300A

„Pentele Arvisura”

• Pentele , Dunapentele – Dunaújváros régi neve

• Pannon egyik unokája „Kr. e. 743-ban medvetor Pentele napján látta meg a napvilágot. Pentele aztán a kabarföldi Vasváron fegyverkovács mesterséget tanult Pörböly nevű bátyjával együtt”
  • „18. születése napján, Kr. e. 725-ben 10 fuvaros- és kovácslegénnyel megalapították vaselosztó helyüket, a mai Pentelét”
• „Az Avar Birodalom megalakulásakor egy Uruk városából érkező csoport házasodott be Pentelére. Kiváló földművelők voltak, és cserepeseik is jó edényeket készítettek. Az uruki kereszténységhez tartoztak. Őseik régi hitét Mani a szeretet vallására reformálta.”
  • „Amikor a frankok hittérítés címén a Dunántúlt elfoglalták és kirabolták, a pentelei lakosok minden értéküket átmenekítették a Dunán. Minden veszély elől Ordoszba menekültek, de onnan is átjártak fóldjeiket megművelni. Olyankor csak az öregeket hagyták otthon.” – Dunaordoszba
• „Amikor a Magyar Törzsszövetség megérkezett, Ugrin, az uruki keresztények püspöke egy kis kolostort építtetett és annak viselte gondját mindaddig, amíg a fia, a medvetor 15. napján született Pentele fel nem nőtt. Pentelét húszéves korában az uruki keresztények öspörösévé avatták. Ugrin püspök most már Kurtánvár Beavatott Központjában tartózkodott, Pentele öspörös pedig közben 10 faluval megszervezte az uruki egyházat.”
• „Az augsburgi vereség után 5 tömény besenyő lovassal még lehetett volna ellensúlyozni a hódítók nyomását, de Géza nem akart újabb kisegítő sereget behozni az országba, hanem az avarok esetéből okulva felvették valamelyik keresztény hitet”
  • „Az uruki hitet nem tekintették semminek sem, hiszen Mani megtiltotta az egyházi tized szedését, és az egyház csak önkéntes adományokból tartotta fenn magát. Géza tudta, hogy ezek az adományok sokszor többre rúgnak, mint a kényszertized, de az csak a szegénységet sújtotta.”
• „A kievi Szent Illés-székesegyház magyar kolóniáján tartott tárgyalások eredményeképpen az uruki kereszténység kispapjai lemásolták az Arvisura-hagyományokat. Endre ezekből 3 példányt az általa alapított szerzetesrendekben helyeztetett el: a pásztói, a pentelei és a zebegényi kolostor alsóvilágában elrejtve. Ha ott nincsenek meg, az Avarbástya alsóvilágában kell őket keresni, mert Mátyás király korában Ogurdás beavatott egy példányt ott olvasott belőlük. A másik példányt befalazták. Ogurdás 1490-ben olvasta a keszthelyi Arvisura-gyűjteményt is.” !!!
  • „Endre király rendeletére ebben a három szerzetesrendben csak magyarul írtak: latin betűkkel és rovásos írásjelekkel. Viszont Nagy Lajos és Zsigmond nem tűrte a magyar írást és mindent latinra fordítottak.” !!!
• „Pamír fősámán Pentele öspörös unokája volt. Pamír a garaúzok fóldjén (Grúziában) halt meg. Mátyás király korában Ogurdás rótta rovásos krónikájához a mellékleteket. (Mátyás tisztában volt az Avar Birodalom történetével.)”
  • „Pamír fiatal felesége visszavágyott szülőföldjére, és a legközelebbi kalandozó csoporttal férje Arvisuráját visszahozta Magyarországra, Oszlányka aranyasszony kolostorába, Keszthelyre.”
• „Amikor Bős Kalágé (Klagenfurt) főutcáján hősi halált halt, a felesége, Keszt aranyasszony Bős várában (a mai fenékpusztai földvárban) lakott”
  • ózok: „Leányuk, Szalajka Pribina morva főúrhoz ment feleségül és római keresztény hitre tért. Férjét az ózok törzse elüldözte Nyitráról, mert a palócságot római hitre akarta téríteni”

• „Keszt aranyasszony női kolostorának lakóival minden szombaton elment Bős várába és a bazilikában az uruki-mani bibliából olvastatott fel. Mindenkit bőségesen ellátott Úrvacsorával, utána pedig minden mani hívőnek megmosta a lábát. Másnap elfogyasztották az Úrvacsora-maradékot és mindenkinek adott egy-egy szem igazgyöngyöt. Gyöngyszemeit báránybél húrra fűzték és az avar nők ezzel a „Kesztlánccal” jelentek meg Mani Úrtiszteletén.„
• ”(Amikor Zsigmond latin írást és csak latin beszédet engedett, a szentendrei Arvisura-gyűjteményt az avarbástyai „alvilág„-rendszerben befalazták.)”