296

„Fejedelem vagy király? Az 1000-es Veszprémi Nagyszala”

„Gelyza megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy mivel Bizánc és Róma császárházai összeházasodtak, akár nyugat, akár kelet felé fordulunk, mind a két keresztény egyház csak örülni fog a nagyrészt uruki kereszténység megnyerésének. De számolni kell azzal is, hogy nyugatnak tizedet kell majd fizetni, keleten viszont az elszlávosodott bolgársággal lesz bajunk. De hát elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy akár a nyugati, akár a keleti jármot a nyakunkba vegyük. Mert mind a kettő magának akar meghódítani. Nyugatról a németek, keletről és délről a tótok fognak téríteni.”
„Koppány az Árpád-ház rangidőse volt. A Tarhos-utódok közül ugyanis Tar, Moldova és Zerind halt meg férfiutód nélkül, s ezért a fejedelemségben őt illette az utódlás.”
- „Nem tartom helyesnek - mondta -, hogy elhagyjuk a csillagok járása szerinti névadást és idegen népek isteneinek szolgái legyünk. Ez azt jelenti, hogy az Öreg Östen helyett három istent is fogunk vallani: Atyát, Fiút és Szentlélek Istent, és e mellé még Máriának is templomot fogunk emelni.”
„Gyula lovasfejedelem Jirkóval együtt azon a nézeten volt, hogy a harcosoknál nem kell a kereszténység felvételét erőltetni, mert azzal a harci értékük csökken. Ha megmarad az ősi hit, a Lovas Östen lelkesíti őket és Kipcsák segítségével még öt töményt, azaz 50 000 lovast csatasorba tudunk állítani. Magyarkáig a besenyők, kunok és szavárd magyarok egy nagy birodalmat alkotnak és számíthatunk a segítségükre.”
„Vajk ifjúsági fejedelem Nyitra várából érkezett. Folyton azt hangoztatta, hogy nem állhatunk meg a fejlődésben; minden új csak jobbat hozhat. Az országot még a gyulák törzsével is a hátunk mögött csak úgy tudjuk megvédeni, ha mindenki felveszi a keresztény hitet. Az nem baj, ha a bizánci, a római vagy az uruki papok más-más névre keresztelnek valakit. Amit pedig a papok hirdetnek, az csakugyan mind nagyon szép, de aszerint kell élni is. Vagyunk olyan gazdagok, hogy a hittérítők éhségét kielégíthessük.”

„Egyben azonban megegyeztek, hogy az új királyt mint érsek, Derencsény beavatott fejedelem fia, Domonkos szerzetes fogja uruki szokás szerint megkoronázni.”
- Domonkos „954-ben született, részint Bizáncban, részint Rómában nevelkedett.”
- „Domonkos volt olyan bátor, hogy besenyő-kun kísérettel még Turfába, és az uruki püspökség eredeti székhelyére, Ur városába is elment vallási tanulmányokra. Az ummai úzok vezetésével 990 nyarán érkezett Jászvásárra. Ezek az úzok Szent Gál templomában felvették a római keresztények hitét és Szent Pétert elismerték Krisztus utódjának. Domonkos ezeknek az úzoknak felépítette azt a települést, melyet Úzdi-Szent Péternek neveztek el. Az Umma városából valók így Kolozs mellett nyertek új otthont.”
- „Domonkos vezetésével Budavár Beavatott Központja is a nyugatiakhoz csatlakozott. Domonkos a nyelvüket vesztett bolgárok és szerbek hittérítőit terjeszkedési vágyuk miatt sokkal veszélyesebbnek tartotta, mint a nyugatiakat. De azon nagyon elszomorodott, hogy az Árpád-ház is kettészakadt a véleménykülönbségek miatt. Az egyik fele vállalta a nyugati kereszténységet, a másik fele Koppánnyal együtt az uruki keresztények mellé állt. Az Előd-ház fele-része is a keleti kereszténységhez, fele az ősi hithez húzott. Kisebb csoportok az uruki kereszténységet tartották az igaz hitnek. Így a Magyar Törzsszövetségen belül 100 ember közül nagyjából 30 a nyugati, ugyanannyi a keleti és ezek hányadánál valamivel több, 35 az uruki hit mellett állt. A többi hegyek között élő csak az ősi hitről tudott, de inkább az urukiakhoz tartozott, hiszen ez az egyház nem ellenezte az ősök hitének tiszteletét.”
„A Beavatott Központ látta, hogy a nyitrai szavazás az öldöklés árnyékát vetíti előre”

Söpte-Szavárdi = (a keresztségben) Adelhaid

Vajk ifjúsági fejedelem
- „Török-Zsadány táján 985-től 988-ig volt tárkány lovasképzésen. Saroltnak az volt a véleménye, hogy a Magyar Törzsszövetség első királyának lovagolni is tudni kell. Minden nyári reggel átúsztatott a Maroson és egy lófutásnyira Török-Zsadányig lovagolt, lovasmutatványokat végzett, visszalovagolt és visszaúsztatott a Maroson. Másodéves tárkányképzős korában erősen megfázott és Temesvárra, az arbag-rimalányok gyógyító helyére szállították. Itt a Jenő törzsbéli rimalány, Csege, betegségéből hamarosan kigyógyította Vajkot. Ebből a testmeleggel való gyógyításból szerelem lett és Vajk minden szabad idejét Csegével töltötte, Tündének becézte.”
- „Csege-Tündét testőrparancsnokságuk egyik tisztjéhez, Vidhez adták feleségül. Csege 7 hónap múlva világra hozta Zoltánt. Az első napokban Sarolt hétfátyolos ágyban őriztette a gyenge fiúcskát, majd Esztergomban felneveltette. Vid hadnagyot a Barcaság vezetésével bízták meg a határőrségnél. Egy besenyő-bolgár betörés alkalmával Vid hősi halált halt”
- „Unokája részére Géza nagyfejedelem egy gerendavárat építtetett és birtokot adományozott”

két Vasvár – „Az avar-pannon Vasváron is és a kabar-palóc Vasváron is vaslepényekből, vascipókból készítették a nyílhegyet, kardot, lándzsát”
„Géza fejedelem még 992-ben a veszprémi Nagyszalában lemondott a nagyfejedelemségről. A magyar törzsek ugyanis ekkorra már annyira megerősödtek, hogy vállalni merték a kettős magyar állam megteremtését. Ebben az időben Avariának nevezték az Encs-Ibos vonalától a Lajtáig terjedő határőrizeti országrészt; Pannóniának a Lajtától a Dunáig terjedő régi Pannóniát; a Duna vonalától Etelköz határáig terjedő területet pedig Hunniának hívták.”
„Amikor a hittérítők bejárták az egész területet, meglepetve észlelték, hogy a lakosság teljesen az egységes magyar nyelvet beszéli. Nyelvi különbségre az őslakók már nem is emlékeztek. Négy-öt emberöltő alatt, hála a Csörsz-árok rendszerben folyó kiképzésnek és a régi városok piacain való gyakori találkozásoknak, a nép teljesen egységesen beszélte a Hun Törzsszövetség nyelvjárását. Avaria lakosságába benősült az évenként odavezényelt, kiképzett határőrifjúság. Avaria, Hunnia és Pannónia országrészekből így lett egységes Magyarország.”
„Amikor a hittérítők átlépték a Dunát, előre nem látott akadályokba ütköztek. Itt kevesebb volt a fejedelmi birtok. Tonuzaba besenyő vezér hallani sem akart a kereszténység felvételéről. Gézának azt mondta: „Süllyedjek a föld alá, ha elhagyom az egyistent hívő igazi egyházamat.” Erre a sváb lovagok megszállták a várát, az abádi révnél két gödröt ástak és a fogoly Tonuzabát, feleségével együtt a gödörbe állították. Húsz pallosos lovag aztán nyakig betemette őket, szabadon hagyott fejüket pedig pallosukkal szétverték. Holttestük fólé nagy tüzet raktak, majd egész napos örömünnepet tartottak. Népükkel egy halom fóldet hordattak rájuk, majd megkeresztelték őket az Atya, Fiú és Szentlélek nevében.
Vajk-István Esztergomban szülei elé járult és tiltakozott Tonuzabáék megöletése miatt. Apja helyett Sarolt válaszolt: Ha mi meg nem öljük őket, akkor az egész nép ellenünk lázad.„

”Vászoly Vazul főtáltos a Budavár Beavatott Központban Sarolt és Gizella előtt kijelentette, hogy birtokain nem akar keresztény hittérítőket látni. Gizella ezért, amikor Vazul Csákvárra tartott, utána indította lovagjait és Vazul szemét, hogy csakugyan ne lásson, - kitolatta. Vászoly-Vazul visszakísértette magát Csákvárra s a Csákok ott bosszút esküdtek. Egyúttal megfogadták, hogy nem hagyják kipusztítani az Árpádházat, Vászoly Vazul gyermekeit minden erővel támogatják.„
„Koppány és Vérbulcsú nagy haddal elindult Veszprém ellen, hogy Tonuzabát és Vászoly Vazult megbosszulják és Saroltot megöljék. Ekkor Istvánt Esztergomban fővezérré övezték és pajzsra emelték. Vecelin, Hunt, a két Pázmány és Orci pedig lovashadsereget szervezett és kabar-palóc könnyűlovassággal elindultak Veszprém felé. Vérbulcsú megkésett, ezért Koppány egymaga vette fel a küzdelmet. Vereséget szenvedett. Holttestét négyfelé vágták és Székesfehérvár, Veszprém, Győr és Gyulafehérvár kapujára szögezték. Igy akarták megfélemlíteni Szabolcs, Csák, Szalók, Szemere és a Gyulák utódait. Sarolt bosszúja sikerült, pedig az ősi törvény szerint éppen Koppányhoz kellett volna férjhez mennie.”
„A Budavári Beavatott Központban” utánanéztek, „hogy Vajk-István miért nevezte Temes lányát, Csegét Tündének. Kiderült, hogy ez a név valóban létezett, Arvisura-Anyahita beavatott ősanyánk második lányát nevezte Tündének. Ez a Tünde a Saka-birodalomba ment férjhez Kerim fejedelemhez. A Tünde nevet ezért felvették a saka-szkíta névadó nyilvántartásba. A beavatottak úgy látták, hogy Vajk-István nyilván Anyahita ősanyától kapta a Tünde név gondolatát.”
Tünde „996 medvetorán meghalt és az év szarvastorán Zoltán vára mellett Tündelak kegyhelyen eltemették hamvasztás után urnába helyezéssel.” ???
- Zoltán település van Maros és Kovászna megyében is
Ipoly pap
„A nagyszámú lovagi személyzetet fizetni kellett, ezért különféle adóztatási nemeket vezetett be. Vasváron nyilakat készíttetett adóba; a csatároknak pajzsokat. Kardot, fokost és csákányt már csak pénzért kaptak a vitézek és lovagok.” – azaz korábban nem pénzért
„Az épületfa adót a Dunán Csepelre vagy Kalocsára, a Tiszán és a Maroson pedig Szögedre kellett tutajon leúsztatni. Ebből építette Géza Székesfehérvárt és Esztergomot”
Zerind Tarhos unokája volt
„A legénység előtt Zerind Koppányt mindig fiának nevezte, ezért a köztudatban annak is tartották. De a Beavatott Központban tudták, hogy Koppány Bereg-Botond fia és Zolta-Zoltán fejedelem hatodik unokája.”

„Kievben megmaradt a fél Gyarmat törzs. Volt rá eset, hogy részt vettek a vikingek kalandozásaiban is. Messze északon, a tenger mellett sok egyenes kardot zsákmányoltak.”
„Domonkosék Kievből Magyarkára mentek, a Kuma és Szavárd magyarok székhelyére. Itt két évet töltöttek és közben a hegyi lovasokat is támogatták az erőszakos mohamedán térítések miatt támadt összetűzésekben. Magyarka és Van-tó uruki püspöke mindenben segítségükre volt, és még a 24 lovast is kiképezte uruki-mani papokká”
- „Újabb két évet töltöttek a turfáni kolostorban; ott meg az ujgur nyelvet sajátították el és a Mani-féle Bibliát tanulmányozták. Mani-uruki szerzetesek előkészítették őket az Úr városában rájuk váró tanulmányokra. Ezért megtanították őket a kurd és a babiloni nyelvre is.”
- „Úr városa azonban ekkor már romokban hevert és a gyér számú lakosság már csak a temetők és templomok gondozásával foglalkozott. A Turfánban tanult papi nyelven még tudtak beszélni velük. Innen az uruki püspökség területére mentek, ahol a még úgy-ahogy megmaradt uruki keresztények az érdek nélküli szeretet vallását ismertették velük. Az uruki püspökségben részletekben három évet töltöttek: Úr, Susa, Uruk és Babilon körzetében. Itt elsajátították a hívők ősi nyelvét.” !!!
- „8 éves tanulmányútjukról Bizáncba érkeztek”

„Domonkost Kurszán várában Vajk ifjúsági fejedelem fogadta és ugyanúgy, mint azelőtt, Tatának szólította. Domonkos - különösen fiatalabb korában - könnyen megnyerte a gyermekek tetszését”
„Kurszán várában Géza csak akkor fordult meg, amikor a Budavári Beavatott Központ valami fontos megbeszélésre hívta. Így történt Domonkos hazatérése után is. Vajk kísérte Domonkost - a Tatát - édesapja elé. Domonkos részletesen beszámolt a szumírok, ujgurok és kasszuk szétszóródásáról. Elmondta azt is, hogy Turfánban megkapta a mani-keresztények fejedelmi koronáját. Ennek nagy része a zűrzavaros események között elveszett, és csak a koponyát borító lemezdísz maradt meg.”
„A Budavári Beavatott Központban úgy döntöttek, hogy Domonkosnak püspökké szentelésére tekintettel a Kisküküllő partján, Küküllővár mögött felépítik Szent Demeter székesegyházát. De Domonkos csak tíz évig tartózkodott az ottani monostorban, mert az Öregek Tanácsa úgy rendelkezett, hogy a 992-es Nagyszala után induljon egy újabb hosszú tanulmányútra és azután Bizáncon keresztül menve, jelenjen meg Rómában”
„Mielőtt újabb útjára indult volna, Gézát Esztergomban a Turfán-uruki királyi koronával megkoronázta. Ezzel Géza a magyarországi keresztények első uralkodójává lett. Ezt elismerte az egész keresztény világ.”
Karas folyó
„A koronázás alkalmából, a Domonkossal ide került ummai úzokat Székely-Szent Demeterről az úzdi Szentpéterre telepítették és ott nagy házhelybirtokokat adományozott nekik Géza, keresztény uralkodó”
„Domonkos és Géza kíséretével a Karas folyónál szállott Ajtony bödön csónakjába, hogy azon a sziklás mederű vízi úton Szörényvárra jusson. Ott átszálltak Ajtony egy nagyobb bödönhajójába, s úgy mentek Bizáncba”

„Az egyházi körök, bár tudtak a Nazírral, Úr és Uruk városában történtekről, magát Domonkost uruki püspöknek elismerték, tudtak az uruki püspökségről is, hiszen 430-ban még sűrű levélváltás folyt Bizánc és Uruk között; olyasmiről azonban hallani sem akartak, hogy Nazírt Urukban állítólag lugalnak kiáltották ki és a nagy templomban egyházfejedelemmé szentelve királlyá kenték. Pedig ezekről az eseményekről később Susa városában is találtak feljegyzéseket. Nazírt susai lovasok kísérték Urukba; a szamárháton f~lvonuló ünneplők Úr, Uruk és Umma városából valók voltak.”

„Doboka a pápai testőrségnek lett a tagja, Domonkost az 1000. év húsvétján érsekké szentelték, Dobokát pedig pápai ajtónállóvá nevezték ki.”
- 1000. aug. 20: „Ezután mind a ketten hazajöttek Magyarországra és részt vettek azon az ünnepségen, amelyen Vajkot uruki szertartás szerint megkoronázták az Úr városából Urukba menekített, majd a magyar népnek küldött koronával. Ezen a koronázáson csak a kettős nagyfejedelmi ház tagjai vettek részt. A koronázási dombot oroszlános címer díszítette, a trón mellett Doboka állott díszőrséget s Domonkossal együtt ő tette a király fejére az uruki koronát.”
„Domonkost Magyarország első érsekének nyilvánították. Az erről szóló okiratot aláírta II. Szilveszter, III. Ottó, Odiló clunyi apát és Brunó érsek is. A levelet 1007-ben Frankfurtban valamennyi nyugati keresztény érsek kézjegyével látta el.”
„Az apostoli királyi koronát Domonkos hozta Anasztáz-Asrik érsekkel; a zászlós lándzsát Doboka pápai trónálló Urhida 24 lovasával; egy díszes jávorszarvasos Turfáni ládában pedig a karpántos királyi palástot, az országalmát, az apostoli királyi gyűrűt, a királyi pálcát és más kisebb kegyékszereket.”
- „A koronázási szertartásra egy évvel az előző évi koronázás után, 1001. augusztus 20-án került sor Esztergomban.”
„uruki szertartás szerinti királlyá avatás. Ez azzal kezdődött, hogy Istvánt Domonkos uruki illatos olajjal királlyá kente s így ment fel a koronázó, dombra. A koronázó dombot a Csörsz-vonal tárkányai készítették a 72 tömény területéről hozott 1-1 aranyvékás földből. Ekkor Doboka, Urhida, Buda, Zsombor és Bucna ajtónállók ráadták Istvánra az apostoli pántokkal ellátott palástot, majd amikor István felszállt Sólyom nevű kedves lovára, Domonkos kezébe adta az országalmát, jobb kezébe pedig a Ravennából küldött kardot és így lovagolt István a koronázó dombra. Először dél felé, majd északnak, utána nyugatnak, végül kelet felé sújtott. Ezzel azt jelképezte, hogy az aranyasszonynak felajánlott országot minden ellenség ellen védelmezi. Kardját átadta Dobokának, mint fővezérnek, tőle pedig átvette az aranyos lándzsát a zászlóval. Ez azt jelentette, hogy a népnek ezt a zászlót kell követnie. Utána István beült az Ordoszból hozott aranyozott királyi székbe és Domonkos a fejére tette az Úr városbéli, majd föléje a Ravennából hozott liliomos királyi koronát. Így koronásan fellovagolt a koronázó dombra Atilla kardjával s a hozzá hű lovasparancsnokokat lovaggá, azaz vitézzé ütötte.”

„Ajtony, Bodon-Bödön városában II. Bazeliosz császárral is találkozott. A császár a várost Vidin néven birtokba vette, Ajtony pedig 1002-ben a bizánci görög hitre tért. Keresztszülei voltak Parajd és Erdeljü Gyula. Amikor mindez István tudomására jutott, Doboka fővezért küldte ellene.”
„Doboka fővezér fia, Csanád ”
- István: „A legyőzött várának ezután nem Marosvár lesz a neve, hanem Csanádvár és Csanád lesz benne az ispán. Gyula várát pedig a besenyő töményben, Gyula vezér, neked adom.”
„Koppány-fiak: Berzence és Babocsa a somogyvári uradalomból megkapta a róluk elnevezett községeket a hozzájuk tartozó tized-településekkel” – Berzence és Babócsa
István „Ajtony családját sem irtotta ki. Ajtony monostorát és tizedfalu tartozékait Ajtony gyermekeinek adta. Karas leszármazottainak a Karas folyó völgyében adott birtokot, kisfiának, az Ajtony napján született Ajtonynak pedig Gömörvár környékén a Szárazvölgyben Szuha községet.”
„Akiket pedig rovás bűnén kapnak, azok várfogságra vettetnek. Ezentúl csak latin betűt szabad használni. Ebben az írástudó papok és, apátok kötelesek segíteni.”