295A
„Harka lovasfejedelem”
- Töhötöm (880-925) fia, Harka (925-974)
- Harka felesége: Tarhos leánya, Uzonyka
- „első fiuk Gyula napján született Kolozsváron, ezért megkülönböztetésül Kolozsi Gyulának keresztelték az uruki vallás szertartása szerint”
- Zombor nevű fia „már Harkaváron született”
- Harkavár – település
- Zombornak a fiát „a Gyula napján született Gyulát, mivel még a nagybátyja, Gyula nagyfejedelem élt, tapadék néven Kisebb Gyulának hívták”
- „Gyula nagyfejedelemnek a Szabolcs nevű fia (948-987h Sarolt nevű leánya (950-1012), Karold leánya (952-982) után egy kései fia is született, akit a jászvásári fiatalok kolozsvári születése miatt Erdeljü Gyulának hívtak (960-1015)”
- „Harka igen keménykötésű lovas volt ifjúkorában. Amikor Tarhos leányát, Uzonykát feleségül vette, többet nem ivott a lovasaival, hanem Uzonyka tanácsára Pepi fáraónak az Arvisurákban lefektetett étkezési rendje szerint, ezen mértékletes evés-ivás mellett 69 évig élt, s ezzel túlélte Gyula és Zombor fiát. Az uruki időszámítás szerint 974-ben halt meg. Azonban ekkor sem a betegség törte le, hanem a mainzi érsekség által összehívott értekezlet döntése miatt halt meg, amely szerint a Csörsz árok-rendszerben való lovas kiképzést fokozatosan meg kellett szüntetniük.” !!!
- „Dobun, a kievi visszamaradt, fél Gyarmat törzs vezére, a helyettes uruki püspök”
- „Koppány, a somogy-daragúz dukátus vezére”
- „Tomaj, vagy Tomaji, a baszkor-magyarok megbízottja”
- „Gelyzának Söpte Szavárditól született fia, Vászoly (965-1034) már kora gyermekkorától ellene volt a teljesen nyugat felé való fordulásnak. 973-ben Szabolcs kérésére Jászvásárra mentek Erdeljü Gyulával együtt. Innen Kievbe lovagoltak a visszamaradt Gyarmat törzshöz, akinek vezérei a lengyel családokba házasodtak be.”
- „Vászoly először Mihály, majd Vazul névre keresztelkedett meg, de a Jászvásáron a legszívesebben a Vászoly névre hallgatott. Mihály fiát, Szár Lászlót, aki világéletében mindig kopasz volt, Kopasz Lászlónak hívták. Kievben tartózkodott a legszívesebben. Bizánci keresztényként Premiszlava hercegnőt vette el feleségül, de Vászoly mellett mindvégig kitartott”
- „Kisebb Gyula igen alacsony növésű, de roppant szélesvállú és hosszú karú ember volt, aki unoka leánytestvérét vette el feleségül, aki szintén alacsony termetű és fürge leányka volt.”
- „Ennek a Kisebb Gyulának, vagy Ajtony-Gyulának az volt a feladata, hogy Tormás tárkányfejedelem után átvegye 975-986 között Jászvásár és Fehérvár között az összekötő fejedelmi tisztséget, ifjúsági fejedelmi szinten” – később Ajtony Gyulának Erdeljü Gyula van nevezve
- 969-ben, a Vajk napján született fejedelmi ifjú
- „Amikor 973. március 23-án a mainzi érsekség javaslatára összehívott értekezleten megtörtént a megállapodás, Harka lovasfejedelem búskomor lett és a két aranyasszony napja között gyenge agyvérzés érte, amelyből az arbag rimalányok kigyógyították Harkaváron”
- „Már Géza elrendelte a pogány rovások és az uruki-mani bibliák elégetését. Még a bihari dukátusban, Gelyza kisfejedelem korában erőt vett rajta azon gondolat, hogy a nyugati kereszténység felé megegyezésre kell jutniuk, különben az avarok sorára jut az alig száz éve hatalomra jutott Magyar Törzsszövetség”
- „Amikor Harka lovasfejedelem 974-re felépült a betegségéből, a Csörsz kiképzési árok-rendszert végiglátogatta, majd Pusztaszertől egészen Harkavárig a harmadéves múlt, sajátnevelésű csődörén egyfolytában hazalovagolt, de a várkapuban már haldokolt. Még bevitték Lovas-Östen házi szentélyébe, ahol összesereglett unokái között mosolyogva halt meg. Oroszlános tarsolyában fából faragott kis lovacskákat hozott és mindegyik unokájának a kezébe adta. A tarsolyában maradt lovacskák rovással ellátva a távollévő unokáinak maradtak.”
- „Utána kívánsága szerint az ősi szokásban lévő vezéri-hamvasztási temetkezéssel elégették megfáradt testét. Porait szerte vitte a Kunság gerenda-várai felé a hirtelen támadt vihar.”
- „Erdeljü Gyula meglátogatta Besenyő-Fehérváron Csatári besenyő fejedelmet és Boliva leányát feleségül vette, aki a veszprémi rimalány-képzésen rangelső lett. Ennek az Erdeljü vagy Ajtony-Gyulának Deés és Csucsa nevű fia született”
- „Harka lovasfejedelem 974 tavaszán végiglátogatta a Csörsz árokrendszer őrségeit. Mindenütt megnézte a reggeli, lóról való ügyességi ugratásokat, amelyik nagyon megerőltető volt és roppant rátermettséget kívánt. Mindenütt megvárta a másik őrségtől való visszafutást. Utána a Bulcsú unokájának adományozott avarkincseiből adott a győztes lovasnak egy-egy aranyból vert emlékérmet. A bőséges, bográcsos ebéd után mindenütt elmondta végakaratát:
- Amelyik nemzetség megtagadja a múltját, megtagadja regevilágát, megtagadja a Lovas-Östen létezését, az elbukik! Mit kívánnak tőlünk a nyugati keresztények? Égessük fel szent helyeinket, tagadjuk meg az egy igaz Östenünket. Tíz éven belül szüntessük meg a Csörsz árokrendszer lovas táborát és a nyugati védelmi gyepűket mivel mindannyian Szent Péter utódjának híveivé váltunk - adjuk fel a nyugati határterületeket. Nyissuk meg az Encs vidék kapuit a hittérítők és a lovagok előtt. Szüntessük meg a Mani által megjavított uruki egyház szervezetét és térjünk meg Szent Péter egyházába a mainzi érsekség vezetése mellett.
Ezek a nyugati uralkodók állandóan veszekednek, mint a déli Sakaföld cigányai (indiai szkíta birodalomban). Ezért Gelyza Nagy Ottó kezdeményezésére az utána trónra lépő II. Ottóval lépett szent szövetségre a terjeszkedni kívánó bajorokkal szemben. Ottó a mainzi érsek által felszentelt Brunó püspököt küldte, aki nyugatiasan Géza fejedelmet Istvánnak megkeresztelte. Az Engadin völgyéből származó, hun származású Hunt, Vecelin és a két Pázmány lovagot indította útba Brunóval a Vízvár (Wasserburg) környéki térítő papokkal, akik hun utódoknak vallották magukat. Tehát Sváb-földön tanult lovagok jöttek be, ugyanis az Ottók a bajorokat mellőzték, mivel Civakodó Henrik magyarellenes bajor lovagokat javasolt küldeni. Ellenben mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy bajor-hun keveredésű papok kísérjék Brunót a térítő munkájában. Ebből úgy érzem - éppen olyan becsapás lesz, mint Bulcsú, Lehel és Sur esetében, amikor segítségkérés címén a civakodó német fejedelmek a jóhiszemű magyarok ellen fordultak, amikor hirtelen megegyeztek. Ezért vesztettük el az Augsburgi csatát és éppen a segélykérők akasztották fel az ifjúsági vezéreket. Budavár Beavatott Központban még most is közszemlén vannak a hívó levelek, amelyben a magyarok segítségét kérték! Ennek alapján azon közmondás terjedt el a Csörsz vonalán, amely máig is igaz:
Ne higgy magyar a németnek, akármivel hitegetnek, mert ha küld is nagy levelet, mint a kerek köpönyeged. Pecsétet üt olyat rája, mint a Holdnak karimája, nincsen abban semmi virtus, verje meg a Jézus Krisztus!” - „Szabolcs is azt mondta: „Az uruki keresztény egyház is elfogadta Jézus nazírt istenfiának, a szeretetre alapított vallását, de az aranyborjú nélkül, mivel a bika és kos jegye után már a halak világhónapjában élünk. Eljön majd az öldöklő századok után a szent vízöntő világhónapja, mikor az emberek az Égiek tanácsára a békés megegyezésre törekszenek. Mi már ebben a korban élünk és szeretnénk látszólagos nyugati keresztények lenni, az uruki érdeknélküli kereszténységünk megtartása mellett! Hűek az ősi, Öreg-Östenünkhöz!”
- Brunó keresztelte meg „a kis Vajkot Istvánnak, és Söpte Szavárdinak 968-ban született Vászoly fiát Mihálynak, míg az ikertestvérét, Vazult, Bélának - nyugati keresztény névként”
- „Brunó térítései Kalocsa, Veszprém és Somogyvár körzetében voltak a Szentgál és Szentmárton tiszteletére emelt imaházakban, mivel Szent-Gál és Szent-Márton Siklós, illetve Pannonhalma várjobbágyainak gyermekei voltak és mint avar gyermekek kerültek a nyugati szerzetesrendek állományába. Ott az avar kincsekből átalakított ötvösműveket és egyházi ruhákat visszaküldte hozzánk a mainzi érsekség és a Szent-Galleni apátság ajándékaként. Ezért megemlékezésként a 926-os magyar kalandozást 972-ben írásba foglalták.”
- „Taksonynak már 964-ben volt udvari püspöke, mivel Surnak a fiát Rómában püspökké szentelték és Zotán tudun egyik leszármazottját 810-ben akit még Nagy Károly kereszteltetett meg és Fekete Arnó udvarában nevelkedett, szépapja után - ezért Domonkosnak nevezték. Géza javaslatára felépíttette az esztergomi székesegyházat, s annak első érseke lett 974-ben”
- „Az avarérsekség a nyitrai dukátura terjedt ki” → dukátusra
- „Géza a 973-as értekezlet értelmében Pannonföldön engedélyezte az istentiszteletek bevezetését, a pogány oltárok ledöntését és a táltosok elhallgattatását. A népben azonban tovább élt az ősök tisztelete, az uruki egyház egyisten hite. A Dunától északra és keletre azonban a jászvásári nagyfejedelem elgondolásai voltak még érvényben. A pannóniai egyházi hatalomért dúló harc a mainzi érsekség javára dőlt el. Aki pannon földön nem volt hajlandó megkeresztelkedni, azt az érsekség lovagjaival levágatták” !!!
- „A Vízvár (Wasserburg) vidéki Hunt család az avar hittérítésben részt vállalt annak idején és ezeknek a leszármazottjai, a Hont lovaggal érkezett Vecelin és a Pázmányok a Héderekkel együtt innen szólították fegyverbe a lovagi életre vágyó, hun eredetű legénységet. Hunt kellett leverni hunnal!”
- „Géza igen szorgalmas volt a lázadók leverésében és a pogány szertartások eltörlésében”
- „Pöltenig Rüdiger őrgrófsága, míg ettől keletre Hungár földje terült el”
- manihista → manicheista
- „nándorok és a karatánok határvédő népe”
- karatán – valószínűleg Karata nép
- „a 973-as értekezleten a déli határvédők békéje érdekében a bolgár szabadságharcot is támogatták azzal, hogy az Encs-Ibos határvédő harcosok felét Vlahiába, a Nándorfehérvár alatti térségbe vezényelték. Hamarosan megalakult a szövetséges Nagy-Bulgária”
- „Már Géza elrendelte a pogány írások és könyvek felégetését, amelyet annak idején már a bihari dukátusban elkezdett.”
- „Gézát, mivel a 20 éves fiatalok tervszerű kiképzése megszűnt, a Budavári Beavatott Központ figyelmeztette, hogy a pusztaszeri vérszerződés úgy szól: „A honfoglalók katonai erejüket úgy tudják megőrizni, ha a közel ezeréves Csörsz vonalán, azaz a Jász-síkság közepén katonai erő áll a 24 Hun Törzs-szövetség védelmére. Ezen kiképzés legszívósabb rétege azon 24 évet kiszolgált, a rómaiak szerint veteránoknak nevezett lovasok voltak, akik a Csörsz árokrendszer közelében kaptak házhely-birtokot, amelyik aztán apáról fiúra, vagy rimalányra szállt. Ezek az örökösök a csökkentett kiképzést nem hagyták abba és lovasaik a főúri seregekbe kerültek.”
- „Géza korának az egyik elgondolkoztató eseménye volt a Magyar Törzsszövetség nyolcas szaporodási elve és az átlagos életkor emelkedése a Jász-síkságon. A kiképző településeken roppant erős kiképzés folyt. A termékeny Csörsz vonalon minden egység teljesen önálló volt. Ezért az erős kiképzés, a kalandozás, majd roppant bőséges evés-ivás a lovasokat küzdőképessé tette ugyan, de a szervezetük igen hamar elhasználódott és a harcosok életkora főként a sebesülések, megrokkanások miatt 30 év körüli volt. A mérsékeltebb vérű harcosok azonban az életkorban elérték a 45-50 évet is. Sőt, az uruki hiten lévők a mérsékelt táplálkozás mellett még a 75. életévüket is elérték. Aki a Budavár Beavatott Központ által előírt módon élt, még a 85-95 évet is el tudta érni. Sőt a Mani bibliások, akik dorbézolás helyett olvastak és annak szabályai szerint éltek Pepi fáraó étrendjét követve, elég gyakran eléltek 100 évig is. Az ilyeneket aztán az vitte a sírba, hogy maguk is megunták már a hosszú életet és egyívású társaikat gyászolva a társtalanságban haltak meg.
Az aranyasszonyok feljegyzései szerint a nyolcas szaporodási elvet betartva 5-6 gyermek megmaradt családonként és a felnőtt lakosság 26-46 év között halt meg átlagosan.”
- Söpte Szavárdi harmadik fia Zerind – „mindenki csak Zerindkének hívta, mert olyan kisnövésű, de igen fürge fiúcska volt, hogy a Beavatott Központban mindenki csak a kasszuk Vihar-Istenének nevezte”
- Vihar-isten – ??? talán a ze2-er – „törik” kezdet alapján
- „Harka lovasfejedelem halála után” … „a Csörsz vonalán a lovasképzés megszűnt. Ellenben az igen szívós lovascsaládok utódai közül, mivel a folyókon való átkelés, várak ostromához való szerződés értelmében a nem főúri állítóköteles harcosokból lett kiképezve. Ez egyébként Harka lovasfejedelem sokat emlegetett végakarata is volt, amit Géza fejedelem is helyeselt”
- „a 892-es Nagyszala már jelentette, hogy ködtürk törzsek támadják az ogúz társadalmat, amelyek viszont a legelő-területek törvénye szerint a besenyő törzsekre erős nyomást gyakorolnak”
- „Igaz, hogy a besenyő társadalomnak az ordoszi Beavatott Központ aranykészletének elhozása miatt sérelme volt, de a honfoglalás során a terület átengedésével az ellenségeskedések megszűntek. A bolgárok ellenben nem jó szemmel nézték a Kárpátmedence elfoglalását, ezért a szörényvári és besenyő-fehérvári, úgynevezett bolgárbesenyőkkel az Álmos vezette déli honfoglalóinkat görög árulással megtámadták.”
Itt kapott helyet a mese is
- a lábjegyzet szerint: „Részlet Tormás tanfejedelem 295. Arvisurájából, a manysi és magyari népek együttéléséről.”
- „a szent folyó, az As ” – az Ob
- „az állatok új neve: Farkas, halas, madaras, bundás, kakas és szarvas”