268

„A háromszor nyolcas istenség”

„Ataiszban Góg földjén laktak a fekete hunok, Magóg földjén a fehér hunok, ahol a síksági földeken termelték a kenyérnek és lepénynek valót. A hun felvidéken legeltetéses állattenyésztés folyt. A hun síkságon csak karámos állatokat tartottak.”
„Susa városából száz, igen tekintélyes családot elüldöztek, akik Léhen keresztül a Tórem-tóhoz vándoroltak, majd a kinajokkal összeházasodva megalapították a háromszáz család birodalmát.”
„A háromszáz ataiszi család összeházasodott a 24 Hun Törzsszövetségnek és az agabáknak a száz előkelő családjával és uralkodó dinasztiákat alapítottak.”
„A négyszázra szaporodott előkelőségek átvették a 24 Hun Törzsszövetség évenként rótt és egy-egy fősámán életéről szóló aranylapok írását és azt széles körben elterjesztették. Buddha hite terjedni kezdett és a 400 családon belül is elkezdődtek az ellenségeskedések.”
„A 3730. medvetoros évben hatalmas földrengés pusztított a Hangun melletti Hun-síkság peremén és ekkor a hunok nagy tömegben hagyták el a kettős Huni-folyó környékét, majd megsokasodva Hunnor környékén az Ordosz-vidék hun lakosságát és a Hun síkságot lovas töményeikkel gyakran megtámadták.”

„Az ordosziak Hunnornak hívták a harmadik nyolcas Istenség fővárosát, de a mongolok és tatárok ragaszkodtak a Honnor elnevezéshez.”
„osztódás révén 216-ra emelkedett a hun törzsek száma”
„Ordosz beavatott központja Paszametik fáraótól kezdve nemcsak a 24 Hun Törzsszövetségnek volt a szellemi központja, hanem Susa beavatottjainak és Karnak bölcseinek is. Ezért a 400 uralkodó család még a Nagy Fal építésénél is két oldalról megvédte Ordoszt.”
„a második nyolcas istenség Káspivár székhellyel külön birodalmat alkotott, az első nyolcas istenség Magyarka székhellyel már megalapította a Nyugati Hun Birodalmat”
„Ordosz beavatott központ azonban sokszor vérfrissítőnek és szellemi erősségük fokozására használta fel a beavatott-képzést”

„Gyula-Duló fejedelem Maturi nevű leányát Hunnor vette el, aki az itteni névadó naptár szerint felvette a Hunyor nevet és határőrparancsnok lett. Magyor pedig Irgizát vette el feleségül, Gyula-Kaszli birodalmát örökölte és a főpapi teendőket látta el. Kalandozás helyett a békességes életmódra tért át és felvette a Magyar nevet.”
„A Van-tó környéki királyi család beavatottjai meghirdették a nyolcas szaporodási elvet és áttértek az urukimani keresztény hitre, amelyik nem erőszakosan térítő keresztény vallás, s csupán Ujgur-föld tette meg államvallásnak.”
- „A 24 Hun Törzsszövetség fejedelmi családja azonban elismeri a Nazirt (názáreti Jézust) 24 karéjos beavatottnak”
  - „Anyja népe azonban az érdeknélküli szeretet hitéért keresztre feszíttette. Máriának végig kellett nézni a fia halálszenvedését.”
„Hunyor fia, Bagamér-Balambér vállalta a harcias honfoglalásokat”
„360-ban a Nazír születése után Magyarka térségéből a Don, azaz Ten , Tenis és Tenisur folyók mellé vándoroltak és a harcos nyugati gótokat kiűzték onnan, míg a keleti gótokkal összeházasodtak.”
„A rómaiak a gótok ellen Udint hívták segítségül” … „Udin sámán 395-ben a Tisza mellé tette át a székhelyét és Ordosz beleegyezésével engedélyezte a gót seregek elleni harcot. Így a rómaiakkal közösen legyőzték a gótokat és cserébe a rómaiak 409-ben átengedték Valeria tartományt a hunoknak.” ???
„Bagamér 410-ben meghirdette a Nagyvízig való harcot”
„Ordoszban eldöntötték, hogy Buda elgondolása szerint anyagi bázisra és kincsekre tesznek szert majd. 435-445 között Bizánc felé, míg 445 után a Nyugat-római Birodalom felé kell előkészíteni a Nagyvízig való harcot.”
„Az Aral és Káspi tengerek között ekkor az avarok vették át a vezető hatalmat.”
„A Tisza menti Pusztaszeren 433-ban Upor, Ruga, és Udin vezetésével, Atilla tanácsa szerint legalább 50 tömény lovas szükséges ahhoz, hogy a Nagyvízig való harcot megvívhassák. Buda, amikor 435-ben felépítette Budavár alagútrendszerét, Ruga és Upor tervét úgy módosította, hogy tisztán a 24 Hun Törzsszövetségi harcosoknak kell ezt a mértéket megütni. A gótok, szkirek és a többi segédcsapatok hűsége bizonytalan, mert mindkét oldalra eldönthetik a Nagyvízig való hódítás sorsát.”
„Ordosz sámánközpontjának áthelyezése a fősámánság aranykészlete miatt nézeteltérést robbantott ki a visszamaradt 8 besenyő törzs és Budáék között. Ezért még a hátrahagyott Ordosz nevét is a 8 törzs vezéréről Pató névre változtatták, amit az agabók és kinajok Patu-nak ejtettek ki. Az ordoszi síkságot a mai napig a régi nevén hívják, a visszamaradt 24 Hun Törzsszövetségi maradványokat pedig ordoszoknak.”
„A tíz-nyíl besenyő szövetségből Réka 2 töménye Atilla vezetése alá tartozott és az aranykincsekből ők is részesültek.”
Buda-Beléd (Bodó, Böde, Bede ugyanúgy Budát jelent más törzsi névadásban)
Budát meggyilkolták
„A hiányzó 5 tömény azonban megbosszulta magát, mert a nyugati gótok átálltak Róma mellé és a keleti gótok is meginogtak.” … „a Nagycsata eldöntetlen maradt” – Catalaunum
„a nyúl évében esztelenül kikényszerített háborúskodás” !!!
„A bor mámorában lévő Atilla helyett én vettem át a parancsnokságot” – Deédes
„Sokkal helyesebb elgondolása volt Buda-Belédnek, akinek tanácsára Ruga már 434-ben súlyos béke-megállapodást kötött Bizánccal. 441-ben viszont Atilla a nagy hun kővetővel belőtt Bizáncba. 447-ben a gót és gyepidák csapatokkal törtek Bizáncra és gyepűket követeltek a nyugalmuk érdekében.”
„451-ben a hunok csapatai özönlöttek nyugat felé”
„Mire a következő évben Atilla elment volna Honóriáért, a németek Krimhilda-Ildikót elküldték neki feleségül. Amikor a nászukat tartották, Atillát a német küldöttség megmérgezte és a fővezér hirtelen meghalt.”
„Réka arra biztatta fiait, hogy vegyék át az Aladárnak ígért fővezéri hatalmat”
„Aladár, Ellák és Dengezik Pusztaszeren megszervezte a seregét és egymásnak estek Atilla temetése után”
„Sajnos nekem kellett a felbőszült seregek közé állnom, mert mire a palóc fejedelmi földről Tiszavárkonyon keresztül lelovagoltam, a diadalmas hun seregnek már csak a töredékét láttam” – Deédes
„a birodalmat pillanatnyilag egymás között felosztották: Ellák kapta a Tiszától nyugatra eső részt, Csaba a Tiszától Jászvásárig, Dengezik tőle kelet felé az Etilig, míg Aladár az Etiltől a Bajkál tóig. Dunna asszony, Réka asszony meg én maradunk”

„Ataisz elsüllyedésétől kezdve a csillagászati év eleinte csak 360 napos volt, majd fokozatosan 365 és 366 napban állapodott meg.” – valószínű, hogy a 360 csak a holdhónap-számítások miatt volt
- „A 24 Hun Törzsszövetségben minden negyedik évben tárkánynapot tartottak és 365 nap helyett 366 nap lett a tárkánynappal a negyedik év.” – szökőév
- „Amikor Kosut hadnagyék a Hikszosz-földről a Hírös-kapuból megjöttek, jelentették, hogy az Aranyasszonyok hónapjának egy bő nappal rövidebbnek kell lennie az elkövetkező évben, mivel az áradás Szóthisz napja, azaz a hikszoszok szerint az Ibos napja, így a mi általunk vezetett névadó naptárnak egy nappal kell az ünnepek alatt rövidülnie.”
„A palócföldi Nagyszala lezárása tehát úgy történt, hogy egy nappal rövidebb lett az Aranyasszonyok hónapja. Így a Névadó-feljegyzések is megrövidültek az egy nappal való előrehozatal miatt.” – 100 évente nem szabad szökőnapot tartani, kivéve minden 400-ik évben
„Közös megegyezés alapján 455 elején Avitus császár újból uralma alá hajtotta Pannóniát. Nyomban összeült Palóc-Vasváron a visszamaradt népek tanácskozása. Ruga népe Bécs és az Ibos (Ibbs) között helyezkedett el, a herulok segédcsapat népe a Vág körül, a Garam és Vág között a svébek , a Bodrog környékén a szkirek , a Duna és a Tisza között a jász-szarmaták. Eszék magyari népe a Dara folyó alsó, termékeny oldalán, Budaváron a kazahunok kis csoportja Dunna asszony vezetésével, a manysik Szala törzsének maradványai a Zala folyó két oldalán megmaradtak. Engedélyezték a Ten és Tenisur vonaláról elvándorolt keleti gótok megtelepedését is Pannóniában. Ezt annál inkább megtehették, mivel ők nem vettek részt a hunok Ellák vezette szövetségének a megtámadásában. A gyepidákok és dahák Réka szövetségesei voltak, ezért Deédessel úgy döntöttek, hogy a háborúskodásokban nem vesznek részt, hiszen a legtermékenyebb földterületeket mindenütt a 24 Hun Törzsszövetség népei foglalták el és a legelőterületeik is igen megnőttek. Állatállományukat a legjobb fegyverekkel védelmezték. Itt, a vasvári tárgyaláson a bárdok is megjelentek és Dunna-Deédes-Réka asszonyok családjával házassági szövetségre léptek. Ezzel biztosították a megmaradt területük sérthetetlenségét.”
- Dara – Dráva

„Deédes aranyasszony a Palócföldi Nagyszala értelmében engedélyt adott arra, hogy a lusta asszonyt és a részeges férjet a házastársa elhagyhassa. Ez szintén a bálványhegyi leányvásáron történhetett meg, de akkor a hűtlenné lett házastársaknak más tömény területére kellett vándorolnia.” !!!
„Ezen a Nagytanácson eldöntötték, hogy a palócok területe Uzapanyitól Pusztaszerig, a maruzok területe az Úz völgyétől Pusztaszerig terjedt”
- Uzapanyi – Uzapanyi

1. „A székihunok, kazahunok, jászok, szarmaták, dahák, szkíták, gyepidákok és szkirek isteneit sem vetették meg, hisz ezek isteneivel lett meg Csaba nyugati nyolcas-istensége”
2. „Dengezik népéhez sokan elmenekültek Ellák harcosai közül. A Van-tó melléki uruki-mani hívők az üldöztetés elől a Ten-Tenisur folyó vonalára menekültek. Az itt élő Dengezik-féle nyolcas istenség vitáiba nem szóltak bele, hanem a kutigurok törzsét gyarapították, akik megtűrték a szolid, dolgos uruki keresztényeket. Magyarkától Jászvásárig szétszórtan helyezkedtek el.”
3. „Aladár népe az istenfélő magyari néphez csatlakozott. Nekese-Deédes fia: Daróc, akit bűnösnek minősítettek az Atilla halála miatt őrparancsnoki tisztsége gyenge ellátása következtében, gyermekeit Deédes gondjaira bízta, majd felesége sírhantjától elbúcsúzva Aladárhoz csatlakozott és a Káma mellett a Bolári házba nősült be, ahol még sok fia született. Ő volt az első, aki a Betseáni kazárok befogadása miatt tiltakozó szavát felemelte.”
- ugorok – „A magyarok törzsszövetségét Aladár eleinte gyűjtőnéven csak ugoroknak hívta. Mellettük kazahunok, avarok, a 12 székihun nemzetség, mongolok, tatárok, kabarok és ujgurok alkották a nyolcas istenség törzseit, de hozzájuk csatlakoztak a becseáni kazárok, mint a kunoknak kasszukkal keveredett harcosai, a palesztin mohamedánok elől menekülő zsidók és az oszétek parszi-szkítái. Ezen törzsekkel alkotta meg Aladár a harmadik nyolcas istenség és segédnépeinek új birodalmát. Ebben a szövetségben először a kazahunok ragadták magukhoz a hatalmat, de aztán a Huangho mellől menekülő avarok töményei és az oguzok lettek a hangadók. Az ugorok vezetéséhez a Nyék-törzsbéliek egyisten hitű tagjai járultak hozzá és vették át a szellemi vezetést. A legnagyobb gondot az iszlám-hitűek terjeszkedése okozta. A kazárok is igyekeztek a vezetőségbe befurakodni.”

„a nyugati nyolcas istenség hívőinek sorait a nyugati kereszténység szövetségeseként kezelte az uruki-mani uralkodó réteggel való házasságok révén és a Csörsz-vonal mögötti őslakosokat nem háborgatta, addig a Dengezik-féle uruki-mani uralkodó vezetőréteg a görögök bizánci kereszténységével lépett kereskedelmi kapcsolatba. A kutigurok itt megszervezték az egységet. A középső nyolcas istenség úgy a bizánci, mint az uruki kereszténységhez igazodott a vezetők rétegében. A keleti nyolcas istenség okozta a legnagyobb gondot, mert itt a buddhizmus és a mohamedán világ terjeszkedése örök háborúságot okozott. Az uruki-mani kereszténység Chorezm-ben és Ujgurföldön már államvallás lett, de engedékenységük miatt soraikat a buddhizmus és az iszlám is nagyon megritkította.”
„Mivel az iszlám a zsidóknál sem gondoskodott vallásuk nyugodt gyakorlásáról, tömegesen hagyták el a Jordán völgyét és a kazárokkal együtt ellepték Bakátot, az akkor még igen termékeny 24 Hun törzsszövetségi területet. Bakátot azonban többször érte földrengés, ezért a gazdag kazár előkelőségek a magyar törzsszövetségben is letelepedtek és arra ösztökélték az ugorok szövetségét, hogy alakítsanak egy erős központosított államot, Aladár azonban a keleti nyolcas istenség birodalmában nem engedélyezte a 24 Hun Törzsszövetség népeinek ezen állam alakulatát.”