271

„Hogyan keletkezett Debrecen?”

• Aladár második fia, Debrecen
  • felesége Margitta
  • Dunna-asszony „a második kazahun tömény vezetését” Debrecennek átadja

• „Éppen akkor érkeztek 46 nyarán Csaba és Bősárkány nyári palotájához, amikor a kis Lóna megszületett” → 469 nyarán ???
• „Enyeden örömmel fogadták Dunna-asszonyt. Az esküvőt a 470. év medvetorára tűzték ki az ifjú pár részére építendő, töményvezéreket megillető új szálláshelyen”
• Debrecennek „Batul-szüretre” ??? „ikerfiai születtek, akiknek az uruki hit engedménye szerint a Gazdag és a Kovács nevet adta” – az uruki-mani névadó szerint (eltért a Tardos/székihun névadótól)
• „További fiai Gerencsér, Szűcs, Szabó, Tímár és Csapó voltak, akiket mesterember névre kereszteltek. ”
• „Leányai voltak: Máta, Józsa, Ugra, Léta, Biri és a korán elhalt Tépe, akinek minden ingóságát a dajkáira hagyta.”

• „Deédes népes leszármazottai birtokukba vették Budavárát és átszervezték az akkor ismert hun birodalmat”
  • „A bulgárokkal hadiállapotban lévő besenyőket Bagamér-földje és a Tisza közé telepítették, mivel Berény nevű vezérük Deédes egyik leányát, az özvegy Palinát vette el feleségül”
  • „Érdet pedig vezéri minőségben Aranyos-széken bízták meg a déli kapcsolatok állandó rendezésével.”
  • Szihalom – „Ilona-Gyilyó uralkodása alatt egy igen érdekes szarmata csoport érkezett az indiai Saka-szkíta Birodalomból, amelynek uralkodó családja az Eger vidéki Szihalomban telepedett le.”

• „a szarmata törzs Saka-földről való bejövetele”
  • „Az első csoport Kövezsd irányításával 20-180 között jött Egerbe.”
  • „A második csoport a Körösök vidékére 10-260 között jött be.”
  • „A harmadik csoport Szabadka-Szolnok közé 280-335 között jött be.”
  • „A negyedik csoport Szihalomra 335-402 között szállingózott be. Először Zsór segélycsapataiként, később a földrengésmentes vidék velejárójaként.”
  • „Az uralkodó nemzetségi sámánja Kövezsd elképzelése szerint minden esetben a Dunna-asszony folyama és a Tisza által határolt területre telepítette be őket, mert a szarmata lovasság a Csörsz-árokrendszer védelmi vonalának volt az őrzője. Tehát ezen négy települési csoport ifjúsága adta mindig a Csörsz vonalának védelmét, amelyet a rómaiak soha nem léptek át.”
• „Amíg a Pozsony-nemzetségbeli Pozsonykeszitől Dunakesziig az úzok és kabarok, addig Dunakeszitől - Tiszakesziig a saka-szkíták, Tiszakeszitől Maroskesziig a sakaszarmaták, míg Maroskesziig a szarmaták vették át a kiképzés irányítását. Tehát ezen vidékek településeinek ifjúsága adta mindig a Csörsz vonalának védelmét. Ezt csupán Trajánusz császár szegte meg, amikor dalmát előőrsökkel Kevekeszitől Maroskesziig elfoglalta a Csörsz árokrendszert”

• „Az Asóka birodalmából jött tudós csoport” – Indiából
• „Bizáncban a Nazír születése előtti 5509. év szeptember első napjára tették a Világ Teremtését. A zsidó talmudisták azt a Nazír születése előtti 3761. év október 7-ében jelölték meg. Az uruki keresztények viszont, figyelembe véve a csillagjósok megállapításait, a 4 320 000. évet ismerték el ennek, mivel a názáreti Jézus nekik is azt tanította: „Isten a nagy Mindenséget A Végtelenségben teremtette.” Azonban az említett évtömeget és a Nazír megállapítását is a Kaltes-asszony bolygójáról jöttek határozták meg.” – itt úgy tűnik, hogy a 4 320 000 szám a „végtelen” fogalmával kapcsolódik össze
  • „Kaltes-asszony birodalmában ugyanezt az évtömeget 12 000 Isten-évnek nevezték. Az utóbbi Istenévek alatt több látogatást tettek Joli-Tórem Földjére, de az új időszámítás szerint a 13 508. tűzszerzési évben Kaltes-asszony-szekerük elromlott, ezért Kaltes-asszony Földjére nem tudtak visszamenni.”

• „Bende a széki-hunokat rendelte be Kolozsvárra, palotaőrségre. Ekkor kezdték a széki-hunokat székhelyi hunoknak nevezni. Ez eleinte olyan kötekedő névnek számított, de később mindenki megszokta. Ilona elrendelte, hogy ezekbe a székely rajokba ne csak kovács és nyerges legyen beosztva, hanem szűcs, varga és kerékgyártó is. Így a parszi tízes hadrend tizenkettes létszámú harcos rajoknak adott helyt, a tizedeseknek pedig minden esetben tárkányképzésben kellett részt venniök. Lényegében azonban a tizedes lovagrend mégis megmaradt, mert két személy mindig a raj szekerének biztosításával, a tartalék lovakkal és a hadizsákmánnyal, vagy a tartalék élelmezéssel volt elfoglalva.”

• „I. Ilona 535-ben halt meg. Egy járványos betegség elől későn menekült az Erdőelvi rész hegyei közé. A vészes kór az öregebbeket ekkor erősen megtizedelte. Nagy gyászpompával Gyilyóváron temették el. Ilona születésének és halálának napján, az aratási hálanap után minden évben gyásznapot tartottak. Torda az úz kőfaragókkal és kabar ácsokkal várat építtetett tiszteletére.”

• „Szamos erélyes, jó uralkodó volt. 538-tól 566-ig volt hatalmon.”
  • Utóda a fia, Csát
  • „Csáték Kolozsváron át az újonnan alakult avar törzsszövetséghez fordultak, hogy vonuljanak be Pannonföldre.”