„a besenyők országát török nyomásra elárasztó kun és fekete-úz népek teljes egészükben a sámánizmust képviselték, míg a besenyők nagyobb része már az 1050-es években bizánci hitre kezdett áttérni és a nyugodtabb életet biztosító kievi fejedelemség nyelvét kezdték felvenni. A 1055-60-as népszámláláskor a besenyők létszáma már erősen csökkent”
Lam herceg „amikor Szakszinba távozott, mindenki azt hitte az udvaroncok közül, hogy vadászat közben valahol meghalt”
„Dajka aranyműves ekkor még Palóc-Vasváron székelt, ahol az uruki-mani keresztények és sámánisták nyugodtan gyakorolhatták vallási szertartásaikat. A három herceg, Géza, László és Lam 1074 medvetorán megegyezett abban, hogy az esztergomi és az egri egyházi körök területéből kieső Palóc-Vasvárt, az uruki-mani és sámánizmus tanainak védett területévé tegyék”
„
Palóc-Vasvár égerfa alapokon nyugvó gerendavárában állította fel tehát Dajka aranyműves a székhelyét, majd amikor László király került a királyi székbe, Lam herceg az esztergomi várba való áthelyezését javasolta. Amikor Salamon meghalt, 1086-ban kezdett hozzá a hármas királyi korona összeszereléséhez. Ekkor Dajka aranyműves csoportja már 10 aranyművesből állott, akik I. László királynak a kérésére a hármas királyi koronát összeszerelték. Palóc-Vasvár medvetorán a tizedesek úgy döntöttek, hogy Salamon halála után Dajkáék végezzék el az új koronán az utolsó simításokat. 1087 aranyasszonyának havában, István király napján a főnemesség beleegyezésével I. László királyunkat a hármas koronával a 24 Hun Törzsszövetség királyává koronázzák”
„Álmos és a Turul nemzetség varázsereje a hármas koronával a Palóc-Vasvártól Szakszinon át Ordoszig, majd a Keleti Nagyvízig hullámzó sámánvilág tartalékereje biztosítékot adott arra, hogy a mi hármas királyságunk fennmaradjon”
Dajka – „Amelyik nép megtagadja múltját, az elbukik! A népedért nemcsak meghalni, hanem élni is tudni kell!” !!!
Lam fia, Bellény herceg
„Legkedvesebb tartózkodási helye Kálmán király vadászterülete lett, ahol egy községet alapított egy tized gömöri szervezett harcosából. Ezt róla elnevezték Bellényesnek. Ez amolyan pihenőhely volt Ózd-Vasvár és Szakszin között”
„Bellény, Lam fia részt vett a szakszini sámánképzésen, majd öt év után innen Magyarkára lovagolt, ahol János uruki püspöknél, aki egyben római katolikus püspök is volt, felvette az uruki keresztény hitet, majd innen Füzesgyarmatra ment, ahol részt vett az urali népek beavatott képzésén. Ekkor szerveződött meg a Suoma, Sambe, Viroláj, Mari, Muroma, Mescser, Merza, Moksa, Csuvasz, Tatár, Baskír, Lett és Jugra törzsek legmagasabb szintű beavatott képzése.”
„II. István a számára kellemetlen bírálatok miatt úgy igyekezett Bellénytől megszabadulni, hogy az Ordoszban megtartott nagyobb szellemi előképzettséget igénylő beavatott képzésre vezényelte. Itt Bellény három évet töltött és az ordoszi maradék úzokról, besenyőkről, mongolokról, manysikról, hantikról, ujgurokról, nyenyecekről, sórokról, szölkupokról, manzsukról, tatárokról, hakaszokról, altáji törökökről, tuvákról, evenkikről, jakutokról, jukagirokról, csukcsokról, burjátokról, nanájokról, giljákokról, ordoszokról, hokjenokról, kamnigánokról és ulcsákokról részletes jelentést hozott. Megemlítette, hogy ott a hikszoszok, etruszkok maradványai és urukiak is képviseltették magukat, akik népünk beavatottjait meghívták látogatóba. Ezen összejövetelt a kinajok és Léh fejedelem tartományai is figyelemmel kísérték, és beavatottjaik révén Bellényt a társaival együtt meghívták.”
„Lam herceg jól tudta, hogy korszerű fegyverek nélkül már a hunok sem jelenhettek volna meg a nyugati nagy csatamezőn és az avarok vezette törzsszövetségünk sem birtokolhatta volna közel 300 évig a Duna-medencét. A mai Magyar Törzsszövetségnek társult régi és új törzseivel ütőképes hadsereggel kell rendelkeznie”