Jégkorszak, Sárkánykígyó

Az Arvisura szerint az utolsó jégkorszakot egy „üstökös sárkánykígyó” okozta.

„Az 1856. tűzszerzési évben egy óriási „üvöltő Vízisárkány” csapta meg a Nagyvizet, amely hegymagasságú hullámokat okozott és a Földünk kérgét megrepesztette. A megháborgatott Földanya teste morajlott és tüzet kezdett okádni. Töménytelen tűzhányó kezdte okádni a hamufelhő és a tüzesfelhő hullámait, s a felforrt Nagyvíz óriási ködöket, majd sötét felhőket alkotott, amelyet csak ujjainkon számolható ritka napokon tudott a fényességes Nap sugaraival áttörni. A folyók síkságain dolgozó földi emberek javarésze a vizek özönében elpusztult és csak a magas hegyvidéken életben maradtakkal lehetett elkezdeni újból a termőföldek megművelését.”

Az Arvisura szerint az ütközés így kb. ie.11652-ben volt.

Jégkorszak

Nézzük meg az utóbbi húszezer év átlaghőmérsékleteinek a változását! Ehhez tudni kell, hogy az átlaghőmérsékletnek már a kismértékű változása is jelentős, így a középkori „kis-jégkorszak”-ot mindössze -0,5 fokos változás okozta. Kb. 10 fokos csökkenés már Észak-Szibériai éghajlatot jelentene.

Az utóbbi kb. húszezer évben az átlaghőmérséklet lassú emelkedése mellett a következő kiugró változások történtek:

  • Északon kb. ie.12600-11800 között 8 fokot felugrott, majd visszaesett a hőmérséklet
  • Északon kb. ie.11400-11000 között kb. 6 fokot zuhan, ezután lassan emelkedik
  • Északon kb. ie.10900-10600 között hirtelen megint kb. 6 fokot zuhan, az Antarktisz csak kevéssé változik, ezután nagyon lassú felmelegedés; kb. 1300 év múlva
  • kb. ie.6400-6200 között visszaesik kb. 2 fokot a hőmérséklet, ennyi kb. 2000 évvel ezelőtt volt
  • majd ie.6200-5800-ig melegszik 3,5 fokot

A kérdéses időszakban így két nagyobb zuhanás van

  • kb. ie.11400 körül 6 fok zuhanás; mához képest kb. -8-ról -15-re
  • kb. ie.10900 körül 6 fok zuhanás; mához képest kb. -11-ről -18-ra

Az alábbi ábrán ezt a (4) és (5) helyen láthatjuk.

Ezt, az utóbbi rendkívül gyors zuhanást és az 1300 évig tartó hideget fiatal driásznak nevezik és ie.10900-tól (másutt ie.10700-tól) számítják.

A következő ábra az északi (zöld) és a déli (kék) hőmérsékletváltozást mutatja; vagyis: a déli-féltekén jóval kisebb volt a változás. A trendhez képest különösen az ie.10900 körüli változás esik vissza.

Másik hasonló („fordítva” olvasandó - az idő jobbról balra halad) ábra:

Fiatal driász - mi történt?

  • Az észak-amerikai megafauna, vagyis a nagytestű állatok (például mamutok, masztodonok, kardfogú tigrisek, nagyobb termetű medvék) közül 17 nemzetség a korszak elején halt ki.
  • Észak-Amerika legkorábbi ismert emberi populációja még a lehűlés előtt megérkezett, és elterjedt a területen, de a Clovis kultúra néven ismert jellegzetes alakú, ősi kőlándzsa hegyeik hirtelen eltűntek a fiatal driász elején, és végül más kultúrák vették át a helyüket.
  • Észak-Amerika számos lelőhelyén egy szerves anyagban gazdag koromfekete réteg húzódik a fiatal driász alsó határán, amit a hatalmas erdőtüzek során lerakódott rétegekkel azonosítottak.
    • A koromszemcsék között nagy mennyiségben találtak üveg-, szén- és elemi vasat is tartalmazó mágneses olvadék-gömböcskéket.
  • a radiokarbon „óra” anomáliája 12900 évvel ezelőtt: a réteg leletei ugyanis jóval fiatalabbaknak tűnnek a szomszédosaknál

A hideg 1300 évig tartott, a lehűlés pedig egy éven belül megtörtént.

A leggyorsabb klímaváltozás egy év alatt zajlott le: „az olvadó gleccserekből származó hideg édesvíz legyengítette a meleg óceáni Golf-áramlatot, és így véget vetett azoknak a meleg szeleknek, amelyek szerte Európa felett fújtak. E meleg levegő nélkül a hőmérséklet gyorsan 3-4 Celsius fokot esett, aminek hatására a korábban erdős kontinens nagyjából a következő ezer évre megfagyott.”

Pár hónap is elég egy új kis jégkorszakhoz: „A vizsgálatokból kiderült, hogy a fiatal driász elején a hőmérsékletek zuhanni kezdtek, a tavi ökoszisztéma produktivitása pedig néhány hónap, de maximum egy év leforgása alatt leállt. Patterson elmondása szerint a lejátszódó változásokat úgy lehetne legjobban érzékeltetni, ha elméletben Írországot hirtelen az Északi-sarkvidékre helyeznénk át.”

Üstökös Sárkánykígyó

Az, hogy egy üstökös okozta a jégkorszakot, elsőre meglepő lehet.

Még meglepőbb, hogy 2008-ban ezt olvashatjuk: Gyémánt bizonyítja, hogy üstökös miatt haltak ki a mamutok

„A talajban talált apró gyémántok jelentik az „erőteljes bizonyítékot” arra, hogy tizenháromezer évvel ezelőtt egy üstökös robbant fel Észak-Amerika felett, és kipusztított több tucat emlősfajt, állítja egy amerikai kutatócsoport.
A tudományos jelentés arra is kitér, hogy a katasztrófa a térségben élő, korai emberpopulációt is megtizedelte, valamint ezerháromszáz éves hideget hozott a Földre, írja a CNN. A becsapódás olyan hőséget hozott, ami megolvasztotta a Nagy Tavak-vidékét borító jégtakarót, és egy hatalmas jeges árat indított a Mississippin a tanulmány szerint. A hideg áradás a Mexikói-öbölig jutott, ahol átterjedt az atlanti-óceán áramlataira, és ezzel az egész világon lehűtötte a klímát. Ezt az időszakot nevezik fiatal driász jégkorszaknak.
„12900 évvel ezelőtt egy ritka üstökös raj járt Észak-Amerika felett, és ez vezetett számos faj, például a mamutok kihalásához is” - fogalmaz a tanulmány, amelynek megírásában nyolc régész és geológus vett részt az Oregon-, Kalifornia-, Észak Arizona-, Oklahoma és DePaul egyetemekrõl. Tanulmányuk a Nature folyóiratban jelent meg.
A kutatócsoport hat észak-amerikai helyszínen vizsgált 12900 évvel ezelõtti üledékrétegeket. Olyan nanogyémántokat találtak, amelyek kozmikus becsapódások közben, kizárólag nagyon magas hőmérséklet és nagy nyomás alatt képződnek.
„Csak azokban az üledékrétegekben találtunk nanogyémántokat, amelyek a fiatal driász idejéből származnak. Se korábbiakban, se későbbiekben. Ezek a felfedezések erős bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a körülbelül 12900 évvel ezelőtt zajló üstökös becsapódásnak óriási környezeti hatásai voltak a növény- és állatvilágra, valamint az akkor élő észak-amerikai emberekre” - mondta a CNN-nek Douglas Kennett, a University of Oregon régésze. ”

A kutatáshoz az MTA Izotópkutató is hozzá járult: A mamutok kihalásának magyarázata kozmikus katasztrófával

„ Eszerint 12900 évvel ezelőtt meteor-becsapódás okozhatta a mamutok és számos más, őskori állatfaj pusztulását az északi féltekén, továbbá a Clovis kultúra eltűnését. A meteor az észak-amerikai kontinens keleti partvidéke fölött szétrobbant, majd a kontinens nagy részére szétszóródott darabjai a földbe csapódtak. Ezt igazolja körülbelül fél millió jellegzetes, ellipszis formájú mélyedés és tó szerte a keleti partvidéken. Az állatok egy része nem közvetlenül az becsapódás során pusztult el, hanem az általa elindított ún. Younger Dryas (fiatal driász) jégkorszak következtében.”

2010-ben viszont már ez a vélemény: Nem meteor miatt haltak ki Észak-Amerika mamutjai

„Néhány korábbi publikációban ugyanis pici, mikroszkopikus méretű gyémánt szemcséket tartalmazó széngömböcskéket ismertettek a fiatal driász kezdetén lerakódott üledékes kőzetekből. A cikkek szerzői szerint ezek akkor keletkeztek, amikor a becsapódás hatalmas nyomást és hőt fejtett ki a környező kőzetekre. A nano-gyémántok lonsdaelitből, vagyis egy szokatlan formájú gyémántból állnak, amely a szokásos szabályos, kocka-alakú kristályrács helyett hexagonális (hatszögletes) ráccsal rendelkezik. A lonsdaelitet korábban kizárólag a meteoritok belsejében és az ismert meteorit becsapódások helyszínein találták meg.
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának, a PNAS-nek a legújabb számában azonban Tyrone Daulton (Washington Egyetem) és munkatársai arról számoltak be, hogy nem találtak gyémántokat a fiatal driász alsó határáról gyűjtött mintákban. Különböző műszeres vizsgálatokkal kimutatták ugyanis, hogy azok a kristályok, amelyeket a korábbi publikációkban apró gyémántoknak néztek, a szénnek olyan formáját mutatják, amelyek sokkal közelebb állnak a mindennapos grafithoz, mint a gyémánthoz.”

Ha már eléggé elbizonytalanodtunk, 2012-ben a következő cikkel találkozhatunk: Aszteroida okozta a nagy lehűlést

„Egy tizennyolc tagú nemzetközi kutatócsoport ugyanolyan olvadt üveget talált Pennsylvaniában és Szíriában - a kőzet nagyjából 13 ezer évvel ezelőtt olvadhatott meg és 1700-2200 fokos hőmérséklet okozhatta, ami azt jelenti, hogy valószínűleg valami becsapódott a Földbe ezidőtájt.” (…)
„A kutatók egymástól távol lévő területeken is találtak olyan réteget és olvadt üveget, mely becsapódásra utalhat – Észak-Amerikában, Európában, Közel-Keleten. Ilyen olvadt üveget eddig aszteroidák becsapódásakor találtak kráterek szélein.
Szíriában az Eufrátesz völgyében, Abu Hureyra település mellett találtak ilyen kőzetet. A településre nagyjából 12900 évvel ezelőtti vékony földréteg került, ami valamilyen katasztrófára utal. A kutatók szerint ez volt az egyik hely, ahonnan a földművelés elterjedt a világon, a területen már nagyon korán voltak ősi települések – itt már letelepedtek az emberek.”

arvisura/lap/jegkorszak/0.txt · Utolsó módosítás: 2014.05.14 23:42 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0