298A

Csák – „Zsolt fejedelem harmadik fia”
„Szabolcsnak egy Magyarka melletti, Öthegyi leány lett a felesége, aki vállalkozott arra, hogy rokonlátogatás címén a Jászsíkságot felkeresse. Ezen leányzó akkor végezte el Eszt városában a rimalányképzést” – Eszt ???
- Peled
Vászoly fiai: Endre, Béla, Levente
„Csák fősámán törvénybe iktatta, hogy Árpád leszármazottjai, úz szokás szerint ha már nem is ötnyomásos, de legalább háromnyomásos fiúk által szaporodjanak”
- István fia Imre, „Imre fia volt Jénétől a kis Radnót, akinek a palóc neve Pósa lett”
„Álmos 820 medvetor havától 896 bölénytor haváig élt és 840-től látta el a fősámáni tisztséget. Hadvezéri nagysága a 860-ban lezajlott szuvári csatában csúcsosodott ki, amikor is Lebedet, a kazárok hadvezérét legyőzte. Szégyenében a kazár hercegnő meghalt, mivel Lebéd fia az édesapját okolta a veszteségért. 864-ben már Lebéd is átpártolt a Megyer törzshöz. Öccse pedig a 880-ig tartó sámánképzés után a Jász-síksági úzfóldre házasodott be.”
„Kusalynak Kurszán lett a fősámáni, míg Kurtán a fejedelmi neve”
Imre herceg „amikor ki akarták próbálni, hogy vajon magtalan-e, a Jéne nevű rimalánytól, az első szerelmétől megszületett Radnót napján a kis Pósa, akit már Palócföldön kereszteltek meg uruki-mani hiten, s így a kisfiúnak kettős neve lett”
„Gyeretyán fejedelemnek Zoltán-Zsolt fejedelem halálakor három fia és egy leánya volt. Jeretán tenyő Sárhelyen, Gyula senyü Jászvásáron, Thonusz-Aba kardkovács tenyő Keveváron, Szalánka a déli Szörényváron uralkodott.”
„Szalánka egy tömény harcosával 960-ban bevonult Budára. Taksony fiához, Bereg fejedelemfihez csak úgy ment feleségül, ha az sámán névként felveszi a Botond nevet”
„A hanti töményben Ipolyságon letelepedett Szob, Szalók és Szoláncsu kun fejedelmi lányt vett feleségül”

„A keleti császárság és a bolgár udvar megrettent Botond haderejének láttán. A győzteseket a régebben elhurcolt kincsek garmadájával halmozták el, sőt a bolgár fejedelmi udvarban egy-egy szép nőt is mellékeltek hadizsákmányként, hogy megszilárdítsák kapcsolatukat a Besenyő-Kun Fejedelemséggel. Gyula, az özvegy töményvezér csak a nász harmadik éjszakáján tudta meg, hogy a legszebb bolgár nő, két gyerek anyja, szintén özvegy. Sajnos ezen a körülményen már senki sem változtathatott, mivel a frigyet szentesítették a sámánok és a bizánci papok is. Így került a bolgár szövetségi vallású Aranyka, a kereszténnyé lett Sarolt Kolozs-Gyula jászvásári kamlikjába. Alig adta lányait férjhez - Saroltot Gélysa kiskánhoz és Aranyka-Karoldot ThónuszAbához, megszületett a kis Erdeljű Gyula, aki Besenyőfehérvár tyumenjét örökölte. Jirkó zaklatásai miatt 16 éves korában Erdélybe költözött, lovasai Gyulafehérvárra települtek. Jirkó nem tudott belenyugodni a Botond hadjáratból eredő kincs elosztásában. Gélysa nagyfejedelem trónra kerülése után az erdélyi töményhez csatlakozott és így Erdeljű Gyula már 2 töménnyel rendelkezett.”