Tura halála

• márc. 28. (→26., hétfő), Zanat
  • Szalmi elmondja Paál Zoltánnak a küldetésük célja, ill., hogy azt csak ő, Szőnyi Márton és Ősz Szabó János tudta; „ha 1944. augusztus 20-ig Horthyék kiugranak a háborúból, úgy Észak-Erdély és a Felvidék egy része is megmarad. Sajnos a tétovaság miatt a románok megelőzték őket, augusztus 23-án kiugrottak”
  • Szalmi kéri Paál Zoltánt, hogy Söptére kísérje el
  • Söpte: Szalmi ismét bemegy báró Kemény Gáborhoz a kis kastélyba
  • Szalmi: „Este nyolckor kapom meg a választ”
  • Tura elvállalja a küldetést
  • Szalmi, Tura, Paál Zoltán és társaik lovaskocsival Szombathelyre indulnak

• márc. 28. (→26.), este fél nyolc, Szombathely
  • lovaskocsival a főtér melletti utcán állnak le egy fa alatt
  • a tücskök jelzik a repülőket; a társaik a kocsi alá bújnak
  • a Perint egy betonhídja alá mennek
  • Tura elindul a légoparancsnokságra; elfogják, megbilincselik
  • bombázás; a parancsnokság elé 3 bomba esik
  • Tura megsebesül
  • Szalmi és Paál Z. Turához kúszik, és a híd alá viszik
  • Szalmi kétszer elájul
  • Tura meghal
  • Paál Z. felemelte Turát és a kocsi felé vitte, „Szalmi a nyomomban vánszorgott”
  • Elmennek egy német katona mellett
  • 693.o „Hátratekintettem és láttam a földünket vérrel pecsételve. Vérrel pecsételve…”
  • Paál Z. Turát a székesegyházba vitte, a főoltárra tette
  • Paál Z. a karjára vette Turát, Szalmival a „spanyol lovasoknál” találkozik
  • a kocsihoz, a többiekhez mentek
  • a kocsit egy taligára cserélik
  • Szalmi külön megy, de azt mondja, „a menedékháznál és is ott leszek”
  • Paál Z. és Rigó a taligával elindul Kőszeg felé a kámoni úton (ma talán Honvéd?)
    • azért lehetett „jól ismert”, Kőszeg felé a múltkor is erre mehettek
  • az élelmező raktárhoz újabb repülőhullám érkezik
  • Paál Z. Misurák Pistával, egy hőszigetelő munkatársával találkozik
  • egy gyümölcsös fái között bújnak el
  • egy bomba repeszei eltalálják a kordét, és letépik Tura kezéről a bilincset, a kezét felsebzik
  • a bombatámadás szünetében Paál Z. tovább indul a kámoni úton, Kőszeg felé

• márc. 29. (→27., kedd), Írottkő
  • 696.o Paál Zoltán és Rigó a kordéval hajnalra Kőszegre ér (20,6km, legalább 4 óra)
  • elindulnak felfelé, látja a Rohonc mögötti havasokat, a Perint- és a Gyöngyös-patakot
  • felérnek az írottkői menedékházhoz
    • a menedékháznál már Szalmi várja őket; ő a Tátra kocsival hamarabb felért („amint jobban kivette körvonalainkat”)
  • 697.o Szalmi megfésülte Turát, lemosta az arcát
  • a Szalmi által kiválasztott fenyőfacsúcs irányába indulnak
  • Turát felkötik a fára
  • most kel fel a Nap(?)
  • Paál Zoltán áldozati italt iszik
  • létrát összetörik és tüzet raknak
  • 698.o „szarvasbőr tekercsen rovással írva” - ez lehetett Tura rovása - „Sokáig nézegettük, kapitányunk próbálta megfejteni a tartalmát, melyen egy tömörített Arvisura-történet volt.”
  • 699.o Gergely érkezik: Kőszegen „Piroska most esküszik, délután mennek a templomba”
  • Szalmi elviszi a boglárt Piroskának
  • Szalminak a templomi szertartás után Császárné egy áldozati bárányt ad
  • Szalmi visszaérkezik
  • Rigó a lakodalomra visszaindul, mert a menyasszony vőfélynek kéri
  • Szalmi levágja a hátizsákban hozott bárányt; a szívét ketté osztják (mert Szalmi vállalta a „fősámáni”, Paál Zoltán pedig a rovósámáni feladatot)
  • elfogy Kiss Jóska (Gergely által hozott) kassai bora

• márc. 30. (→28., szerda), Írottkő
  • 700.o hajnaltüzet gyújtanak
  • felkel a Nap
  • „puchói asszonygyűlölő” - Mikulka bácsi
  • „költő barátodról” - később József Atilláról nevezte el Paál Zoltán a fiát
  • 701.o „Kál-Kápolna, Világos, Komárom” - a 48-49-es szabadságharc vesztes csatái
  • 701.o „Vasvár, Zalavár, Pinkavár, Pozsonyvár, Budavár”
    • Pinkavár - ma Pinkaóvár (Burg) - Szombathelytől 23 km-re nyugatra, a Vas-hegy aljában fekszik
    • „Agaba fősámán röviden elmondotta” „a 24 hun törzsszövetség megalakulását az örök szeretet nevében, a Béke és rokonság” eszméjét, felsorolta vétkeinket, amennyiben vétettünk a szeretet parancsa ellen„; majd „felsorolta az ítéleteket” „mely felelet volt az emberi gyarlóságainkra”.
  • „végül egy borjúnyalta-hajú szőke kisfiút láttam, aki egy kissé hasonlított Turára” - valószínűleg a később születendő fia
  • elindulnak lefelé, a „géppuskák fészkek legénysége elinalt”
  • 702.o szovjet járőr közeledik
  • a járőrparancsnok aknavetővel az Írottkő alatti toronyi útra lő
  • a járőr elindul Torony irányába
  • Tura az „ősanya hazájának áldozata lett” - gondolja Paál Zoltán
  • lementek a városba, Szombathelyre
  • kocsival Rigó, Cinke, Piroska és apja Pest felé indulnak

• 703.o visszaemlékezés - „Ébredeztem”
  • Ez a Fehér Tücsök halálát követő reggel történt, így akarták visszaidézni Tura emlékét
    ugyanis az A1300.o lábjegyzete szerint „Endre, Béla és Levente sehogy sem tudott megnyugodni Vazulnak, az édesapjuknak megvakíttatásában, ezért az apjukról rótt Arvisurát úgy fejezik be, mintha Vazul látná Raten-Tórem fénylő napját.” (vagyis a Napot) „Ezért nyelvrokonaink tanácsára én is így fejezem be a 348. Arvisurát.”

• márc. 31., öt óra tájban, Kőszeg, a „gesztenyésben”
  • 705.o (ez már Utószóként szerepel, azaz nem szerepel a márc. 19-28 közötti időszakban)
  • Nagyszalát tartanak
    • egyik cél, hogy 2000-ig „napfényre kerüljenek az aranylemezekre rótt Arvisura lapok titkos írásai”
  • (a következő nap - ápr. 1. - Húsvét hétfője)

(Szálasi március 28, szerda d.e. 10 órára Apor Vilmost meghívta Kőszegre egyházi értekezletre - le akarta tartóztatni.)

• márc. 25-28 között: parancsra felrobbantják a Szombathelyi reptér hangárait
• márc. 26 a Szombathelyi repülőteret az első légitámadás 1944. július 26-án, késő délelőtt érte
• márc. 26: Kőszegről elindul a vezérkar („Turán vonat”)
• márc. 26/27: Szombathely utolsó bombázása
• márc. 27: Szombathelyről kivonulás
• márc. 27: 22:00, Szálasi elhagyja az országot
• márc. 27: 22:30, elindulnak a kőszegi tűzoltóautók és szerelvények is nyugat felé
• márc. 28: testőrezrednek megparancsolják a védekezést
• márc. 28: reggel 6, oroszok Kőszeget lőtték
• márc. 28: 10:45, orosz harckocsik haladnak Kőszeg felé
• márc. 28: dél: oroszok közben elfoglalják Kőszeg főterét
• márc. 29: kora reggel a Szombathelyi reptérre harc nélkül bevonulnak az oroszok
• márc. 29: 11 órakor Király százados elárulja az oroszoknak a bunker védelmi pozícióit
• márc. 29: erős támadás után éjfélre elfoglalják az oroszok a bunkert

• http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9242
  

• http://infovilag.hu/hir-3090-legihaboru_magyarorszagon_1944_aprilis_3.html
  „A szövetségesek az erőkifejtést a Dunántúlra és a Felvidékre helyezték át, utolsó nagyobb bombatámadásuk 1945. március 4-én Sopront, 27-én Szombathely vasútállomásait, illetve repterét érték.”

• http://www.vasmegye.hu/vasi-mozaik/185456
  „Az 1945. március 4-i bombázás volt a legsúlyosabb. Ezen a napon - Kosztolánczy Tibor - kutatásai szerint 293 szombathelyi vesztette életét a támadásokban; és komoly károkat szenvedett a belváros számos épülete. A bombázásoknak áldozatul esett a városháza, a Palace szálló, a Thököly utcai áramszolgáltató telephelye, s sok-sok magánépület. A végezetes napon súlyos bombatalálat érte a székesegyházat is.”
  

• http://index.hu/bulvar/bombaz0726/
  „Februárban és márciusban még utoljára fellángoltak a légiharcok, elsősorban a szovjet bombázók jeleskedtek a vasúti célpontok módszeres megsemmisítésében. Az utolsó amerikai és szovjet bombák Szombathelyre hullottak 1945 március 26-án és 27-én.
  A II. világháborúban összesen 1024 magyar települést bombáztak legalább egyszer az amerikai, brit vagy szovjet gépek. Az amerikaiak és britek Budapestet 37-szer, Győrt 21-szer, Szombathelyet 16-szor, Szolnokot 13-szor, Debrecent és Szegedet 9-szer szőnyegbombázták. A meglehetősen pontos adatokra támaszkodó számítások szerint a 15. AAF bombázói 26 422 tonna bombát dobtak le Magyarországi célokra - a magyar városok elleni légitámadások gerincét ez adta. A 15. AAF listáján a Magyar Királyság volt a harmadik legtöbbet támadott ország - Ausztria és Németország mögött.”
  

• http://www.viasanctimartini.eu/cgi-bin/via/index.cgi?view=ck&tID=336&nID=35924&nyelv=hu
  „ÚTMENTI KERESZTEK, KÉPOSZLOPOK, SZOBROK, KÁPOLNÁK, HARANGLÁBAK, SZAKRÁLIS KISEMLÉKEK SZOMBATHELYEN
  Az 1945. március 26-i / bombázás áldozatai / Perinten
  Horváth Ferenc / Horváth Ferencné / Horváth Teréz / Kálmán Ferenc / Máté István / Bognár Mária / Horváth József / Kovács Istvánné / Kovács Marianna - 1944. okt. 20. / Király József - 1945. márc. 29. / Szabados Lajos Sorsunk elválás / hitünk viszontlátás”