274B

„Szekeszárd ogúzai Pannóniában”

• „Szekeszárd - amikor a bugáti vetélkedőn elnyerte az avar fősámán-fejedelmi méltóságot - 1 tömény ogúz harcossal csatlakozott az avarokhoz és feleségül vette Baján avar fejedelem húgát, Keszőkét. Öccse, Szelegárd ugyanakkor Taimir nevű feleségével Aladár utódainak birodalmába, a kaza-hunokhoz költözött.”
• Szekeszárd „szép fiatal felesége, Keszőke hirtelen meghalt. Igen-igen bánkódott, de nem akart egyedül maradni, az ogúz fiatalság élén háztűznézőbe ment a Jász-síkságra és ott talált is magához való asszonyt. Feleségül vette Pécs és Torockó kései unokájának, Aravár tömény vezérnek szépséges leányát, Sikondát. Vele tért vissza Altájba, de Sikonda az altáji életet nem találta kellemesnek, amit nem is titkolt. Sokszor mondogatta férjének, hogy a Mecsek alján sokkal kellemesebb az időjárás, oda kell menni. Addig-addig mondogatta, míg egyszer Baján fővezér is ráállt, menjenek a Jász-síkságra. Megunta itt az örökös háborúskodást.”
• Baján „árván maradt fiacskáját, Győrt, Sikonda nevelte saját kislányával, Bátikával együtt” – korábban György volt

• Képaláírás: „Ekkor még nem semmisítették meg a kazárok a magyari-bolgár-alán államot. A metóisz bolgárok ekkor az Al-Dunához költöztek, Bolgárfehérvár székhellyel. Az Avar Birodalom ekkor még a Nagypályi szkítákkal, a muromákkal, a magyari-bolgár-alán szövetségi állammal és a mindig független Nyék törzszsel biztosított hátországgal rendelkezett. Mindez a Kővár feletti Győrben erős támasznak bizonyult. A 650-ben győztes kazárok is csak egy esetben tudták a Nyék törzsbeli ifjakat adóbeszedőként szolgálatukba állítani.”
  • Bolgárfehérvár – Nándorfehérvár
  • Kővár – Kiev
• „Az Avar Birodalom rendíthetetlensége megváltozott, amikor 748-ban elkezdődtek a Samó-szamó vezette összeesküvések és a kazárok megszüntették a magyari-bolgár-alán szövetséget. Ekkor a bolgárok az Al-Dunához vándoroltak.”

• „Baján parancsára kutatni kezdték Atilla sírjának kegyhelyét, de a széki-hun harcosok a kincskereső tevékenységük közben harcosaik nagy részét megölték. Szekeszárd ebből a kalandból sebesülten érkezett Pécsre és többé azt el nem hagyhatta.”
• „Ebben az időben az Új Égi-Birodalomban három helyen folyt a sámánképzés. A Kolozsváron tanulókat táltosoknak nevezték, a budaváriakat sámánoknak, s a Baktivárott képzetteket a fiatal ogúz fősámánok elnevezése szerint bátoknak. A bátok neveltjei az ujgur-rovás használatát tanulták.”
• „A palócos Baktivár helyett a Bátivár nevet, Szekeszárd helyett Szekszárdot, Ózd helyett pedig régiesen Úzd-ot fogadtak el. Úzd az ogúzok bátjainak kegyhelye lett, míg Bátivár ogúz tömény székhely.”
• „A 9 avar kurgánt olyan hatalmas várrendszerré építették ki a bálok, amelyben 1 tömény lovasság is elfért. Ezek kővetőkkel is fel voltak szerelve, s bevehetetlennek látszottak. A kurgánokban működő bálok ujgur jelekkel üzengettek egymásnak, a vezéri szállások módosított, köznépi székely rovással leveleztek, a tárkány- és papi fejedelmek viszont a régi sámán-rovást használták Agaba rovásjeleivel.”
• „Ujgur-bát három legfiatalabb fia: Kurd-Bát az ész, Gandás-Bát az ügyesség és Sumér-Bát az alkotások bátja”
  • „Baján tetszését nagyon megnyerte déli rokonaink magas fokú képzettsége” – a sumer-madajoké
• „Mivel a bát-féle közös irányzat miatt a budavári és a kolozsvári képzés féltékenykedni kezdett a hatalom avar részre való átjátszása miatt, a rokonlátogatások során segítséget kértek az Ural-Buda, azaz Tyumen sámánképzésből.” – egy szellemi verseny indult el
  • „Baján magasabb képzettségű bátjai viszont mind a budavári, mind a kolozsvári képzésen képviseltették magukat 1-1 báttal, akik rimalányokkal való házasságuk révén tudomást szereztek a táltosok és a sámánok segítség kéréséről.”
  • „Ekkor Baján igénybe vette határőr tömény-központjának, Felső-Őrnek a segítségét, és Gángól irányításával 3 rovóbátot küldött Rómába keresztény káplánok kíséretében az Örökváros mindenféle magasabbrendű tudományának elsajátítására. Baranya tárkányfejedelem a mellőzésről tudomást szerezve lemondott tisztségéről, de lemondását Baján nem fogadta el, hanem megbízást adott egy bizánci tájékozódó út megszervezésére.” – Baján kiterjesztette az ismeretek körét
• idegenek „a budavári sámánképzés egyik tagjával a nagyképzettségű főbátot megmérgeztették”
  „Ekkor született meg Bábvárban Győr ifjú fejedelem és Bátika első fia, akinek Ogúz-Bát a lélekvándorlás elmélete alapján a közös Bát nevet adták, mint születésétől fogva ogúz főbárnak.” – később erről többet olvashatunk
• ekkor fejezte be „Gyönk-Bát az ogúz kurgánnak Gyönk kegyhelyén való építését” – Gyönk
• Avar-Bát – „Az ifjú főbátot megkülönböztetésül Avar-Bátnak nevezték”

• „Az előbbiekben ismertetett Arvisurát palúz (palóc) nyelven, sámánrovással az a Pósa vitéz rótta így le, aki mint rovósámán a Pósa-Bátka nevet vette fel. Jákó halála után lemásolta az ujgur rovással vésett Arvisurák lapjait, és jutalmul egy palúz községet kapott Csáttól. Ezt a települést a mai napig Bátkának hívják” – Bátka

• „Egy másik palóc sámánifjú, Boza a bábvári sámánképzésen szerencsétlenül járt, nyomorék lett a lábaira, Bábvárban aztán a neve mellé felvette a Györke nevet is. Ugyanis Gyönk testvérét, Györke rimalányt vette feleségül, s kettesben Boza-Györke rovósámán név alatt ujgur írással lemásolták az összes Arvisurákat.”
• „Kurd, Gandás és Sumér-Bát a madaji kalandozás” tapasztalatai alapján „Pécs-Tórem városát szellemi központtá szervezték”, „Madaj előkelőségei gazdagságukkal felvirágoztatták Pécset”

• Rozsnyó település
• Atis folyó ???

• Ujgur-Bát fia Igal, akinek második felesége a kinaj Dörmögej, tőle született első fia pató „a nagyasszony szülei egy városrészt építettek Ordoszban, amit Igal sárgahitű házasságából született első fia után Pató-nak neveztek el. Ebből a kinajok által lakott városrészből alakult ki a Patou nevű város. Így híres sámán városunk Rozsnyó tárkány érkezésekor Ordosz és Patou néven is szerepelt a Hangun vidék városai között”
• „Rozsnyó Kr. u. 575-ben hazafelé indult” – „Mire az Atis-folyóhoz értek, már 120-an voltak, akik Baján parancsára az Úz völgye közelében felépítették Barca várát. 20 kőfaragó pedig felépítette Rozsnyó tárkány-települést”
  • (valószínűleg az erdélyi Úz-völgye közelében, a Barcaságban) Barca vára ???
• Pozsáló vára ???
  • Pozsáló vagy Ökörhegy (Volovec), a Rozsnyói hegycsoport legmagasabb csúcsa (1290 m.), Rozsnyótól É-ra
• Báta vára – Báta ???
• „felépítették Gyula várát (Kr. u. 571. évben)” – Gyula
• „Verőce besenyő vizét” – település, ill. vármegye
• „Alpár magyari vitéz”
  • nyertesként „letelepedési engedélyt kért a magyari tömény részére, szállásterületnek egynapi lovaglású területet, s végül megkérte Baján legkisebb húgának, Telenának a kezét”
  • Tisza mellett „Alpár magyari tömény lovastábort alapított Alpár elnevezéssel”
  • „Ezen esemény volt a magyariak egy tömegben való első letelepedése: a magyari ifjú harcosok a zöme ekkor telepedett le a Jász-síkságon” !!! (→ plusz „a” van beírva)
  • „Dara-folyó" – Dráva
  • Bakar – település
• Alpár „nem helyeselte Baján tervét, aki a szlávok kérésére azt javasolta: engedélyezzék a Pannonföldön átvonuló szlávoknak a külső kurgánokban való megtelepedését”
• Bécs – „a Bakar által épített új kurgánt Bécsnek nevezték el”
• „Baján azon javaslatát, hogy a szlávok átvonulását továbbra is engedélyezzék, a többség leszavazta. Ekkor Bajám agyvérzés érte, hiába piócázták, estére meghalt.”
  • Ekkor az ősi törvények szerint Telem férjének kellett átvenni a hatalmat. Mivel Baján Bécsben halt meg, az első avar tömény székhelyét Bécsbe helyezték, Győr pedig az Égi-Birodalom székhelye lett. A második avar tömény Pécs, a harmadik Décs (Deés) székhelyekkel Győrrel együtt belső háromszöget alkotott.”