294

„Derencsény védőszárnyai”

  • „Az esküvő Kapgán várában kezdődött, majd Budaváron végződött” – hol ???
  • „A kabar és palóc vezérek felajánlották, hogy Taksony szállásán felépítik Taksony-várát” – Taksony
  • „A Nyugatnak nem volt tudomása arról, hogy Derencsény főtáltos az uruki időszámítás szerint 942-től 955-ig megszervezte a Budavár Beavatott Központ hátsó védelmét. Ugyanis 899-ben a Kurszánnal gyermekházasságban élő beavatott Szavárdi lányt a besenyő törzsek és a velük eggyé lett Béla és Gyula törzs idevezényelte a 10 hátsó biztosító törzs képviselőjeként, aki a magyarok minden viszontagságáról tájékoztatta a szavárd-magyarok szövetségeseit.”
  • „Karcsu Szavárdival nagyon megértette egymást és Derencsény fősámán hozzájárult a házasságukhoz.”
    • „Ebből a házasságból, majdnem az utolsó években ikergyermek született: Subad-Szavárdi és Vászoly-Szavárdi , akik életüknek nagyrészét Budavár Beavatott Központjában élték le. Az alagút rendszer, azaz Alsóvilág megbízottja először Urkán , majd Csák főtáltos lett. 942-ben pedig ezen kulcsos helyet Derencsény főtáltos örökölte.”
    • „Tizennégy év múltán Derencsény főtáltos újból beindította a beavatottak képzését, amivel 955-ben a Magyar Törzsszövetség megmentését nagyban elősegítette. Hogy mekkora katonai erőt képviselt a 8 besenyő törzs a tartalékban lévő Gyula és Béla törzzsel, azt a bizánciak hírszerzése igazolta”
  • „A Beavatott Központ nyilvántartása szerint a behajtott adók és avar kincsek visszaszerzése nyugat felé már majdnem kiegyenlített volt. Taksonyt úgy tájékoztatták, hogy a bizánci császárság felé még sok elorozott avar-kincs van. Ezeknek az összeszedése Tar beavatottnak volt a feladata. Subad-Szavárdi és Tar minden medvetoron megadta a kincs visszaszerzési irányt. Taksonynak kelet felé a kereskedelmet, míg dél felé a kalandozásokat kellett irányítania. Subad-Szavárdi és Tar beavatott Derencsény főtáltos engedélyével házasságot kötöttek. Leányuk Söpte Szavárdi volt.”
    • „Testvére, Vászoly , aki Jászvásáron képviselte a „Tíz-nyíl Szövetséget”, Bizáncban felvette a Vazul nevet és az új szövetség érdekében egészen Ujgurföldig járt küldetésekben. Ugyanis Előd a kisebbik fiát Lebed városban (Lemberg) visszahagyta, hogy a Kővárban maradt Gyarmat törzzsel és a keverék Varég törzzsel a régi kapcsolatokat fenntartsák. Ez a fiatal Szabolcs vezér soha nem járt a Lemberg főhadiszállásától a Magyarország felé lévő területeken. Jászvásár központtal ő lett a Szavárd-Kuma és Káma vidéki magyarok fejedelme. Mivel Doros besenyő fejedelem leányát vette el feleségül, nagyfejedelemmé kiáltották ki.„
  • Jászvásár fejedelmi palotájában Csáknak szintén három fia született Kuljár besenyő fejedelmi lánytól: Szabolcs, Tétény és Apor
    • „Apornak Kapgán besenyő vezér leánya, Ágadé volt a felesége, aki maga is kiváló harcos volt, a pusztaszeri Nagy-Süán legutóbbi győztese, s férjéül Aport választotta”
  • „Merseburgnál később megverték a többszörösen adót szedő kalandozók csoportját. Ez Budavár Beavatott Központját is gondolkodóba ejtette.”
  • „Az adópénzek viszont mindig a Bavár , azaz Budavár Beavatott Központban kerültek szétosztásra.” !!!
  • „Amikor a császár Bizánc kapuit becsukatta, Botond a buzogányával a kapun rést útött. Ezen legnagyobb súlyú harci buzogány UDUMU buzogányának mintájára készült Budán. Botond ekkor három bizánci páncélosvitézzel is bajvívásban végzett és mindhármat legyőzte”
  • „Ordoszból kunok menekültek Magyarország felé, akiket Derencsény Etelközbe telepített”
  • Gelyza vagy Décsa – „Taksony Derencsény nagyfejedelem elgondolása alapján még kisfejedelem korában Tónuzaba leányát vette el feleségül, s így a keleti irányzat híve lett. Kisfiát, a közkedvelt Décsát, vagy ahogyan Budaváron nevezték, Gelyzát is erős szálak kezdték fűzni a besenyő-kun szövetséghez. Tónuzabát a besenyőkkel együtt a bihari dukátus területére vitték, Taksony a Tisza menti szállása mellett, Hevesben adott az apósának birtokot, míg a kapgán törzsnél lévő birtokára Derencsény kunokat telepített le. A besenyők nagyobbik részét azonban a nyugat kapujában, a mosoni gyepűre telepítette. A Csörsz vonal pozsonykeszi táborában a székihunok mellett besenyők is kaptak kiképzést. Ekkor kezdték meg a soproni kőfalak és mosoni mocsár-gyepűk kiépítését.”
arvisura/arvisura/294.txt · Utolsó módosítás: 2013.04.28 08:02 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0