Tartalomjegyzék



Sámán, Táltos

A „sámán” egy mandzsu-tunguz szó, ami „tudót” jelent (a „sa” a „tudni” ige, bár vitatják, hogy ez egy belső keletkezésű szó lenne). A burjátoknál bő, ill. nő esetén udugan elnevezést használnak, ez a mongoloknál böge, a jakutoknál ojum, az altáji törököknél pedig kám . (Diószegi:) „a tudomány azonban ezt” – azaz a sámán – „elnevezést kapta föl, így ez vált közismertté”.

A sámán, ill. kám tehát alapvetően „tudó” jelentésű volt. Az Arvisura szerint az avarok Égi-Birodalmában „három helyen folyt a sámánképzés. A Kolozsváron tanulókat táltosoknak nevezték, a budaváriakat sámánoknak, s a Baktivárott képzetteket a fiatal ogúz fősámánok elnevezése szerint bátoknak. A bátok neveltjei az ujgur-rovás használatát tanulták.”

Egy korai elnevezés a patiszuk, ill. pateszi(k). Az Arvisura szerint „Samasna-Pisti” volt „Uruk-óm birodalmának első királya”. Samasna-Pisti, azaz a „Samasna-törzs Pistije” nevet ugyan az Arvisurán kívül nem találunk, „Utnapisti”-t viszont már igen; az akkád Samas pedig pontosan a sumer 𒌓 Ut/Utu-nak, a Napistennek felel meg.

A sumer 𒉺𒋼𒋛 PA.TE.SI jeleket ensi2 módon szokták hangzósítani, amit kormányzónak fordítanak, de a hasonló szó álomfejtőt is jelent. „A 24 Hun Törzsszövetség sámánjainak patiszuk elnevezése ebből a korból származik. Az agabák patiszukjait már Ataiszban is sámánoknak hívták.”

Az Arvisura szerint tehát az eredeti agaba „saman” elnevezés így átkerült át az úzokhoz, majd a tungúzokhoz.

Érdekes, hogy a papokra vonatkozó sok sumer elnevezés között találunk 𒀀𒋗𒉀𒀀 a-tu5/a-tu5-a (kb. „atya”), és 𒉽𒋀 pa4-šeš szavakat is. Az utóbbi esetén, mely „elöljárót” is jelent, a šeš „testvér”, a pa4, amit PAP jellel írnak (a szóvégi mássalhangzót általában elhagyják) pedig „elöljáró/kiemelkedő/apa/férfi/ fiútestvér” jelentésű.

Paál Zoltán a sámánokról

A bevezetőben (A.13.o) Paál Zoltán így ír a sámánokról:
„De az a kép, mely bennünk a sámánokról él, nem illik a régi világ hun sámánjaira. Ha ma egy magyar ember előtt kiejtik a sámán nevet: maskarának öltö­zött, bűvölő-bájoló varázslóra gondol. A mi sámánjaink nem ilyenek voltak. Ötéves sámán-iskolát végeztek, s ezekbe minden törzs a legkiválóbb fiait küldte. A legjobb mesterek széles látókörű, művelt emberekké nevelték ott őket. Érteniök kellett az or­vostudományokhoz és az állatgyógyászathoz is, hiszen százezer számra voltak állatja­ik. Az ötéves iskola után vetélkedőt tartottak, s aki ezen első lett: elnyerte a fősámá­ni-fejedelmi méltóságot. A fősámán melletti másik fejedelem volt a fővezér.”

Sámánok feladatai

Rögtön az Arvisura elején meg is találjuk a 24+1 különböző sámáni szerepet:

pateszi - öregisten idő

A sumer 𒉺𒋼𒋛 PA.TE.SI jeleket ensi2 módon szokták hangzósítani, amit kormányzónak fordítanak, de a hasonló szó álomfejtőt is jelent.

harsány - kispap

regős - tanító

bacsa - ellátó

bőd - bőségpap

boksa/baksa - tudóspap

arbag - gyógyító

kács - vándorló-pap

dalacs - katonapap

ulcsák - nemzetiség-pap

duru - szövetségi-pap

jaku - összekötő-pap

barus - jövendőmondó

magóc - varázslópap

nazír - istenidéző

bán - őrségpap

kende - napisten-pap

tárkány - kovácspap

vajda - kalandozó-pap

gyula - szerződési pap

Érdekes a gyula megnevezést Gula és Sirgula mezopotámiai pateszik nevével összevetni.

horka/harka - bírópap

szécs - aranyasszonypap

A rimalányok vezetője, sokszor az aranyasszony, vagy az aranyasszonyt segítő sámán.

Rimaszécs egyébként egy település (@) neve is.

igric-sámán - éneklő

abakán - öregtanácspap

rimolán - gondozó papnő

A nevüket Agaba feleségéről Rima asszonyról kapták („rimalány”).

„Ezek a rimalányok nevüket bölcs Agaba feleségétől kapták, aki már a tengerparti városukban is gyógyítással és az ételek tartósításával foglalkozott. Tudományát és mesterségét Ordoszban is folytatta, ezért a 24 Hun Törzsszövetség asszony társadalmában jó hírnévnek örvendett. Maguk az asszonyok kérték, hogy a szép Rima aszszony udvartartásában a leányaik egy-két évig ott lehessenek. Ez azért is volt közkedvelt, mert ritka leány volt, aki nem mint asszony vagy menyasszony ment haza a törzsi szállására.Ezért nagyon sok leánynak az volt az álma, hogy Ordoszba menjen tanulni. Természetesen ezt a kérést Agaba mind erkölcsileg, mind anyagilag kihasználta, mert a szülők fedezték leányaik költségeit. Amelyik leányzó nem ment férjhez, azok végezték Joli-Tórem kegyhelyének őrzését és az orvostudományok elsajátítását. Ennek a kalandozásoknál igen nagy hasznát vették, mert a sámánok és a Rima-lányok minden kalandot orvosi és asszonyi szemmel is néztek. Ritka kalandozás volt az, amikor valami újdonságot ne hoztak volna a 24 Hun Törzsszövetség fővárosába.”