriel révén újból elismerték az uruki püspökséget, hiszen 430-ban még sűrű levélváltás folyt Bizánc és Uruk között.”
  • „Azt azonban Bizánc nem volt hajlandó elismerni, hogy Nazírt, az Égiektől származó Jézust 29 éves korában, Ordoszból jövet, mint legképzettebb beavatottat Urukban lugallá kiáltották ki és a Nagy-Templomban egyházfejedelemmé felszentelve, királlyá kenték. Ezen emlékezetes eseményről Susa városában is találtak feljegyzéseket, mert az ünnepi menet lovasai Susa városában lóra pattantak és az Istenfiát Urukba kísérték. A szamáron közeledő ünneplők Úr, Uruk, és Umma városából valók voltak. Egyházközségeik ezen eseményt megörökítették, sőt az ummai úzok lovasai haza sem mentek Urukból, hanem Domonkost Szávaszentdemeterig kísérték. Turu-Domonkos Úzdi Szentpéteren lévő birtokán házhelytelkeket kaptak, s így a Turu-nemzetség csatlósaivá váltak. Ilyen beosztásban kísérték el Urhidát és Dobokát az Albánságba, ahol 10 uruki-mani öspörös ismerte el Gézát uruki-mani apostoli fejedelemmé. 997-ben Rodostóban voltak, ahol a hikszosz leszármazottak nyelvét még megértették, bár ezek a hettita birodalombeli kasszukkal már keveredve voltak görög földesuruk birtokain, de még megértették egymást az úzdi-szentpéteri lovasokkal.”
  • „Bizáncban nem járultak hozzá, hogy metropolitává nevezzenek ki valakit, vagy magas beosztású egyházi embert küldjenek Budavárra. Ezért a 998-as és 999-es évet Rómában kellett eltölteniük egyházi továbbképzésen. A Vatikánban mindannyian elmélyültek Szent-Péter egyházának tanulmányozásában. Hajóval érkeztek Rómába és mindjárt az első napon Zsadány-Domonkos megismerkedett Béla könyvtárossal.
• Béla könyvtáros „Dobokát beajánlotta a pápai testőrségbe, akit később ajtónállónak szenteltek fel”
• „elrendeződött, hogy Magyarország elfogadott királysággá váljon”

• „Nagy Károly uralkodása óta Fekete-Arnó családjának népes tagjai a pápai papirendbe tartoztak és igen komoly anyagiakkal rendelkeztek a Szent-városban.”
• „A pápai levéltárban dolgozó, bennfentes Béla kanonok, aki furcsa latin néven szerepelt” – a latin neve magyarul furcsán hangozhatott, így Paál Zoltán le sem írta; ez lehet pl. Bele
• ” Fekete-Arnó nagynevű elődjük, az ún. Norciumban született Bécs kurgánban, amelyik akkor a hátországi birodalmat védő bánságok központja volt. Édesapja az Ibos bánságban szolgált és uruki-mani vallású, Nyék-törzsbéli ifjú volt. 761-ben, a sámánista medvetoron vette el feleségül az Encs várában tényleges szolgálatot teljesítő Lébény bán leányát, Esztert. Almaszüret 4-ik napján megszületett az avarok névadója szerinti Arnó. Arra senki nem számított, hogy második gyermek is lesz, de lett. Így a sötéthajú fiúcskát Fekete-Arnónak, míg a szőke hajút SzőkeArnónak nevezték. Mivel katonacsaládban születtek, az első fiúnak föltétlenül várvédő lovasnak kellett lennie. Ezt a feladatot Szőke-Arnó vállalta, s így Fekete-Arnónak nem volt más választása, vallásos édesanyja kívánságára papnak kellett lennie.„
• „764-től beiktatott érsek a püspökségekbe főként cseheket és bajorokat helyez, holott a Norciumnak ekkor még uruki-mani vallású avarok és magyarkai madzsarok voltak a lakói és római birodalombeli latinok, kevés bajor, tehát a lakosság háromnegyed része hun-avar-magyar nyelven beszélt”
• „a nép nyelvétől eltért, holt latin nyelv olyan etruszkkal kevert-féle nyelv volt, amelynek egyes szavait az avarok még megértették, s így nem lehetett akadálya annak, hogy a 24 Hun Törzsszövetségi nyelven beszélő hun-avar-magyar népek valamelyik fiából pápa is lehessen”
  • „Annál is inkább, mivel Nazír a szírekkel és urukiakkal is levelezett a 22 jeles agadi rovással. Jézus-Krisztus, az Istenfia nemcsak a sémi kultúrát tanulmányozta, hanem kiképzése Karnakban és Ordoszban is folyt, 12 éves korától 30 éves koráig minden emléket kitöröltek az életéből, hogy egy csoport azt a saját részére kisajátítsa” !!!
• „a papi ranglistán miért nem emelkedhetnek az avarok magas egyházi tisztségekbe. Ugyanis Virgil 764-784 között csak bajor-cseh-német származású papnövendékeket vett fel a szemináriumokba, s ezek most már ellepték Avaria plébániáit, esperességeit, püspökségeit. Ezek ügyeinek intézését Nagy Károly diadalmasan működő hitterjesztő világi hatalma vette át. Fekete-Arnó csupán öspörösöket nevezhetett ki, de a püspököket az Isten és Péter apostol kegyelméből a pápa nevezte ki” !!!

• tizedes egyházak „egy lójárásnyi területen és tíz kegyhely mintájára megszervezték a százados központokban a uruki-mani keresztények egyházközségeit. Tehát a lOx8-as tizedek, 80×100-as századok a 800-1000 lélek hívővel bíró településekben kegyhelyekkel rendelkező szellemi központokat alakítottak ki. Tíz százados település 8000-10 000 lélekkel egy gerendaváras töményt szervezett, akiknek már 100 fős lovasságot kellett , megszervezni az ezredesek vezetésével. Ezek a városok, amik 100 000 lakossal rendelkeztek, 10 gerendavárat voltak kötelesek építeni és 1000 fős állandó lovasuk volt. Az uruki-mani 10 gyülekezet alkotott egy öspörösséget. A világi, érdeknélküli szeretetet hírdető igaz-emberek száma hitük öregjeiből 1 000 főt tett ki. Tíz ilyen ezredes központ tett ki egy töményt, amely már 1 000 000 lelket is számlálhatott 100 egyházközséggel, és ez egy uruki-mani püspökséget alkotott. Ebből bármikor felriasztható volt 10.000 lovas, azaz 1 tömény sorkatona, ami hadba állítható volt. Ezek mindegyikének földalatti városa is volt, ahol fegyverzeti és élelmezési tartalékokat tároltak. Ezekben helyezték el a 10 törzs arany-ezüst-drágakő készletét.”
• Avar gyűrű – „Minden ilyen elhelyezett, Erik nyelvén Ring 10 000, azaz 1 tömény lovasnak volt a székhelye. Tíz ilyen avar Ring épült 10 tömény részére, de ehhez járult még 5 Ring határőrizeti tömény, vontató, műszaki és egészségügyi alakulatokkal.”
• „A legnagyobb baj az volt, hogy Fekete-Arnó tudott arról, hogy a pápaság 764-784 között Virgil érsek útmutatása alapján készült az Avar Birodalom szétzüllesztésére azáltal, hogy a vezető és közép papi intézményeket cseh-morva és bajor püspökökkel és esperesekkel tömte meg. Sőt a boroszlói Beda után, aki avar születésű volt, a pápaság a püspöki, esperesi intézményeket bajor-szász vezetőséggel látta el.”
  • „Amikor Bős-Tudun a 670-ben érkező uruki-mani keresztényeket rávette az „Egy akol, egy pásztor” elméletre, rögtön egyezséget kötött az egyöntetű theológiai képzésre is az avar és a madzsar uruki-mani hivők táborában. Ekkor az Avar Birodalombeli papok nem estek át a latin nyelvű tanuláson és ezzel 10-20 évvel visszavetették az uruki-mani papságot, miközben Virgil megszervezte a bajor-szláv papság előképzését, amit elvégeztek a pannonföldi misszióra készülve.” !!!
    • „A Fekete-Arnó érseksége alatt kiképezett uruki-mani közösségből szemináriumokba vezényelt fiatal papság már csak kész tények elé lett állítva. A vezető római katholikus egyház régi, Virgil által kiképzett tagjai püspöki és esperesi szinten helyezkedtek el.”
• „Béla kanonok még olyan írásokat is talált, miszerint Herakliosz császár idejében, 620-640 között a fehér magyarok részt vettek a Hozdros perzsa uralkodó elleni harcban. A háborús veszteségek pótlására azt a tanácsot kapták Herakliosztól, hogy hagyják el a Bolgár-magyar Szövetséget, mert ott örökös nagy zaklatásnak lesznek kitéve. Inkább jöjjenek Pannonföldre és Norciumba, mert ott már Nazír hite diadalmaskodott. Ez a lassú vándorlás 30 évig tartott az Avar Birodalom keretén belül, amely idő alatt felnőtt egy új nemzedék és 670-re már Pannonföldjét az Encs vidékig benépesítették. Herakliosz arról értesítette a pápaságot, hogy a Nyugati Avar Birodalomba a vele szövetséges uruki-mani hitű fehér-magyarok telepedtek meg 641-670 között.”
• „Minden út Rómába vezet”, azaz „vállalták a pápai tizedek megfizetését, amit egyházközségenként önkéntes alapon szerveztek meg”
• „ Arnó-Alber (Béla)”, azaz „Adalbert-Arnó ”
• „Fekete-Arnó életben maradt népes családja a Vatikán hivatalaiba sodródott be szolgálattételre.”
• „a gyermekek és öreg avarok maradtak is, de a fiatalság, ha lehetett Jászvásárra és a Tenisur vonalára vándorolt, ahol Álmos 880-ban megkezdte az újabb honfoglalás előkészítését és annak megszervezését”
  • „Így Liupram érsek idején megkezdődött 850 táján a szlávok térfoglalása és Nyitrán már szláv püspököt avattak.”
• bajor főemberek „az útjukban lévő, avar származású uruki-mani egyházból áttért, de avarul beszélő ifjúságot Nápoly, Róma és Velence emberpiacain áruba bocsássák”
  • „Ezen bánásmód ellen Fekete-Arnó leszármazottai hiába emelték fel a szavukat, mert a pápai tizedek révén a pápaság intézménye is részesült az emberpiac bevételéből.” !!!
• „A bajor és szláv papság azt a hírt terjesztette a templomokban, hogy a fekete-magyarok a fehér-magyarokkal szemben nyers húst esznek, vért isznak és a legyőzöttek szívét darabokra vágják, s orvosságként használják. Természetük dölyfösebb, mint az avaroké, s vadságukkal még Itáliát is elpusztították”

• Béla kanonok „hozta a koronát”