272A
„Atilla lélekvándorlása”
- „A Kuma-parti Pusztaszeren Kr. e. 900-ban az Uruki-Mani időszámítás szerint az ifjúság viaskodásán Samsudi szarmata lány lett az első. Ezzel a jászok harmadik törzsének, a tárkánytörzsnek a leánya lett az aranyasszony. Győzelme jutalmául maga választhatta meg a férjét. Választása Toprakal szkíta vezérre esett.”
- eszerint a harmadik jász törzs a szarmata, azonban később a harmadik jász törzsnek a roxolánok vannak megadva
- „Samsudi törzsének tárkányai 10 év alatt felépítették Topra-Kala tárkányvárost”
- valószínűleg a Van-tó melletti város
- a Toprak egy török vezetéknév, jelentése: (talán) „Föld”
- (Ugyancsak létezik egy Topra Kalan falu Indiában)
- 6 törzsből álló aranyszövetség
- „A jászok vezére Mitrás-Gula volt, jelvénye az aranyszarvas.”
- „Az avarok vezére Birta, jelvénye az arany kőszáli kecske.”
- „A kabarok vezére Abasár, jelvénye az arany vadkan.”
- „A szarmaták vezére Samsudi fia, jelvénye a visszatekintő arany jávorszarvas.”
- „A saka-szkíta törzs vezére, Samsudi első fia Párduc, aki anyjának tanácsára állandóan útban volt, jelvénye az aranypárduc.”
- „Az ugorok vezére Igar, aki beavatottként Gilgames leszármazott volt: a tárkányképzést ő irányította Topra-Kalában. Törzsének jelvénye a rétisas volt, családjáé az arany oroszlánfejű sas.”
- „Kr. e. 625-ben a Hírös Kapuban Paszametik napbirodalombeli uralkodótól a saka-szkíta vezérek minden titkukkal együtt átvették az Élet-Templomának minden értékét, s az akkor meggyengült Asszir birodalom és a Kasszuföld között az Élet-Templomát a Sárga-folyó menti Ordoszba szállították. Mindezen szellemi és anyagi kincs Kr. e. 625 őszén már a biztonságos Ordoszban volt. Utána Kr. e. 612-ben a szumírokkal kapcsolatban álló eredet-rokon népek az asszír birodalmat megdöntötték.”
- Saka-törzs – „Az ataiszi Saka-törzset, a parszi-szkíták és pamír-szkíták esetében is bevették a 24 Hun Törzsszövetségbe, s így a kibővült szövetséget megerősítették”
- „Arszák a csapataikban harcoló vitézekkel és hősökkel 320-ban felszabadította a Nagy Sándor által elfoglalt hun törzsszövetségi területeket. Igaz, hogy ebben nagy segítségére siettek a Biharból származó Csandra-Gupte harcosai.”
- Arszák – talán Artasesz ???
- Ókori örmény területek
- Csandra-Gupte – Chandragupta_Maurya
- „Arszák ekkor felosztotta birodalmát: Matol hun, Médi perzsa, Kezege avar és a Kadisa örmény tartománybeli részekre.”
- „Ezen időkről az Arvisurák igen bő és termékeny írásbeli anyagról tanúskodtak, amelyeket a hun és az avar vezetők is felhasználtak.” !!!
- szatrapa – satrafa – „Nagy Sándor tartományfőnökei többnejűségben éltek. Mikor a régi tartományfőnökök elmenekültek, vagy az öldöklés áldozatává váltak, sok feleség és udvarhölgy szabaddá vált. Hol szégyenükben, hol a gyűlölködés elől visszatértek egykori lakóhelyükre, de a kincseiket, ruháikat és ékszereiket magukkal vitték.” … „Ezen régi uraiktól észak felé menekülő udvarhölgyeket és feleségeket megszégyenítő szóval satrafáknak nevezték. E satrafák otthon nem is éltek aztán rosszul, sőt az ékszerüket, kincseiket, díszes ruháikat mutogatták és szívesen fitogtatták az előkelőségüket.”
- A satrafát az etimológusok máshonnan eredeztetik:
satrafa: ‘vénasszony, banya, szipirtyó’. Tréfás szóalak a hangutánzó, hangfestő satrat (‘jár-kel, izeg-mozog’) igéből, amely a csatangol, sattyog, settenkedik rokonságába tartozik.
A XIX. sz. végi értelmezõ szótárban: "szátyár" melléknév,
jelentése 'ocsmány, mosdatlan szájú, trágár, fajtalan beszédû'.
Ugyanebben: "szatyor" = "szotyor" 'banya', "szatyus" = "szotyó" = "szotyu"
'vén szatyor', "szatyra" = "satra(fa)" 'gonosz, vén banya', "szotyka"
'ringyó, lotyó, szajha'.
A mai etimológiai szót három különbözõ eredetet hoz:
- "Szatyor": ismeretelen eredetû. Alapjelentése 'kosár, kas; zsák, tasak'.
Nõkre vonatkozó pejoratív értelme 1753-ból adatolt, és talán a német "alte
Schachtel" 'vén satrafa < vén doboz/skatulya' hatására keletkezett. Ismert
"szatyra" változata is.
- "Szotyog": hangutánzó ige. A kezdetektõl fogva kettõs 'cuppog, tocsog;
fecseg, ostobaságokat beszél' jelentése volt (vö. az ugyanígy dupla jelentésû
német "quatschen" igét). Ebbõl a "fecseg" jelentésbõl lenne a "szotyka"
(1791-tõl adatolt), a "szotyó", a "szotyu". Hasonlóan hangutánzó igébõl
képzett nõt jelentõ pejoratív szóhoz, vö. "szipog" > "szipirtyó".
- "Satrat" 'kószál, kódorog' ige. Ez a szó a XIX. sz. végén még ismert volt,
ma a magas hangrendû párjával azonos tõbõl képzett "settenkedik" maradt meg.
Ehhez tartoznának a "satra", "satrafa" és "satrantyú" szavak.
- eredeti lélekvándorlás és Buddhizmus – „Mint szellemi hagyatékot, magukkal vitték Csandra-Gupte harcosainak az újdonságnak számító hitét is, a Harapi birodalombeli Budának a lélekvándorlásbeli elméletét. Ez viszont nem volt ellentétben Ataisz népeinek elgondolásával, hogy a gyerekekben a szülők újjászületnek.” – ez pl. a hanti-manysi, ill. szibériai hit is (pl.: a sámánság öröklődése)
- roxolan – „a jászok harmadik törzse” – a királyi alánok – „Ezt a több nyelvet beszélő királyi törzset a görögök roxolánoknak hívták”
- Arszák „anyanyelve szabir volt, de görög, etruszk, zsidó, latin és mind a 24 hun törzs nyelvén is tudott”
- Kr. e. 220 körül a szarmaták és a roxolánok vették át a hatalmat, s a szkíta birodalmat kettéosztották
- „a parszi-szkíták Nagypályiba, a Kerim-tatárok félszigetére tették át székhelyüket” – Krími-félsziget
- „a pamir-szkítákat pedig a magyarkai Pusztaszertől átvezényelték Topra-Kala térségébe”
- Kővár – „Így Kőváron a szarmaták, Magyarkán a roxolánok, tehát a jász törzsek vették át a vezetést.” – Kiev
- „A 24 Hun Törzsszövetség eszméihez hű jászok a hatalmuk ellen lázadókat négy alkalommal is a jászvásári és a jász-síksági törzsszállásukra vezényelték. Az uruki időszámítás 24. évében Csatári aranyasszonyt lázadás címén börtönbe vetették, és ott is halt meg Nagypályiban. Családja díszes külsőségek között temette el a jász-szarmata temetkezőhelyen. A visszamaradt jászok szeretett aranyasszonyuk emlékére még három alkalommal: 182-ben, 255-265 között és 332-ben szedték a sátorfájukat és Csatári aranyasszony vándorló lelkének biztosítására a Jász-síkságnak még szabadon hagyott térségébe vándoroltak.” !!!
- „Csatári aranyasszony háborgó lelkét Bagaméron keresztül Atilla örökölte, akit a Buda halálában való részvétel örökké nyugtalanított, és a nap pergőjében az Égiek között gyakran az eszébe jutott.” !!!
- „Nyugtalanította Buda bölcs tanítása is, ami szerint a jövendőmondóknak igaza van abban (Agaba bölcs tanítása szerint a halottlátók elve ugyanez), hogy a halottak agyából kipattanó lélek minden esetben 3 évig továbbvándorol. Ezért tudnak a halottlátók 3 évig igazat mondani. Ez a rokonlelkek tolmácsolásában 3 év után már elmosódik. A némely ember agyából kipattanó vándorlélek 6, 9, 12, 15, 18 vagy 24 évig vándorol. Utána a kép folyton csökken, de vannak olyan erős szellemű emberek, hogy a lelkük hangja örökké fennmarad.” !!!
- Atilla vándorlelkét az Egiek 24 évig tartották vándorlásban. Bejárta Szöged töményvezérrel együtt a külső és belső őrségeket, ahol minden sámán tudta: amikor a rokontörzsek részéről Atilla nyugvóhelyét az első támadás éri, a hármas koporsót Etilvárra kell majd menekíteni. Atilla vándorló lelke bejárta mind a 108 nemzetség Jász-síksági, és a 12 Bugát vidéki széki-hun törzs szállásait, akikkel Etilváron porainak kegyhelyet készíttetett.„ !!!
- „Mint minden nagy Lélek, a 24. évben a dicsőséges, tündöklő képét elvesztette, de a dörgő hangja megmaradt. 469-ben Pusztaszer őrségében Atilla dörgő lelke riasztotta Babajt és a gótokat legyőzték. Sajnos, Babaj a csata után elvérzett, de Atilla háborgó lelke a bosszúálló csapatokat tovább vezette és a déli Bolgárország nándorlakta szűk völgy vidékén a gyilkos gót vezért megölték.” !!!
- „Amikor, én, a legbuzgóbb, Égiekben hívő Szankár a 600-as Nagyszalára elkezdem a felkészülést Urál-Budán és Bugátban, Atilla vándorló lelke más és más utódokba szállva még fenntartja azon tudatot, hogy Atilla és Buda minden utódjának vissza kell térnie Budavár birodalmába.” !!!
