289

„A 800-as Szolnok-Deés Jászvári Nagyszala”

  • „Uruk város a Kr.u. 29. évben megalapított közössége szembeszállt 226-ban a párthus Garé-isten híveivel. Káld pateszi megalapította a „Mennyei Birodalmat”, amelynek Káld a királya lett.”
  • „A 181-ben megalakult Magyar Törzsszövetség ifjúsági fejedelme, Béla , 245-ben részt vett az uruki bölcsek képzésén, és Káld király nagyobb leányát vette feleségül, Nurát. Nura öccse, Mani öspörös végezte el az esküvői szertartást. Nyomban útnak indultak Káma városába, ahol 250-ben Béla átvette a fejedelemség vezetését.”
  • „Nemsokára elfoglalták Uruk városát a perzsák és lakosait Káld királlyal és Mani őspörössel együtt 266-ban Evilátba hurcolták. Mani őspörösnek volt 7 fia, akik között a legkisebb az almafa-virágzási Mani napon született.”
  • „Ez a kis Mani a bölcsek között nevelkedett. Legénnyé ütésekor felvette a Nazír szerzetesek daróc ruháját és mezítláb vándorolva az érdeknélküli, igaz szeretet tanítást kezdte hirdetni. Vallotta a jónak és a rossznak az örökös harcát egy emberen belül. Bízott az isteni jóság győzelmében. Rovásba foglalta az elmenekült uruki püspökség tanait, amelyek sok helyen államvallássá lettek.”
  • Biku ujgúr kán Turfán környéki kolostorában nevelkedett Aracsilla, Embavér és Arabella aranyasszony, akik a magyarkai fejedelmek feleségei lettek. Maniról, a Gilgames családi ház bölcséről mindig a legnagyobb szeretettel beszéltek, akit az ördögi lelkületű Csőrös király hatalmát féltve elfogatott. Elevenen megnyúzatta, bőrét szénával kitömette, a 290. évben városról-városra hordatta és fákra akasztatta e felirattal: „Így jár az, aki a mennyei eredetű uralkodók részére a tizedek adását megszüntette!” Viszont ezt könnyű volt megtenni a turfáni aranyasszonyoknak, akik az uruki püspökség híveinek minden kincsét magukkal hozták elmenekülésükkor.”
  • Ogurd és Magyar – „Ruga unokája, anyai ágon a Van-tó környéki bölcsek tanításán vett részt, feleséget a Gilgames házból hozott, majd II. Csaba néven 496-524 között uralkodott. Gyermekei közül Ogurdot és Magyart először Bizáncba, majd Van városába küldte iskolába, hogy lelkükben döntsék el, melyik hit a jobb: a bizánci, vagy az uruki, akik az érdeknélküli szeretetet hirdették.”
    • „Halála után Ogurd vette át a fejedelmi széket, s a Magyar Törzsszövetséget bizánci hitre akarta téríteni. Mani hívei azonban a tizedfizetések miatt megölték.” !!!
    • „Magyart viszont nem lehetett fejedelemmé választani, mivel öccse vére terhelte, s ezért a felesége Bolári-Bolárka uralkodott, akit Magyar halála után Balog fejedelmi ifjú vett el feleségül és a Magyar Törzsszövetséget egyesítette.”
    • „Ogurd bizánci hiten lévő harcosai azonban Barkasa őspörös irányításával 527-ben a szkíta Kővárra és a mátrai Csákkőre vándoroltak, mivel Ogurd solymászai voltak. Javarészük már perzsa hadifogolyként Bizánc híve lett, sőt Barkasa magyar nyelvű szentírással is rendelkezett.”
    • „Baján Ogurd solymászait 568-ban a csákkői Solymosra telepítette” – Gyöngyössolymos
  • „a keleti-mani-uruki püspök Győrbe tette át a székhelyét. E krisztusi őskeresztény gyülekezet külön Bibliával rendelkezett, mivel nem ismerték el az ótestamentum igazát; az azokban leírtakat, már a káldeus szentírások is tárgyalták. Mózes azokat vallotta saját tanításainak egy-két ezer éves eltéréssel. Az újtestamentumnak is csak egy bizonyos részét ismerte el, mint Jézus tanítását. Tudval püspök megbontotta az Avar Birodalmat, amikor Győr határőrizeti birodalmát tódos-papok, a tudunok birodalmának nevezte.”
  • „Ezért Szavárd fejedelem felvette a kagán nevet és elköltözött Avarbástyáról a Káld szerzetesrendi kolostor mellé, Deésre, majd 632-ben Szavárd-Kővár fővárossal a Kárpátokon túlra tette fővárosát.”
  • „az avarok Egi-Birodalma laza szövetségben 630-ban háromfelé bomlott”
    • „E bomlást még jobban elősegítette, hogy megalakult a Kazár Birodalom, amely többségi ogurd vezetés után, csak határőrizetre szorult. 670-től kezdve az uruki-mani püspökség keresztény hívei, a tudun-papok Győr székhely alá vándoroltak, és az Ordosz jelleget Van-tói és Magyarkai jellegre változtatták.” – a Tórem hit helyett uruki-mani hit
  • „A Juguros fejedelmeket a Kazár Birodalom déli védelmével bízták meg, mivel a 8-as szaporodással született fiatal harcosok száma messze túlszárnyalta az összes törzsekét”
  • „A beavatott központ előre jelezte a kazárok hatalmaskodását és azt, hogy Samó a nyugati kereszténység érdekében az Égi-Birodalom árulójává lesz” !!!
  • „A Juguros fővezér, IV Csaba a Magyar Törzsszövetség szaporodási elve alapján rendelkezett a legtöbb harcossal, míg Tard kagán a Tenisur melletti kátavárak építésével volt inkább elfoglalva.”
  • „Szolnok tárkányfejedelem, Bars kagán és Bát-Baján akkori fejedelmek az életük feláldozásával az avarok Égi-Birodalmának határvonalát az Encs-Boroszló-Berlin vonaláig terjesztették. Most pedig a frankok a karatán-háborúval elkezdték a kelet felé való terjeszkedést.”
  • „Nagy Károly még az arabokkal is szövetségre lépett, hogy hatalmát erősítse. Közösen harcot indítottak Saragossa kereszténysége ellen. Asturia keresztény fejedelemségét legyőzve azt a földig lerombolták. Az emír Saragossát Károly segítsége nélkül is elfoglalta, sőt az arabok nemtetszése miatt az asturiai vérengzéséből menekülnie kellett. A baszkok, akik az avarokkal titkos szövetségben állottak, Károly utóhadait megtámadták és lemészárolták, míg a menekülő főcsapatot üldözőbe vették és Károly is csak nehezen tudott megmenekülni. Ekkor kénytelen volt 782-ben megegyezni az avarokkal.”
    • „Egyezményük értelmében a bajorokat Károly legyőzte, királyukat, Tassilót megalázta, pedig a rokona volt. Ekkor Károly az Ibos folyónál kívánta a határt megállapítani, de Bős tudun visszautasította a követelést és a betört frank sereget csúfosan szétverte. Ekkor Károly békét kért és az Encs-féle határt elismerte.”
    • „A pápaság azonban azt kívánta Károlytól, hogy az uruki keresztény vallású Bős tudun birodalmát hűbéresévé és a pápai tized megfizetőjévé tegye. Károly ekkor az összes uralma alatt lévő keresztény uralkodók előkészületével készült Avariát meghódítani.”
  • „a pápaság a kordovai emírséggel tervbe vette a Van-tói magyarok püspökségének megtámadását és Bős tudun karatán őrségének az áruló longobárd hercegek által való megsemmisítését”
  • „Mikó tárkányfejedelem határ-erődítménnyé változtatta Bécs környékét. Tuza fősámán az Avarbástya beavatott központot Décsre irányította (Deés) s az uruki püspökség székhelyét a Szamos menti Káld-ra helyezték.”
  • „Közben Barancs és Macsó vitézei Kalágéig mindent felégettek, a felperzselt vidéken a visszavonulást színlelő kevevári lovasok mindent elpusztítottak és Kalágénál tönkreverték a frank-longobárd hadsereget. Ekkor érkezett meg a bécsi őrség, akiket Bős püspök küldött. E tyumen aztán Kis Pippint a Kékhegyen át üldözte, és hiába várta Károly, hogy Szombathelyen találkozzanak.” – Kékhegy ???
  • „A Morva partján a Magyar-Várhegy felé szorították a támadó bajor-frank sereget” – Magyar-Várhegy ???
  • Utána visszavonultak Kunhegyesig (Cumenborg) és ott Keve, Kevevár és Bolgár-fehérvár ura 29-én hősi halált halt, de előbb 23-án Anglibrammot hasbaszúrta, aki magasrangú pap volt. Ekkor Kadosa, a márciusi ifjak harmadik parancsnoka, Kadocsa és Kulpavár örökös ura Kunhegyes és Ulum vonalába rendelte vissza csapatait„ ???
  • „nagy vérveszteséggel a mai Károlyvárosig lovagolt, majd Kulpaváron meghalt. Halála előtt azonban még útnak indította Lóbérc őrségét Szombathelyre.” ???
  • Magyar-Haram ???
  • „Pelsőcz uruki hiten lévő öspörös, akinek Bős utódjaként Szolnokon volt a harci támpontja a feleségének, Szolnok utódjának várában, az uruki keresztény egyházi központja pedig Pásztó szerzetesrendjében. Családi fészke, a menedékhelye pedig Gömör-Pelsőcz várában.”
  • „Károly úgy gondolkozott: ha harccal nem tudta meghódítani az avarok Mennyei Birodalmát, Bős tudun 9 leányának római, vagy Bizánc hitén lévő kérői révén mint örökséget megszerezheti. 792-794 között Erik, Gyeló, Pribina, Kocel, Marót, Braszláv, Eraviszkó, Zalán és Glád kérőként jelentkeztek. Eraviszkó özvegyét 795 telén Ajiló longobárd főnemes feleségül kérte. Az esküvő után Bős tudunt Kalágé főutcáján, itáliai vendégek meggyilkolták. Ajiló comesi rangot kapott.
    Ezen eltervezett gyilkosság után minden vő követelte a felesége utáni jussát. Erik bevonult a bójokkal Bécsbe és Győrbe. Minden uruki templomot kiraboltak, és ha az avarok előkelőségei ellenálltak, rabszíjra fűzték őket, és úgy mutogatták Károly birodalmában, mint dölyfös pogányokat, akik megérdemlik rabszolgasorsukat.”
  • „Eraviszkó egy Kararában tanult kőfaragó művész volt, aki mellesleg az avarok „Égi Birodalmának” minden dalát megtanulta és Avarbástya minden közösségi megmozdulását zenekari csoportjával hangulatosabbá tette. Zalán Avarbástyának volt testőrparancsnoka, kicsiny gyermekkora óta, árva gyermekként Bős udvarában nevelkedett és az első vő szerepét töltötte be. Glád, az Ordoszból jött bolgárok végvári vitéze volt, aki a legtökéletesebben beszélte a 24 Hun Törzsszövetség nyelvét, és a nagy lovassági verseny győzteseként nyerte el Bős legkisebb leányának a kezét.”
  • „Erik, a friauli származású vő rajtaütött Bécsen, majd Győrön és 15 nyári szekéren 4 ökrös vontatással vitte a rabolt kincseket Károly birodalmába. A római pápa főpapjai Judás módjára osztozkodtak Uruk keresztényeinek templomi kincsein. A maradék kincsekből felépítették az Ácheni dómot 807-814-ig.”
  • „Zalán és Pelsőcz nem volt hajlandó egyik érdekrészben sem tizedet fizetni. A Pásztó székhelyű uruki keresztényég az érdeknélküli igaz szeretet révén nem volt hajlandó nyugati mintára a híveit megterhelni egyházi tizedek fizetésével, mert azon krisztusi elgondolást vallották: „Nem tudja a Jobb kezed, hogy mit cselekszik a Bal”. Azt sem helyeselték, hogy gyermekeiket csak az apjuk utáni vezetéknévvel kereszteljék meg, hanem névadásukban a káldeus-uruki csillagászati nevet adták minden megszületettnek, tehát az uruki keresztény egyház névadó naptára volt mindenben irányadó.”
  • „az Avarbástyáról elmenekített beavatott központot az Ilmed völgyében kiépített uruki-szerzetesrend székházában és annak alsó világában kell elhelyezni. Ezért a 800-as Nagyszala határozatait az uruki papok őrizzék meg a 900-as Nagyszala megkezdéséig.”
  • Edemen „A magyar (#Juguros ) ifjak harcosai között nagy népszerűségnek örvendett”
  • „Halics beavatott javasolta, hogy közbeeső postaállomásokat kell szervezni, hogy Győr megmaradt értékeit a kátavári Győrig elszállíthassák. Ennek kapcsán a Dengisur partján (Dnyeszter) felépítették Halics beavatott városát. A szavárdi törzs ezen az úton a Nyék törzs új városába, Győrbe költözött.”
  • „Edemen beavatott fősámán (Nyugat-római körök szerint jugurus) bejelentette, hogy a beavatottak értesítése szerint a szász vezető körökben már ismeretes, hogy „Szent-háború” címén a frank egyház tanácsára a szászok letörése után megindítják a hittérítést. Ezért az Alpár térség széna tartalékainak elfogyasztása után átteszik a 800-as Nagyszala folytatását Jászvásárra, mivel Berlád térségében a legjobb az ellátás.”
  • „Jászvásár-Berlád térségébe 799 tavaszán érkeztek meg Koricsár vezetésével a 24 Hun Törzsszövetség legkeletibb törzsei, akik ez időszakban kezdtek megismerkedni Mani titkos tanaival, hogy sorsdöntő harcukat a buddhizmus és az iszlám tanaival szemben megvívják. Ezekkel a vitás kérdésekkel kezdődött meg a jászvásári megbeszélés, amelynek az előadója Jenő szépunokája, Koricsár volt, aki legtudósabb ismerője volt az Egi-birodalom titkainak.”
  • „A Magyar Törzsszövetség létszáma: tíz tyumen, amelyből 8 tyumen áll a kazárok szolgálatában. A 4 tyumen Albélától Magyarkőig: Jenő, Gyarmat, Gyula, Magyar törzsből, míg a Béla törzs Etilváron; a kazárok testőreként Magyarkától-Káspivárig: a Kéri, Keszi, Kürt és Tarján törzsek. A Nyék törzsbeli harcosok felkészülten állanak a déli és a keleti menekülők várására. A 8-szoros szaporodási törvény miatt a lélekszám 50 tyumenre emelkedett.”
arvisura/arvisura/289.txt · Utolsó módosítás: 2013.04.22 06:40 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0