- Kubiláj birodalmában a Széki-hun folyó mellett épült Parajd-Paiping-PeicsingKambaluk városrészekben zendülés tört ki, amelyet Oszmán török beavatott robbantott ki. Ekkor Kubiláj büntető sereget küldött az Ágnes nembéli Baján személyében, akinek mongol bűnkereső csapatai a törökök egy részét felkoncolták. Baján ordoszi katonái azonban Oszmánt a hadvezér elé vitték, aki a 24 Hun Törzsszövetség sok ezer éves törvényei alapján a tengerparti Nagyvíz síkságáról Oszmán törzsét futni engedte és aranypajcás menlevelet adott, hogy az egyesült Hun-folyók torkolatától a Zsuán törzsig lakó oszmánok a zendülésben nem vettek részt és az ő parancsára kötelesek a nyugati Nagyvízig vándorolni és ebben az igyekezetükben senki ne háborgassa őket. Uticéljuk a 30-ik medvetoros évben megalapított Eturia és Tűz-föld elfoglalása, a Héttörzs birodalmának feltámasztása.
A következő nyáron 1326-ban meghódították a görög-szeldzsuk lakosú Brusszát és nyomban jelentették az Égi-Birodalom vezetőségének, hogy elérték a napnyugati Nagyvizet és azt birtokukba vették. Mivel a görögökkel emberségesen bántak, sőt a 24 Hun Törzsszövetség régi nyelvét beszélő szeldzsukokat sem sanyargatták, a hosszú út alatt megedződött lovasokat a görögök gyakran segítségül hívták. Így a Bizánci Birodalom a szerbek ellen hívta Oszmánt segítségül és győztek.
Ankara 30-ik medvetoros évbeni településén szívós lovasságot és elszánt gyalogságot képeztek ki. Az etruszk hajóhaddal partraszálltak a Bizánci Császárságban és a nagy földrengésben elpusztult Gallipoli vidékét megszállták. Héttörzsbeli kézművesek tömegeivel felépítették Gallipolit és a háborúskodó törzseknek inindig segítséget adva a Balkán hegység alatti részeket hatalmukba kerítették, majd a görögök fővárosát, Konstantinápolyt körülzárták.
Ordosznak az volt az álláspontja, hogy a magyarok a törökökkel lépjenek szövetségbe, mert így a nyugatiak terjeszkedési vágyait meg tudják előzni.
- Földünk kimelegedése kapcsán az északi és déli jégkucsmák megolvadásakor a hatalmas víztömegemelkedés és a gyakori éghajlat-változások következtében, a nagy földrengések és a tűzhányók működése következtében elsüllyedt a Kaltes-asszony Földjével kapcsolatban álló Ataisz szigetvilága Éa és Mu fóldjeivel. Beavatottjaink ezt előre tudatták Armogur fejedelemségével. A fejedelemfiak hatalmas gyarmatbirodalmakat létesítettek.
A legmagasabb fokú beavatott a Nazír volt, aki Ordoszban nyerte el az Égiek legfelsőbb kiképzését. Születésének 29-ik évében Uruk városában megalapította a szeretet vallását, amelyik lényegében megegyezett az Arvisura-Anyahita által hirdetett Egyisten hittel. Ez Úr, Él és Van városában terjedt el a szumir korszakban Úristen, Élisten, Vanisten hitében a beavatottak legbelsőbb csoportjainál.
Az Egyisten hit lényege, hogy az egy igaz Isten küzd a Sátánnal. Vagyis az Égi világosság a sötétség fölött diadalmaskodik. Ezt vallotta Mani püspök is, aki a legmagasabb fokú beavatottnak, a keresztre feszített Jézusnak a hitvallását követte, vagyis az Égiektől származó szeretet vallását. Ezen szeretet-vallást a beavatottak központjában magukévá tették.
Buda, mint uruki-mani beavatott fejedelem kiépíttette Budavár alsó, középső és felső világát és az Úristen, Élisten és Vanisten beavatottjait Budavár alagút-rendszerébe telepítette. Ezen beavatott intézmény azt vallotta, hogy az egyisten hit emberfeletti világ, az ősök igazi Isten világa. Maga Nazír, akit hároméves működése után a zsidók vezetői mint lázadót keresztre feszítettek, lényegében az Úr városában született Ábrahám Úristen-hitét követte. Hetevarett templomában nevelkedve az Élisten eszméjének is hatalmába került, majd Karnakban és Ordoszban beavatott tanulmányokat végzett. Annak ellenére, hogy a hármas Istent hívő, az akkor Egyiptomban levő zsidó szektákat otthagyva Egyisten hívőként már 12 éves korában legyőzte a jeruzsálemi templomban a tévelygőket, mégis, magas kiképzése után, nem nézve három- éves működésének csodálatos tanításait, 33 éves korában a zsidó vezetés a római helytartótól kérte a keresztre feszítését. Tanai azonban elterjedtek és tanítványai megalapították a keresztény vallást, amelyik aztán a Római Birodalomban hódító vallássá változott.
A 29-ben megalapított uruki gyülekezetben azonban megmaradt az érdek nélküli szeretet vallása. Ez a hunok hódító harcában elbukott, mivel Buda nem akarta az erőszakos terjesztést, ezért az öccse, Atilla engedett vezérei akaratának és Budát meggyilkolták. Amikor az eldöntetlenül végződött catalaunumi csata után Atilla Éciusz római hadvezérrel Rómánál le akart számolni
Oszmán beavatott 1270-ben, mint beavatott uralkodóházi fejedelemfi 240 családdal és 1,280 főnyi felnőtt törzsszövetségi harcossal elindult, hogy az Égi-Birodalomból Élisten Het birodalmában új uralkodóházat alapítson. A szeldzsuk birodalomban szívesen fogadták, amit úgy háláltak meg, hogy az ajándékba kapott Szöjütben felvették az iszlám hitet és az uralkodóházakkal összeházasodtak. Az etruszk és aháj maradványok örömmel csatlakoztak hozzájuk a kasszukkal együtt, s rövidesen az új hittel felvértezve a Duna-Száva vonalánál termettek.
Beavatottjaik révén tudomására hozták a Keleti Sárkányos-Társaság Szibián-Demők részének, hogy hozzájuk hasonlóan az iszlám keretén belül végrehajthatják a 24 Hun Törzsszövetség célját, a Nyugat meghódítását. Ebben nagy segítségükre van az a körülmény, hogy az Altáj törökök törzsei is csatlakoztak az Oszmánok vezette Birodalomhoz. Attól nem kell tartaniuk, hogy disznót csak titokban ehetnek a hidegebb hegyek között és a bort sem ihatják, mert ez csak az alárendelt iszlám hívőkre vonatkozik. Egyébként vallási dolgokban nem okoznak nehézséget, és a mongolok vezette Égi-Birodalom segítségnyújtását nem fogják megakadályozni. Minden magyarországi lakos nyugodtan gyakorolhatja az uruki-mani, vagy római és bizánci görög katolikus hitét, mert az Istenek az emberek agyából pattantak ki.
Anyahita elgondolása az Életfáról, vagyis az emberek agya és gondolkodása körüli vitában az volt, hogy az Életfát minden növényi és állati étkek táplálják. Az ősi On, azaz a vademberek Napistene sugaraival jobban melegíti a nagy természetet, ezért ott nagyobbak a földrengések és aktívabbak a természet erői. Kevesebb és zsírtalan eledel is elegendő a létfenntartáshoz. A szent Urál hegyen felüli részeken az emberek víz helyett részben ihatják a tengeri és földi állatok zsírját, mert a hideg miatt szükségük van rá.
Az Égi eredetű Anyahita azt tanította: „Soha nem bűn az, ami a szájon bemegy,,hanem inkább az, ami a rosszakaratú emberek száján kijön!„
Kagotáj tanfejedelem tanításának a másik érdekessége az volt, hogy a melegebb égövek alatt az emberek ha lerész`egednek a kumisztól, vagy a bortól, könnyen betegekké válnak. Tehát Mohamed tanítása Uruk és a Nimród birodalmában helyes volt, annak ellenére, hogy a vezír rétegek a háremekben titokban részegítő italokat ittak. Az iszlám híveitől a bor vagy kumisz ivás eltiltása helyes volt, mert ez csak a vezető rétegek meggazdagodását okozta. Az uruki-mani, gregoriánus, paulinus és más keresztény egyházakban pedig a borivás nem volt már tiltott dolog, mivel híveik északabbra, a hidegebb éghajlaton éltek.
Zsigmond 1404-ben a pápaság ellen ment. , A Magyarországon kialakult elgondolásokkal semmit sem törődött, sőt már 1408-ban a keletiekkel szemben felállította a Nyugati Sárkányos-Társaságot, s ezek segítségével 1410-ben elérte a római császári és királyi címet a pápák változtatásával.
Hunyadi Vajk 1406. december 29-én született
Zsigmond Hunyadi Demők fiát, az udvari vitézt, Hunyadi Vajkot Hunyadi Jánossá kereszteltette át budavári kápolnájában. Zsigmond udvarának legszebb udvarhölgyét, Szilágyi Erzsébetet adta a királynő Hunyadi Jánoshoz feleségül, 1430 pünkösd napján.
Hunyadi hatalmas birtokainak jövedelmét zsoldos seregének a felfegyverzésére fordította és a törököket ki akarta verni Európából. Életcélját a törökök elleni harcban látta. Ebben a tekintetben mások csak fecsegtek és szónokoltak, de harcolni nem akart senki. Hunyadi nemegyszer népfelkelést hirdetett. A főurak garázdálkodásai miatt a jobbágyok is mellé álltak, mivel a szegénység a törökök betöréseitől és a kegyetlen birtokosoktól is sokat szenvedett.
Hunyadi hiába ragaszkodott a tízéves szegedi békéhez, nyugati nyomásra csehekből, lengyelekből, magyarokból, németekből és románokból álló, 14 000 főnyi sereg gyülekezett, hogy Kastriota György albán vitézeivel egyesülve verjék ki a törököket a keresztény országokból. A törökök azonban fürge csapatmozdulatokkal az 1389-es 1102 rigómezei csata után most is Rigómezőnél kényszerítették csatára Hunyadi seregét. Hiába intette a kolozsvári Sárkányos Társaság tanácsa a kormányzót, hogy várja be Toktai felmentő seregét, a nyugatiak nyomására Hunyadinak indulnia kellett, nehogy i a keletiek barátságával megrágalmazzák. 1448 nyarán több hetes előkészítés után 1 napig tartott a második rigómezei csata, ahol véres ütközetben a törökök győztek.
Toktai felmentő seregét a szerzetesek megneszelték. Brankovics szerb despota a törökökkel szövetkezett, s elfogta Hunyadit. Azzal fenyegetőzött, hogy 100.000 forintot ' fizessen neki, különben kiszolgáltatja a törököknek. Ekkor Hunyadi a fiát küldte túszként a szerbek fejedelméhez, amíg a váltságdíjat össze nem szedte a birtokain.