16B

  • „megindult a szegénységet hozó homok, amelyet a 260. évben még a Hold elsötétedés is Égi porral fokozott, amely mindent kiölt”
  • „Ordoszból almavirágzás ünnepén indultak és a Pusztaszer-Linhó-Baján-Ibos útvona­lon, jürcsik kísérőikkel Kudzsába és Illi istenasszony folyója mellett a Bolhástóhoz értek”
  • 165.o rátó – cserépedény
  • „ifjúsági csalódás” – szerelmi csalódás
  • Kuma – Szagamóni 6-ik fia; Magyarka a Kuma folyó mellett volt
  • „Magyarka Egyigaz-Isten kegyhelye 24 karélyos szenthellyé épült ki. Ez annyit jelentett, hogy 24 kör alakú, 5 öles építményt húztak fel a szavárd-magyar kőfaragók, egyharmados nyílással Buda ataiszi hajója 60 öl hosszúságának és 3 öl szélességének megfelelően. Így 1 ezred lakosság fért el benne és minden lakos 1 pergőnyi időt volt köteles hallgatni a pateszik szent beszédéből, hogy közben az Öregek Tanácsának megbeszéléseit is hallgathassa. Ilyenkor minden eláru­sító hely bezárt, csupán a vendégházak tarthatták nyitva kapuikat, ahol napnyugtáig étel- és italféleségek voltak kaphatók. Az Egyisten papjainak és vendég patesziknek mindaddig kellett tartaniuk beszédeket, amíg csak a szentbeszédekre áhítatban vágyó sokaság a Kegyhelyet felkereste. Leghamarább, kakasrikoltás után a rimalányok vonultak be, hogy az étkezéseket lebonyolítsák és az aranyasszony beszédét meghallgathassák. Utána a kisdedek jöttek a nagyanyókkal, majd a süldőlányok a vegyes korú legénységgel, végül a felnőttek kü­lönböző hullámokban érkeztek.”
  • „egyharmados nyílással” – 120 fokos
  • „60 öl hosszúság” → valószínűleg 6 öl
  • Etana születése – „a 270. med­vetoron Szilakszót az araráti örmény vadász kalandozók megölték. Szagamóni terhe­sen ápolta férje emlékét és a nagy Kegyhelyen állandóan imádkozott. Amikor Szar­vastor havának elején megszületett az imádságos kisfia, Etana (II. 6.) egy fényes kis csillag futott át az égen, amely azt jelentette, hogy 25 karélyos beavatottsági fokú kis­gyermek született. Szavárd magyarok, garaúzok és örmények tömegei jöttek megnéz­ni a kisdedet és Magyarka népe Öthegyi búcsújárással ujjongott.”
  • Etana szerepel a sumer királylistában
  • Ibos-folyó – a Nílus „Az Ibos folyó minden Eper havában kiáradt és Iboska napjáig, a Tehéntor haváig bőven megöntözte kiáradt vizével a síkságot, finom erdei földdel elárasztva azt. Mikor az áradás után kiszáradt, az Égiek szokása szerint a magvetők elültették érett magvaikat és Ménes birodalmában gazdag aratás következett.”
  • Harapi – itt így olvashatjuk a Harappa kultúra kialakulását: „'Havarut-Nagyszalájában az egyik Égből érkezett építkezési szakember egy Indus mel­léki papnőt vett el feleségül és lakosságcsere folytán az Indus mellé költözött. Ezen kiváló építő ember nem törekedett a peremes építkezések fejlesztésére, hanem meg­mutatta az Indus-völgyieknek, hogy társbolygónkon már milyen épületeket emelnek. Ezen építményeket Harapi-féle lakhelyeknek nevezték.”
    • Annak ellenére, hogy a folyóparti ház még csak 12 medvetoros éves korú volt, le­bontották és egy 2 diófa magasságú dombra kellett felépíteniük, mert az Égi-eredetű Harapi építkezési törvénye ezt rótta le és az utódai is ehhez ragaszkodtak.„
  • Indó-saka – Indo-szkíták – „Az ahájok és az et­ruszkok ezen magas kucsmás és hosszú-csizmás törzseket indó, pamír és parszi-szkí­táknak hívták, de ők Hétvárat Havarutnak, míg a Ménes birodalmiak Hetevaretnek nevezték”.
  • „Mindig jobb adni, mint kapni, mert az élet haladása ezt kívánja! Mindenkiből ki­pattanhat egy Égi-szikra, hiszen minden gondolat az emberek agyából pattan ki!”
  • „A különböző irányból érkezett Hun Törzsszövetségi népek, Úzon, Tisa, Ozora és Semte fejedelemsége mellé, Pilis és Tardos vezetésével megalkották a maguk fejede­lemségeit. Majd Békés-Bő jött nagyobb tömeggel és felállította a békési agyagedények birodalmát, s így vásározva összevonta a kis fejedelemségeket.”
arvisura/arvisura/016b.txt · Utolsó módosítás: 2014.05.14 23:42 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0