16B
- 164.o kecske mét – az Arvisurában: kecske nyáj
- „megindult a szegénységet hozó homok, amelyet a 260. évben még a Hold elsötétedés is Égi porral fokozott, amely mindent kiölt”
- „Ordoszból almavirágzás ünnepén indultak és a Pusztaszer-Linhó-Baján-Ibos útvonalon, jürcsik kísérőikkel Kudzsába és Illi istenasszony folyója mellett a Bolhástóhoz értek”
- 164.o Almák Birodalma – Alma Ata (az „Almák atyja”) környéke
- 165.o rátó – cserépedény
- „ifjúsági csalódás” – szerelmi csalódás
- Kuma – Szagamóni 6-ik fia; Magyarka a Kuma folyó mellett volt
- „Magyarka Egyigaz-Isten kegyhelye 24 karélyos szenthellyé épült ki. Ez annyit jelentett, hogy 24 kör alakú, 5 öles építményt húztak fel a szavárd-magyar kőfaragók, egyharmados nyílással Buda ataiszi hajója 60 öl hosszúságának és 3 öl szélességének megfelelően. Így 1 ezred lakosság fért el benne és minden lakos 1 pergőnyi időt volt köteles hallgatni a pateszik szent beszédéből, hogy közben az Öregek Tanácsának megbeszéléseit is hallgathassa. Ilyenkor minden elárusító hely bezárt, csupán a vendégházak tarthatták nyitva kapuikat, ahol napnyugtáig étel- és italféleségek voltak kaphatók. Az Egyisten papjainak és vendég patesziknek mindaddig kellett tartaniuk beszédeket, amíg csak a szentbeszédekre áhítatban vágyó sokaság a Kegyhelyet felkereste. Leghamarább, kakasrikoltás után a rimalányok vonultak be, hogy az étkezéseket lebonyolítsák és az aranyasszony beszédét meghallgathassák. Utána a kisdedek jöttek a nagyanyókkal, majd a süldőlányok a vegyes korú legénységgel, végül a felnőttek különböző hullámokban érkeztek.”
- „egyharmados nyílással” – 120 fokos
- „60 öl hosszúság” → valószínűleg 6 öl
- Etana születése – „a 270. medvetoron Szilakszót az araráti örmény vadász kalandozók megölték. Szagamóni terhesen ápolta férje emlékét és a nagy Kegyhelyen állandóan imádkozott. Amikor Szarvastor havának elején megszületett az imádságos kisfia, Etana (II. 6.) egy fényes kis csillag futott át az égen, amely azt jelentette, hogy 25 karélyos beavatottsági fokú kisgyermek született. Szavárd magyarok, garaúzok és örmények tömegei jöttek megnézni a kisdedet és Magyarka népe Öthegyi búcsújárással ujjongott.”
- Etana szerepel a sumer királylistában
- 166.o Kerecs-földszoros
- Ibos-folyó – a Nílus „Az Ibos folyó minden Eper havában kiáradt és Iboska napjáig, a Tehéntor haváig bőven megöntözte kiáradt vizével a síkságot, finom erdei földdel elárasztva azt. Mikor az áradás után kiszáradt, az Égiek szokása szerint a magvetők elültették érett magvaikat és Ménes birodalmában gazdag aratás következett.”
- Harapi – itt így olvashatjuk a Harappa kultúra kialakulását: „'Havarut-Nagyszalájában az egyik Égből érkezett építkezési szakember egy Indus melléki papnőt vett el feleségül és lakosságcsere folytán az Indus mellé költözött. Ezen kiváló építő ember nem törekedett a peremes építkezések fejlesztésére, hanem megmutatta az Indus-völgyieknek, hogy társbolygónkon már milyen épületeket emelnek. Ezen építményeket Harapi-féle lakhelyeknek nevezték.”
- Annak ellenére, hogy a folyóparti ház még csak 12 medvetoros éves korú volt, lebontották és egy 2 diófa magasságú dombra kellett felépíteniük, mert az Égi-eredetű Harapi építkezési törvénye ezt rótta le és az utódai is ehhez ragaszkodtak.„
- Indó-saka – Indo-szkíták – „Az ahájok és az etruszkok ezen magas kucsmás és hosszú-csizmás törzseket indó, pamír és parszi-szkítáknak hívták, de ők Hétvárat Havarutnak, míg a Ménes birodalmiak Hetevaretnek nevezték”.
- „Mindig jobb adni, mint kapni, mert az élet haladása ezt kívánja! Mindenkiből kipattanhat egy Égi-szikra, hiszen minden gondolat az emberek agyából pattan ki!”
- „A különböző irányból érkezett Hun Törzsszövetségi népek, Úzon, Tisa, Ozora és Semte fejedelemsége mellé, Pilis és Tardos vezetésével megalkották a maguk fejedelemségeit. Majd Békés-Bő jött nagyobb tömeggel és felállította a békési agyagedények birodalmát, s így vásározva összevonta a kis fejedelemségeket.”
- 170.o Keám → Kaám