1241. május elején Szabolcsváron a kis Detre-Ubul 9 éves korában beállott Batukán seregébe fegyverhordozónak és a hazarendelt Arany-Horda kíséretében megjelent Kambalukban, ahol Ungika szojorgaktani bilgének lett a hűséges testőre. Mivel Ungikának magyar környezete volt, az ifjú Detre-Ubul vitéz rákényszerült, hogy nyelveket tanuljon.
Detre-Ubul másodszor is megnősült és 1280-ban a magyarkai szekérjárattal Kambalukba ment az összbirodalmi tanácskozásra. Itt az agg Kubiláj Csibainak, a Csingiszkán leszármazottnak javaslata alapján a Nagy Gyűlés előtt elismerte, hogy DetreUbul töményvezér Balog-Semjén nemzetsége révén, a Káma-nembéliek Gilgames leszármazása folytán jogosult arra, hogy az Égi eredetű egy igaz Istent a magáénak vallja. Ezzel sem a mongolok Égi-Birodalmát, sem a kereszténységet, sem az uruki-maniak hitét nem tagadja meg. A 24 Hun Törzsszövetség hitvilága az egy igaz Isten elismerésén alapszik, bár a 216 törzs és nemzetség a maga elképzelése szerint dicséri az ÉgUrát. Okos ember tenyerét a fűre, talpát a fóldre teszi, és meghajolva tiszteli az Egek-Urát!
Bat-Baján beavatott fejedelem Pepi fáraóhoz hasonlóan nagyon mértékletes életet élt. Csak igen kevés fehérhúst, de leginkább növényi eredetű ételeket fogyasztott és a 24 Hun Törzsszövetség beavatott szellemi világának 95 évig volt az eszmei vezetője. Nem csak a kortársai, hanem már maga is megelégelte, hogy oly sokáig élt. Vezető szerepet vállalt a Magyar Törzsszövetségben, majd az Ogur-bolgár Szövetségben, s végül meghívták az avarok 15 törzses szövetségébe, amelyiknek legkiválóbb szellemi vezetője lett. Még Bizánc császársága sem tudott kitérni szellemi nagysága elől. Erős szövetségi szálak fűzték a Perzsiában élő Hun Szövetséghez, amelynek révén erős hatást gyakoroltak Bizáncra. Így az Avar Birodalom olyan nagy gazdagságra tett szert, hogy a törzs-szövetségi népek eddig soha nem látott jólétben éltek. Azonban a kazárok könyörtelen szokása ellen fellépett, mert a titkos öldöklést istentelennek tartotta. Ez arra vezetett, hogy az uruki-mani keresztények csoportosan elhagyták az Avar, és az Ogur-bolgár Törzsszövetség területét és Bat-Baján vezetésével 670-től 679-ig az Avar Birodalomba vándoroltak. Iszperik nevű fia (678-680) a volgai bolgárokkal, míg Béla és Haram beavatottakkal (664-678) az avarok Égi-Birodalmába vándorolt.
III. Csaba (680-719) a Tíznyíl,Szövetségnek alkotta meg a további élni akarását, míg Zemlén (678-702) az avarok Egi-birodalma gazdasági alapjait rakta le. III. Csaba fia a bolgárokhoz vándorolt (719-720), de fia, Ugor Balog-Bolári Szirmával a Tíznyíl Szövetség erős támasza lett (721-ig), majd elvállalta az össz-szövetségi fősámáni tisztségét és fiának, Oposurnak (721-758) átadta a Tíznyíl Szövetség hatalmát. Ebből az ágból származik Farkas, aki a feleségével Ünőkével megalapította a Mongol Törzsszövetség uralkodói házát, amely Csingisz kánnal vezető hatalommá lett, és ebből származik az eddigi legnagyobb hatalmú császár, Kubiláj, akinek a tanácsait örök időkre meg kell fogadnia minden Gilgames utódnak, mert a Kaltes-asszony Földjén lévő Égi-Hatalmak Isten-világa mindig mozgatója lesz az emberiségnek.
Mura (734-762) figyelmeztette az Avar Törzsszövetség vezetőit, hogy ne bízzanak abban az ígérgetésben, hogy minden 25. pápa majd a 24 Hun Törzsszövetségből, vagy az avarok Égi-Birodalmának uruki-mani keresztény papjaiból fog kikerülni, mert Rómában irtóznak az uruki-mani Bibliának még a létezésétől is. Nazír első uruki gyülekezethez írt levelei nem arról szólnak, hogy Róma legyen a kereszténység szellemi központja, hanem az egy igaz Istennek a hitét hirdetik.
A mongol hadseregben és a tárkányképzésnél az volt a szokás, hogy az ifjúság egymás között csúfneveket adott egymásnak. Így, midőn Baján hadvezér utba indította az Ungrat töményt, abba sok szász is befurakodott, ezért a többiek az ifjú tárkányt a szászok csúfnevével a Detre szóval illették. Ez még a mongol hercegek között is szokásban volt, hogy mongol nyelven lustának, bolondosnak vagy bolondnak hívták a töményvezéreket.
Mivel a Budavár-Kancellária már vesztett a jelentőségéből, mert a 10 Királyi Kamara központosítását Visegrád és Budavár intézte, ezért Karizira, mint Óm-jelű beavatott, a fennmaradásunk érdekében megszervezte Kubiláj elgondolása szerint a Sárkányos Társaságot, amely az Árpád-háziaknak a titkos szervezete volt és Kambaluk, Ordosz és Karakórum beavatottjaival fenntartották a kapcsolatot.
A Sárkányos Társaság központja Budaváron volt és minden holdtöltekor tartották az összejöveteleiket. Ők szervezték meg a Buda-Esztergom-Halics-Brünn-Prága kereskedelmi útvonalat, majd Lengyelország felé a Nyitra-Trecsén-Tessen-Krakkó és a Budavár-Kassa-Lőcse-Kárpátvára-Krakkó kereskedelmi vonalakat, s azokat nagyon fellendítették. Így a baráti kapcsolatokat Csehországgal és Lengyelországgal is igen fellendítették. Ezen útvonalakat lóállásokkal és lókísérettel látták el, ennek kapcsán telepítéseket végeztek.
A Sárkányos Társaság tervbe vette a Kubiláj elmélet szerint, hogy legalább három tenger mossa Magyarország monarchiája irodalmát. Vitézi seregének és családi kapcsolatainak és a Sárkányos Társaságnak köszönhette, hogy a délvidékek és Lengyelország királyává lett. Erzsébet királyné is tagja lett a titkos társaságnak és híve lett a három tengeres Magyarországnak. Mindenben Karizira tanácsait követte. Ő lett a Sárkányos Társaság vezetője.
Mivel Magyarország Nagy Lajos uralkodása alatt elérte Kubiláj elmélete szerint a három tengeres Magyarországot, Karizira békén és nyugodtan halt meg. Budaváron temették el a Sárkányos Társaság kápolnájában. Minden vagyonát 1380-ban a Sárkányos Társaság céljaira hagyta.
Amikor a kisnemesi ifjúság hagyományként Pusztaszeren megrendezte a Pusztaszer Pünkösdi-királysági viadalát 1330-ban, az igen fejlett Karizira lett az első. Ennek kapcsán a Balog nemzetségbeli Szécsy Sarolt úgy döntött, hogy Karizira menjen az ordoszi sámán- és rimalány-képzésre, amit a beavatottaknak rendeznek.
Egy kis baj keletkezett. Ugyanis a fiús természetű Karizira 1335-ben megnyerte, mint beavatott az ordoszi Nagy-Süánt, de 1338 elején Karakórumból mégis úgy jött haza, mint szojorgaktani bilge, mert fősámáni beavatkozással nővé műtötték meg. Nagyanyjának, Szécsy Saroltnak amikor Hunyadváron me~gyógyította, elárulta, hogy nővé változott. Nagyanyja nyomban férjhez akarta adni. O azonban nem vállalhatta, mert nazírságot, azaz nőtlenséget, vagy Égilányságot fogadott. Nagyanyját még egészségesen hagyta Hunyadváron, de az bánatában az év utolján meghalt.
Karizira egyik legfontosabb ténykedésének eredménye lett a Visegrádi Kongresszus megszervezése, mivel előre látta, hogy a magyarságnak legnagyobb veszélyt a Habsburgok terjeszkedési politikája fogja okozni. Igy a lengyel, a cseh és magyar uralkodóházak összefogása domborodott ki a német törekvésekkel szemben. Ebben nagy szerepet játszott Szakszin szász kereskedőinek, Nagypályi örmény és móri-kun kereskedőinek az összefogása Magyarország kereskedelme megszervezésében. Ennek a jó kereskedői egyesülésnek a beavatottjait a Sárkányos Társaság keretében Karizira Róbert Károly tudtával beszervezte. Ekkor alakították meg a magyar-kun kenézek és a szász-örmények és soltészek szövetségét Lőcse, Budavár, Nagyszeben, Beszterce és Szamosújvár központtal.
Már az arab kereskedők is elismerték II. Géza uralkodása alatt Magyarország 72 vármegyés szervezettségét. Ehhez számították 73.-nak Lebedvárt, 74.-nek Jászvásárt, 75.-nek Besenyővárt, 76.-nak Nagypályit, 77.-nek Asszorügyeket és 78.-nak Etilvárat. A helységek neve a lakosoktól függően változott, de zömükben a 24 Hun Törzsszövetséghez tartoztak.
Besenyővár felégetése után a besenyők Szakszin városát tették meg védettebb fővárosuknak. A szász kereskedők egyre növekvő számban voltak jelen és keveredtek a besenyőkkel. II. Géza a besenyő-szász keveredésű kereskedőket Magyarországra vezényelte, akik Besztercén építettek maguknak egy kereskedő várost. Miután egyre többen lettek, Besztercebányára helyezték át őket. Ebből a két központból szerveződtek meg a szász kereskedő városok - Nagyszeben, Brassó, Segesvár, Szászsebes, Szászváros - magvai.
a szász rétegeknek a mozgását Kubiláj óta a szászok parancsnoka, Detre-Ubul végezte, akin azért maradt a „Detre„ szó, mert Szakszin városrész Detre-Ubul és utódjai vezetése alatt állott. Ők voltak a magyar király keleti hírszerzői, akik a szászok nyugatról történő betelepítését is mozgatták.
Budavár és Visegrád kereskedőrétegét a móri-kun és a kun-besenyők adták. Itt keveredtek a velencei, genovai és bizánci kereskedőcsoportok a bajor-osztrák kereskedőkkel.
A Kubiláj-vezette Sárkányos Társaság eleinte csupán a kunok és besenyők közül választotta tagjait.
Karizira beavatott fejedelmi lány Nagy Lajos parancsára 1349-ben, édesapja halálának első évfordulóján férjhez ment ifjabb Kállay Lászlóhoz, majd 1350-ben 7 havi házasság után egészséges fiúgyermeknek adott életet. A kisfiút a király után Lajos-Bátkának keresztelték.
Detre-Ubul egyik legfontosabb küldetése az volt, hogy a főurak kiskirálysága helyett egy erős Magyarországnak vesse meg alapjait. Róbert Károly belső titkos tanácsosa lett, a külügyek vezetője, aki 1321-re az országot gazdaságilag egyesítette és megerősítette.
Zsigmond a 12 főúri tagságot 24 tagúra felemelte és német-cseh-osztrák urakat is belevont a Sárkányos Társaságba, ezzel a Lajos-Bátka és Demők vezette magyar többséget megszüntette. Így 1408-ban a magyar irányítás megszűnt.
Zsigmond a Sárkányos Társaság székhelyét áthelyezte Bécsbe. 1413-ban Szibián Demők tiltakozása ellenére Magyarország kormányzását 21 Sárkányos Társaságbeli főúrra bízta, míg Bécsben a 3 főúrral megindították a harcot a római-német császárság címért. Ezért ezen kisebbségi 3 fős baráti körével Nyugaton újabb Sárkányos Társaságot szervezett céljainak érdekében.
Szibián Demők Temesvárnál 1416-ban elesett.
Kambalukban és Ordoszban, a beavatottak székhelyén ígéretet kaptak arra vonatkozóan, hogy Szibián Demők, a szabadok parancsnoka vezetésével - aki Zsigmond királytól egész rokonságával együtt a Hunyadi előnevet kapta - legyenek a keleti Sárkányos Társaság harcosai és soha ne szakadjanak el Ordosztól. Az ordoszi besenyő központból 12 besenyő és kun ifjú kísérte el Szibián-Hunyadi Demők küldöttségét, akik Szakszinban és Jászvásáron telepedtek meg. Ez a csoport gyakran lovagolt be Kolozsvárra és Hunyadvárra, ahonnan továbbították a híreket Ordoszba.
A Sárkányos Társaság Zsigmond mesterkedése miatt több ágra szakadt. Zsigmond minden pénzt arra áldozott, hogy elnyerje a római és német-római császár címét. Ezért Dunántúl és Avaria beavatottjai elszakadtak a Sárkányos Társaság igazi céljától és Zsigmond elgondolása szerint több irányzat alakult ki.
A Hunyadiak közül az ifjú Hunyadi János Óm-jellel született és beavatottként megszervezte a keleti Sárkányos Társaságot. Amíg Zsigmond király irányította a magyar hadakat a törökökkel szemben, gyakran vesztették el a csatát. Amikor az ifjú Hunyadi János lett a délvidéki határőrség parancsnoka, Szibián Demők és rokonsága mind az ifjú Hunyadi János mellé állt. Hatalmas vagyonával és lelkes seregével sikeresen vette fel a harcot a törökök ellen. A jászvásári kun és a szakszini besenyő különítmények csak jó híreket közöltek Ordosz beavatott központjával. A nyugati Zsigmond-féle Sárkányos Társaság magánérdekek intézményévé vált és a célokat tekintve több részre szakadt.