298C

Hogyan tűntek el a rovások…

„Hármas névadás”: „A királlyá való kettős koronázás még nem oldotta meg a teljes békességet, sőt erre az időre tehető, hogy a keleti és déli országrészekben egy gyermeket három névre is kereszteltek. Például Szentdemeter környékén a bizánci egyháznak volt sok híve, de amikor a nyugati hittérítők megérkeztek, mindenkit római katolikus hitre kereszteltek.”
„A Domonkossal érkező uruk-ummai úzokat Kolozsvásárhely mellett, egy Petre nevű helységben telepítették le és községet Úzdi Szent-Péternek nevezték el. Ezzel jelképezték, hogy Szent Péter utódjának, a római pápának latin nyelvű nyugati kereszténységét az ummai úzok felvették. Az uruki keresztény vallásról római katolikus szertartású vallásra tértek át. Így uruki, bizánci és római neve is volt mindenkinek.”
„Csak 1001-ben fejezték be a Géza által megkezdett esztergomi bazilika építését, amelybe már érsekként tért haza. Még a belső festéseket végezték, amikor már megszervezték az esztergomi érsekség területét: Sasvár, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád és Gömör esperességgel, amely mindig az uralkodó területének számított. A veszprémi püspökség: Veszprém, Visegrád, Fehérvár és Kolon esperességével mindig az aranyasszonyok, azaz uralkodónők püspöksége volt és az Istenanyának, Magyarország Aranyasszonyának ajánlották föl. Bár a pannonhalmi apátság is Veszprém területére esett, de Géza alapításánál fogva és utána is teljesen független lett Veszprém és Esztergom területétől. A győri püspökség: Komárom, Győr, Moson és Karakó esperességgel alakult meg.”
- „Az egri püspökség: Újvár, Borsod, Zemplén, Ung, Borsova, Szabolcs, Bihar, Zaránd, Békés, Külső-Szolnok esperességgel. A pécsi püspökség: Baranya, Somogy, Tolna és Fejér esperességének a kisebb részét kapta, Bolgyánvár és Valkovár részeivel. A kalocsai püspökség: Csongrád, Bács, Bodrog és Ajtony országa esperességeivel alakult meg. A gyulafehérvári püspökség: Hunyad, Fehér, Küküllő, Torda, Kolozs, Doboka és Belső-Szolnok esperességeiből alakult meg, Kraszna és Szatmár területével.”
„Domonkos 1003-ban Doboka fővezér útbaindításakor halálosan beteg lett. Utána áldását adta Sebestyénre, aki esztergomi érsek lett, de ezen nagy szervező munkáját nem sokáig élvezhette, mert orvosi hiba miatt 1007 tavaszán meghalt. Mivel gyógykezelése papi orvosok által történt, mindenki azt gyanította, hogy a bajor papok okozták a halálát.”

„Ezek a papok aztán elpusztítottak minden korábban készített egyháztörténeti írást, mivel Sebestyén a levelezésben még régi rovás jeleket is alkalmazott. Ugyanis a királyi ház és Sarolt veszprémi püspöksége, valamint a budavári esperesség magyar nyelven leveleztek. Domonkos egyházszervező tevékenysége is rovásokkal és magyarul történt. Az egészsége ebben a munkában ment tönkre, mégis minden alkotását elpusztították, mert minden rovást el kellett tüntetni. István később beleegyezett, hogy minden latin nyelven legyen írva.”
„Ezen türelmetlen bajor írnok-réteg aztán a rovásokkal kevert írásokat és a Sebestyén-Domonkos, valamint a budavári és uruki püspökség levelezéseit és az első okmánytárat teljesen felégette.”
1008 után „az Anasztáz-Asrik-féle egyházszervezés a Domonkos-Sebestyén féle egyházrendet megváltoztatta. Az ünnepnapokat és a munkaszüneti napokat vasárnapra tették. Így akarták elérni azt, hogy az esperesi és püspöki igehirdetést és szentmisét minél többen látogassák.”
- „Ilyen alkalommal történt a papi tizedek befizetése is, amit a világi egyházfiak vittek be az esperesek székhelyére. Közben a pap és az esperes kivette a maga részét a tizedekből és a püspöki részét az érseki kincstárba helyezte, míg a pápai tizedeket Róma felé továbbította.”
„A papság pénzéhsége sokakat vándorlása” → vándrolásra „kényszerített. Így az ország peremrészein és a hatalmi harcok miatt még a fejedelmi és a vezéri családokban is sok hármas névadás történt.”
„Pata tárkányfejedelem második fiának a Benedek nevet adták az uruki Bene név helyett. A harmadik fiának a nevét, a rokon bolgár nép hősének nevével egészítették ki, az Aba név mellé még a Sámuel nevet is adták”
„Sarolt csak halálával, 1012-ben engedte ki a kezei közül a veszprémi női kolostor irányítását. Utána Gizella Heribert irányításával minden rovást felégetett.”
„Rasin lett az új pannonhalmi apát, aki Vecelin csoportjának megfelelt. Rasin aztán egy mesterségesen csinált tűzvész alkalmával, később minden Benedek-Bene által készített okmányt elpusztított. Hiába akart Veszprémből Sebestyén 1002-ben vizsgálatot indítani, mert Pannonhalma közvetlenül a római pápához tartozott.”
„Budavár, Avarbástya, Kurtánvára és Kurszán városa is fejedelmi birtok volt, de Árpád a bátyja iránti tiszteletből Kurtán birtokát egészen Visegrád térségéig meghagyta a Duna mindkét oldalán Kurszán családja tulajdonában egészen Százhalombattáig. Tehát Visegrád vára térségétől avar papok, mint uruki papok Batta névvel Százhalombattáig teljesítettek egyházi szolgálatot. Árpádot is a Fehéregyházán lévő uruki egyházközség templomában temették el.”
„Kurszán fősámán és Kurtán fejedelem révén Budavár Beavatott Központnak a leszármazottai a belső magot alkották.”
Domonkos: „Anasztáz-Vecelin hívei később megmérgezték az első esztergomi érseket, aki bénultan Kurszán várába került. 1010-ig félholt ként gyógyítgatták, majd a főpapi urnáját 1010-ben az esztergomi bazilika altemplomában helyezték el. Halálának oka az volt, hogy nem járult hozzá, hogy Doboka ifjú seregével Erdeljű Gyulát megsemmisítse. Ennek megelőzésére Sebestyént útba indította Kolozsvárra és Gyulát családjával együtt Székesfehérvárra kísérte, ahol Vajk-Istvánnal a nagybátyját kibékítette.”
- „Mire Sebestyén jelentéstételre Esztergomba érkezett, Domonkos már alig tudott beszélni, de Sebestyénre adta az áldását a Kurtán és Apor testvérek előtt, a fehéregyházi esperes jelenlétében. Az esztergomi érsekségre Sebestyént javasolta. István az ügyet rögtön kivizsgálta. Mivel a Domonkos megbénítása beigazolódott, Sarolt és István Csaba nádorispán jóváhagyásával Sebestyént javasolta esztergomi érsekké. Mire Sebestyén a 6 püspökös érsekséget teljesen megszervezte, nem járult hozzá Ajtony teljes legyőzéséhez, hanem hozzá küldöttségbe készülődött. Ekkor Anasztáz-Vecelin hívei gyógyszerrel megmérgezték és Esztergomban még 1007 karácsonyán eltemették. Budavár Beavatott Központjába 3 példányos, rovásos végrendeletet írt. Ennek csak 1 példánya jutott el a fehéregyházi esperes révén Kurszánvárba, amiről királyi tanácsot hívtak egybe.”
- „István király és Sarolt felháborodott a gyilkosság beigazolt ténye miatt. Azonban az írásban beismerte, hogy a rovások megszüntetésére és a bálványok ledöntésére maga is kiadta a parancsot. Sebestyén mégis rovásokkal írta le a gondolatait és prédikációit, amit Anasztáz-Vecelin hívei gonosz, istentelen cselekedetnek minősítettek. Ezért István nem tudta megakadályozni, hogy a pápa Anasztáz-Asrikot esztergomi érsekké nevezze ki.”
„Saroltnak nem tetszett Vecelin és lovagtársainak a működése és a Gizellával bejött Vigman-féle bajor lovagok hatalmaskodása sem volt ínyére. Ezért 1005-től 1007-ig a vele jó barátságban lévő Kurszán beavatottnál tartózkodott Istvánnal együtt, akit súlyos lábfájásából kigyógyítottak. Kurszán a régi római alapokon hosszú időn át felépítette Kurszánvárát, ahol népes családját elhelyezte.”
- „Ugyanakkor még a koronázás előtt felépíttette a kabar kőfaragó legényekkel a megrongálódott Duna-Ordosz városrészt, ahol sok vendégházat nyitott. Kurszán ezen vendégházat és a Kurtánvára alatti melegvíz forrásokat rendbe szedette, ahol egy nyári lakot is építtetett fürdőmedencékkel és a betegek részére egy vastag fallal épített ispotállyal.”

Solymoska: „Amikor Gizella bajor lovagjai Vazulnak 1008-ban Százhalombatta környékén a szemét kitolták és fülébe ólmot akartak önteni, Csákvár urainak harcosai Sebes vezetésével a műveletet megzavarták. Így csak egy kissé pörkölődött meg a fúle és azonnal Csákvárra szállították. Ekkor a vallásos Erős Csák leánya megfogadta, hogy nem vonul a veszprémi női kolostorba, hanem a megvakult Vászoly-Vazult fogja ápolni és amíg lehet, gyermeket fog szülni, hogy ne pusztuljon ki Árpád vére.” – Solymoska Patának lett a felesége és neki szült gyerekeket
Piroska és Aba-Sámuel – „Piroska a 992-es Nagyszala alkalmával Pata nádorispánnak a kisfián, Abán végzett koponya műtétet, mivel a Nyitrán játszadozó gyermek egy szikláról leesett. Addig nem mehetett Veszprémbe, amíg a kedves, mosolygó gyermek meg nem gyógyult. Amikor pedig a megromlott politika viszonyai miatt a bolgár államban arról szónokolt, hogy a bolgár nép ragaszkodjon a régi, magyarhoz hasonló nyelvhez, a szláv irányzatú uralkodóház orthodox papok tanácsára Piroskát elzavarta a bolgár fejedelmi udvarból. Kisfiát a trónörökösnek számító Delján Pétert is magával hozta. Ekkor Piroska újból a Beavatott Központba került, ahol a nádorispán öccse, Aba könyörgött a szépasszonynak, hogy menjen hozzá feleségül. Piroska azonban hallani sem akart róla. Aba azonban egy vadászat alkalmával megsérült, annyira megnyerte a kis Delján Péter tetszését, hogy Atának hívta, ezért Piroska férjhez ment a daliás Abához, de egy feltétellel, hogyha Sámuel névre is megkeresztelkedik.”
„Kurszán várából Benedek esperes kísérte ki az országból Endre, Béla és Levente hercegeket Csehországba, ahol a fejedelmi ifjakat biztonságba, Erdeljű Gyula határkörébe helyezte. Így Budavár-Prága-Krakkó-Gnéza irányában gyakran úton volt. Ezért Vazul kezdeményezésére Nyitrán egy kápolnát létesített Benedek tiszteletére, amelynek a paplakában gyakran megpihent András-Zoerardnál, az istenfélő szerzetesnél.”
„ebben az időben az avar-magyar lakta területek részben még Gizella birodalmához tartoztak. Csak most kezdtek a bajorok és csehek ezen vidékekre betelepedni”
Bodon-Bödöny-Vidin
„a várandós Piroskát a bolgár fejedelmi udvar erélyessége miatt elűzte. Ebben nagy szerepet játszott az, hogy Piroska a kisebbségben lévő magyaros-bolgár nyelvet vissza akarta állítani. A szláv beállítottságú udvar azonban a távozása mellett döntött. Ezzel a hagyományos magyar-bolgár barátság felbomlott. Ajtony országrészének a lakói azonban megmaradtak a magyaros-bolgár beszéd mellett, ellenben Nándorfehérvár lakói a szlávok uralta bolgár nyelvet vették fel. Így ez a terület avarbolgár lakóival Sámuel cár országába került”
István Jézus Krisztus tanításának és halálának helyén, a Szentföldön, Jeruzsálemben magyar szálláshelyet akart építtetni, hogy a magyar zarándokok és keresztények szentföldi gondozását és gondtalan zarándoklatát elősegíthesse.„
1002-ben Székesfehérvár új székesegyházának alapozása elkészült
Vazult „Korpona gyógyítgatta ki sebesüléséből, akit aztán feleségül vett.”
„1008-tól, Vazul megvakíttatásától az országutakat járta a férjével, ahol Vazul folyton a régi ősök dicsőséges harcait énekelte. Korpona ifjúsági aranyasszony viszont a gyermekeknek elmesélte hatezer éves mesevilágunkat. Igen erős, szívós gyermekei születtek, akiket Veszprémben neveltek fel. Gyermekeik is követték Vazul éneklő hadjáratát. A nyarat Veszprém és Csákvár között töltötték nagy kerülő utakkal, míg a telet Veszprémben kellett tölteniük, a Bakonyban szokásos medvetori ünnepek végett. Az uruki kegyhelyen szülte meg Endre fiát Korpona.”
„Piroska, István húga lett a Magyar Törzsszövetség aranyasszonya. Így Aba-Sámuel székhelye, Abavára, a mai Feldebrő István király államvezetése részéről védett hellyé lett”
„A pusztaszeri Nagy-Süánt Endre nyerte meg”

„Az ősiségi törvény ugyanis azt tartalmazta, hogy az emberi agy, mint az Élet-fája, nem tud kigondolni olyan nevet, amelyik a 24 Hun Törzsszövetség névadó feljegyzéseiben ne szerepelne. Tehát minden mai bizánci avagy római megszokott név az ataiszi névadásból fejlődött ki, amelyek a mai magyar névadásban is már régen szerepeltek, rövidített formában. Imre feleségének magyarosan Iréne lett a neve, mivel Arvisura-Anyahita ötödik leányát Irénének hívták, és a név a Nyék-törzs névadójában szerepel. Adelhaid félig lengyel származású hercegnek a neve, Ada rövidítéssel már Urukban is szerepelt az úzok névadójában.”
- „A másik ősiségi törvényünk kimondotta: minden település központi házához legközelebb a nagycsaládok helyezkedjenek el, míg a kevesebb gyermekkel bírók a táltos és bába-asszonyok házától kissé távolabb legyenek. Minden veszélyben a gyermektelenek kötelesek a nagycsaládosokat védelmezni. A sámán is a nagycsaládosokat köteles leghamarább gyógyításban részesíteni. Temetkezési sorrendben is a faluvének központjától, vagyis a központi kegyhelytől jobbra és balra a 8,7,6,5,4,3,2,1 gyermekesek és a gyermektelenek a nyílvesszőik számától függően temetkezzenek el. A Magyar Törzsszövetség megalakulásától ezen temetkezési sorrend volt használatos.”