5

  • 149.o Idaglat – vagyis a Tigris folyó
  • „a Nagy tó alatti, látásnyi távolságú síkságot” – valószínűleg az Aral-tó alatt
  • Féran – „. Az előírásoktól csak ikerszülés esetén volt szabad eltérni az Égiek parancsára.”
  • 25920 – egy precessziós év
    • „A Nap-vallás híveinek papjai 373 napfogyatkozást és 832 holdfogyatkozást jegyeztek fel.”
    • „432” – életforgási számok
  • pergő – óra vagy kettősóra
  • 150.o „Amikor az Üvöltő Égi Sárkány a farkával Holdunkat hozzánk vágta, ránk szakadt a csillagos Égbolt sötétsége és a menekülő beavatottak kíséretükkel Nap és Ataisz Birodalmába menekültek”
    • Nap Birodalma – felső- (Dél-) Egyiptom
  • „Égi magvak” – gabona
  • „Szavárd Birodalmában egy bárkával kikötöttek” – a Biblia szerint Noé az Araráton kötött ki
  • „Három holdtölte után visszajöttek és lám, a tenger egynapi gyaloglási távolságra hagyta el Úr városát.” – 20-30 km
  • „Ekkor sokan Susa városán keresztül az Indus völgyébe vándoroltak és ott magas házakat építettek.” – a Mohendzsodáro-kultúra
  • Ur-Nina – Nina (isten) férfija
    • Nina – sumer város („a vízből kiemelkedő szikla”)
  • Rát-folyó – Eufrátesz
  • „két okos hal” – delfinek
  • 151.o „9 ismeretlen hatalom” – az Életforgási számmal kapcsolatos
  • „Világ-holdév” – precessziós év hónapja
  • „áradó Nagy-folyó” – Nílus
  • „Amikor Buda leánya, Aran férjhez ment Ten vitézhez, az áradó Nagyfolyó ifjú királyához, minden áradásnál 1-1 gyermeke született. Ezért Ten vitéz férfi népét felbujtották a bátyjai, hogy Ten vitézt öljék meg.” – valószínűleg az utódlás miatt
  • 151.o „Nagy-víz vidéke” – Földközi-tenger vagy a Nílus
  • 152.o Ménes – „Mikor a Nagyvíz felső vidékén megjelentek, a bölcsek elébük mentek, mivel Égi jelek adták tudtukra érkezésüket” – Menes fáraó
    • „mint első Pateszi” – első fáraó
  • 152.o Kis – sumer város
  • „An, Enlil, Enki, Nin-Hurság és Eres-ki-Gal, a Nagyalföld Istennője” – sumer istenségek
    • An – az Ég istene
    • Enlil – a Levegő istene
    • Ninhursag – a hegyek istennője
    • Eres-ki-Gal – szó szerint: Eres - úrnő, ki - föld, gal - nagy, azaz Nagyföld úrnője, azonban a sumerek Nagyföldnek a túlvilágot nevezték
  • „Ataiszi névadása szerint a két Nagyfolyót nem Tigris és Rát néven hívták, hanem ősi nevén, Idaglat és Buranum néven” – (akkád) Idiglat, (sumer) Idigina a Tigris; (akkád) Puratu, (sumer) Buranunna az Eufrátesz korabeli neve
  • „Árpádu, Áradu” – akkád „u” végződések
  • „Ős-Ten szülöttje, Ménes király” – Ten fia volt Ménes
    • Men(i) „ jelentése „örökkévalóság/tartósság/szilárdság”
  • „On vallás” – On a Napisten
    • „4 évtizede” – esetleg 40 000 éve
  • Nap-Kira – Ménes fia
  • Hor-Aba – Meni fáraót Hór-Aha - „Hórusz harcosa” követi a királylistán
  • – Ré-ként is írt Napisten
  • Athotis – más néven Dzser, a negyedik a királylistán (I. Teti után)
  • „Észak Szet Isten” – azaz Seth, az alvilág istene
  • „Dél Hóras Isten Birodalma volt” – Hórusz neve sólymot is jelentett (ill. „távoli”, „fenti”) jelentésű is; Ég-Isten
  • 153.o „sok templomot ősi birodalmuk hagyományai szerint mokottani, turrai és simeai kövekből építettek
    • Mokattam – „A gízai piramisok egy lokális mészkőplatón, a Mokattam-fennsíkon állnak
    • simeai – Sínai-félszigetről
  • „Szet Isten és Hóras Isten híveinek óriási tégla könyvtárakat építtetett a két birodalmat egyesítő Ménes király és az összes feljegyzéseket itt gyűjtötték össze négy és fél tömény évnyi korból.”
  • „A Nagyfolyó deltájában On, a Napisten városa, míg északon Ámon főisten városa volt.”
    • Nagyfolyó – Nílus
    • On – Napisten
    • Amon – „Egyetlen Isten”
  • „Mindkét város csak a káldi kereskedőket engedte be a Birodalmába. Ezeket minden esetben Samasna Pisti és utódainak pateszijei kísérték, akikkel a csillagok járását egyeztették, ezáltal sokat fejlődött a jövőbe látás képessége.” – az asztrológia segítségével; az asztrológia hagyományosan kaldeus tudomány
  • „ha az Istenek leányait valaki el akarta venni, az íjász és lovagló versenyen annak elsőnek kellett lennie. Az első ilyen győztes Salát vezér volt, aki mind a lovaglásban, mind az íjász lövésben első volt, és egy új versenyszámot mutatott be, a vágtató lóról való nyilazást.”
  • szitiu – „a betanított szítiuk, azaz íjászok védik délről a birodalmat”
  • „Arvisura Anyahita még Ataiszban megalkotta azt az érthető közlési módot, amelyet a Templomok gazdaságai és Élám nyelvén a Zikkuratok, azaz a Szent könyvek őrzői is mind átvettek.” – képjelek
  • „Arvisura Anyahita életétől kezdődően a beavatottság jele a kereszt volt. Bothon, Esthon, Tenföld, Káldea és Indus földje mind átvette a beavatottság jelét és egymással is fenntartották a kapcsolatot.”
  • „ezen Égből jöttek Káldiföldön, majd Uruk földjén és Úr városában is királyokká lettek, tehát a királyság intézménye is az Égből jött” – a sumer királylista így kezdődik
  • „Mennyei Birodalom” – Kína
  • 153.o „Amikor fejedelmet vagy fősámánt választottak, annak fel kellett mennie az Istenek hegyére és onnan visszajőve el kellett mondania, mit kívánnak tőle és Népétől az Istenek.”
  • 154.o „a kettős-baltás istenek, Min Isten és utódai uralkodtak” – krétai Minoszi-kultúra
  • Harapi király”
    • „Harapi királynak igen dolgos népe lakott Ummában” – az Umma-földi úzok
    • „népének felével elhagyta a Nagy-folyamok közti síkságot és az Indus folyó vidékére költözött, ahol a rokon indijó menekültek laktak” – Harappa kultúra
    • „kitérővel felkerestük Harapi király birodalmát, ahol igen magas építményekben és kényelmes lakásokban éltek az emberek. Minden lakásba vizet vezettek be és minden embernek külön helyisége volt, ahol az éjt eltölthette. A varázslat művészetét még jobban kifejlesztették, mint Urukban. Beavatottjaik más írásmódot szerkeszetettek használatukra”.
  • „Lugal” – „nagy ember”, a vezető, „pateszi” - „pap”
  • 154.o „A folyóközben égetett és égetetlen téglából is építkeztek. Ahol már király is volt, vendéglátó helyiséget is építettek, nehogy öldöklés történjen. Ezért a vendég ellenértéket fizetett, amelyet a pateszi rovódeákja agyagtáblájára feljegyzett. A pateszi és a Lugal viszont a vendégeit a vendéglő helyiségeiben látta vendégül, amely az ősi szokás szerint három napnál nem tartott tovább. Három napon túl már úgysem tudtak egymásnak újat mondani.”
  • 155.o falu „Nagy-Embere” - Lugal, azaz vezető
arvisura/arvisura/005.txt · Utolsó módosítás: 2014.05.14 23:42 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0