292B

„Ataisz kultúrájában a kasszuk jártak elöl. Az ő akháj és etruszk törzseik teremtették meg a tengermelléki kultúrát.” !!!
„Atilla uralkodása alatt a Szalaváré fátria által vezetett manysi tyumen is szerepelt a honfoglalók között.”
- „Az első manysi tyumen parancsnoka a Kerecseny napján született Egerszeg volt. Iker-testvére, Aracsa, tyumen lovas hírszerző-ezredes volt, Bazita, Kustyány, Bötk, Csatár, Padár, Szabar, Ságod és Rajk ezredesekkel együtt. Kis húga, Pölöske, mint a rimalányok vezetője érkezett erre a földre.”
- „Egerszeg tyumenvezér és említett ezredestársai 20 év alatt mind elhunytak. A hunoknál szokásos temetkezési mód szerint hamvaikat a fóldre szórták, hogy népük ott örökké éljen. Végül már csak Pölöske rimalány volt közülük életben 3 gyermekével. A 10 ezredes hajtincseit Etilvárra vitték.
  Csak Egerszeg tyumenvezér hamvait nem szórták le a földre, hanem az uruki szentélyben az ácsok és nyílhegy-kovácsok szállásának kegyhelyén helyezték örök nyugalomra. Ezzel az a szentély az első manysi tyumen kegyhelyévé lett. Pölöske aranyasszony unokáját 120 év múlva Döbröce nevű dédunokája hozta vissza, mert Pölöske szíve mindig a Szalaváré-tyumené volt.”
- „A Szalaváré tyumen kétharmada Atilla halála után visszament a Káma mellé. Száz év múlva az ottaniaknak is csak egyharmad része maradt továbbra is a Káma mellett; többségük tizedik törzsként Béla törzs elnevezéssel a magyar törzsszövetséghez csatlakozott és leköltözött Bakátba. Itt a kazár uralom elleni 575. évi zendülés miatt a helyzetük tarthatatlanná vált, s ezért Alpár vezetésével átmentek az avarok vezette Égi birodalomba. Ekkor a Szalaváré fátria ezredesei voltak: Ormánd, Pacsa és Tilaj, akik közülük Pacsát Alpár fejedelemmé választásakor tyumenvezérré tették.”
- „A Magyar Törzsszövetség honfoglalásakor a Szalaváré fátriából egy hídverő részleg érkezett ide, Kárkász vezetésével. Az ő Karas nevű fia itt várost alapított. Kisebbik fia Albélán maradt és lövőket képezett ki a visszamaradt Béla és a Gyula törzs részére. Ennek a Zala nevű lövőnek sok fia volt, a Kazár Birodalomból menekülő harcosok tömegesen csatlakoztak hozzájuk. Amikor a kazárok a besenyőktől Magyarka védelmét követelték, Zala vitéz százada 902 tavaszán Csepel szigetén jelentkezett Árpádnál. Árpád a Karas feletti Zalavárra irányította őket és különleges szolgálataikat a kalandozások során igénybe vette. Árpád parancsa szerint Zala vitéznek 905 medvetorán jelentenie kellett, hogy a Szalaváré törzs Zala századának minden tagja megnősült-e.”
„Árpád 908-ban meghalt. Galga a zalavári tárkányképzést és a bősvári lovasképzést áthelyezte Pest közelébe, illetve a Tura folyó környékére. A rimalány-és arbag-gyógyítók képzését meghagyta Szalaváré birodalmában, Keszthely kolostorában.”
„Galga magával vitte Kámába a Mirina-féle és Turfánba a Mani-féle női kolostorokba a Pusztaszeri Szerződést. Ennek titkos záradéka szerint azért, mert a hatalmat a kilenc szavazattal bíró uruki kereszténység biztosította az új uralkodóháznak, a magyarok biztosítják a Mani-féle keresztények védelmét.”

„Vajk nővére, Piroska a Keszthelyi női kolostor legkiválóbb arbag-gyógyítója”
- „Aba kabar fejedelemfi (Aba Sámuel) az egyik kalandozáson súlyosan megsérült”