303A

„Tizedesek Gilgames jelzése”

„Árpád utódainak az egyik legszebb ünnepi szokása volt, hogy gyermekeik születésekor bemutatták a Rimaszécsek-főbábái az újszülött csemetéik hátán lévő, Gilgamestől származó anyajegyet”
- „Ugyanis Éa ősanya csípetett a Turujsassal Gilgames háta közepére egy serkentő jelet, mivel erős baba lévén, nehezen akart a világra jönni. Ennek a csípésnek hatására a világra pottyant és a Turujsas szellemi ereje folytán sebezhetetlenné vált”
- „Eredetileg ezen jelzés egy négylevelű lóhere volt, amelyik később nagyon megkopott és részleteire bontódott. Kinek milyen erősen kivehető jelzése volt, azok szerint volt mérhető már gyermekkorában a beavatottság ereje”
- „Amikor például Ügyeknek Emesétől, sas által történt álombeli megtermékenyítése után végül megszületett Álmos, szintén nehezen akart a világra jönni. Erre a Rimaszécsek bábája erőt kért az Égiek Urától. Az ősi Turujsas megcsipkedte az újszülött hátát, aki ettől a serkentéstől megfordult Emese méhében és fejjel kifelé fordultan ordítva tört utat magának a világra. Ezért Ügyek a szavárd magyarok névadása szerint Álmosnak nevezte”

„A Vászoly-Mihály-Vazul hármasnevű fejedelemi ifjúnak erősen látszott a háta közepén ezen ősi Gilgames-jelzés. Endrének háromlevelű, Bélának négylevelű jelzése volt, míg Leventének egy csillag jelzése volt egy fáklyavégen, amely azt jelentette: a szellemiek vezetőjévé válik az Égiek előtt. Ezért lett uruki-mani püspök, akinek halotthamvasztásos porai Taksony nagyfejedelem mellett Taksony vára közelében nyugszanak.”
- „Levente a Vazul-fiak hadseregének megszervezése alkalmával csak olyan ifjakat tett meg tizedesekké, akiknek Álmos-Gilgames-jelzések voltak a testükön. A seregek vezetői lettek.”

„a sereg és az ipari ágazatok mindenütt tizedekben szerveződtek meg. A tizedek vezetői rendszerint valamilyen kisebb, Gilgames eredetű jelzéssel bírtak. Levente, aki a hadsereg képzésének a vezetője volt, a hároméves és a 24 éves szolgálattal bíró, Gilgames-jelzésű veterán harcosokból válogatta ki az ipar és az egyéb szolgáltatások vezető tizedeseit.”
„Bár István király bebizonyította Imre és a kis Pósa esetében, hogy a Gilgames-jelzés téves és babonaság, de az országnagyok azt mondták:
- Végre kell hajtani újból a pusztaszeri Nagy-Süánt, vajon a fejedelmi ifjak közül melyik csoport a legrátermettebb a vezetésre: a Gilgames-jelűek vagy a jelzéstelen fejedelmi ifjak!” (Imrének nem volt jelzése, de a fiának igen.)
„Seregveszteségei miatt Béla a papokat azonnali nősülésre kötelezte az urukiak szertartása szerint. Ebben a szertartásban az volt a lényeg, hogy ha egy ifjút a nagy nyilvánosság előtt pappá szenteltek, tíz nap múltán csak úgy kenték fel olajjal az érdeknélküli szeretet papjává, ha közben házasságot kötött. Ekkor a felszentelt ifjú az Aranyasszony-papjává változott.”
„A jelzéssel ellátott személyek mind erős akaratúak voltak. Amikor Miltény leánya, Halomány rimalány lerágta lábairól a húst és meghalt, a Halománytetőn temették el Zirc térségében a kegyhelyen, halotthamvasztással. Ezen kegyhely Halomány Gilgames-jelzése értelmében búcsújáró hellyé változott.”
„I. Béla udvarában a négy herceg közül a leggyengébb jel Lam hercegen volt látható, akit a Szalk-féle megbízatással a külső ügyekben való kiképzésre utasítottak. Igy Lam hercegnek a keleti és nyugati keresztény viszonylatban a meghalt Lambert helyett a Lambert, illetve Lampért nevet adták, de a királyi tanácsban csak Lam maradt.”

„Egyik portyáján László királyfi a Vihar-Istentől leszármazott Szög nevű lován üldözőbe vett egy rabló pogányt, aki a lova hátán egy magyar lányt hurcolt. Azt gondolta, a váradi püspök leánya, mivel annak ruhájába volt öltözve, ezért üldözőbe vette. Mivel László sebesült volt, nem tudta utolérni a kunt, ezért rákiáltott a lányra, hogy rántsa le a kunt az irhájánál fogva a lova hátáról. Egy ugratásnál ez megtörtént és László meg akarta ölni a kunt, de a lány könyörgött az életéért, mivel hozzá férjhez akart menni. Párviadalban a herceg sokáig mérkőzött a kunnal. Végül elvágta az inát és megölte.”
„Mivel Vata kisfejedelem fia, János volt az első uruki-mani püspökből lett római katolikus püspök, Kurszán várában mint I. János püspök szerepelt. Így az a különös eset fordult elő, hogy az 1074-ben elhunyt János püspöknek az első fia Szakszinban fősámán lett, míg a másik fia, II. János a magyarkai római katolikus püspök.”
„a kurszánvári püspökség, Atilla városa csupán az Árpád-ház nyári egyházközsége lett”
Vác – „Lam az összesereglett mesterembereknek így szólt:
- Tizedesek vezérei! Gilgames szent fóldjén járva, a Van-tó mellett Tuspában és Magyarkán láttam egy szép templomot, amelynek mintájára az ősi Aranyasszonyok és Boldogságos Szüzek templomát fel kell építenünk! - ekkor kardját kihúzta a hüvelyéből és a rövidszárú csizmájának talpával elsimította a port, s a készítendő templom vázlatát meghúzta kardjának a hegyével, majd így folytatta: - Ennek a szép templomnak az Isteni igazságosság templomának kell lennie, amely nem szítja az ellentéteket! Ez a templom lesz a megnagyobbodott fejedelmi Új-Templom, amelynek szebbnek kell lennie, mint a kurszánvári fejedelmi templomnak!”
„a Pósa-had” … „a névadásban új szokást vezettek be, mivel Imre kisfiának a nevét mindig előre tették. A legtökéletesebb Álmos-házi jelű Pósa Lászlót tette meg Lam a lovasok parancsnokának”
Csépány – „Lam hercegnek vas- és épületfa irányítói a Vasvár melletti barkó faluban, Csépányon laktak és az utcájukat Lamnak nevezték, amely nevet minden időben a fogadalmuk szerint használni fogják Lam herceg tiszteletére.”
Lam „Hároméves kisfiú volt, amikor az utolsó ummai csoport átvonult Váradon. A kis Lamnak a menekültek két kis puli kutyát adtak ajándékba, akiket az ummaiak Lambinak és Ildinek hívtak” – IL-DU
- „ Ezen más-más család juhnyája mellől kikerült kutyafiókák aztán a hercegi család gyermekeinél nagyon elszaporodtak. Mivel a kis Lamnak a fiú Lambi és a leány Ildi kutyája volt a legkedvesebb játszótársa, a kis Porva-Piroska bátyját csak Lambinak hívta. Ugyanis uruki szokás szerint a pulik nem számítottak állatoknak, ezen kis hűséges szőrpamacsok pulik maradtak, emberi névvel ellátva. Mindig várták a kis pulik születését, hogy mindegyik újabb pulival rendelkezzen. Amikor a kis pulikölykök játékossága már csökkent, mindig elajándékozták őket a hercegi nyájak juhászatának. Ezen Lambi és Ildi kutyákról a köznép Lambert és Lampért kis hercegeket csupán Lamnak, míg Eufémia kis hercegnőt, majd utána Ilonát is Ildinek nevezte. Így került be a gilgamesi név Rixa hercegnő és I. Béla király udvarába.” – Ildu a gilgamesi név
„Az ipar fejlesztésének reményében Lam minden erejét a vastermelés, az épületfa szállítás és az aranytermelés növelésére fordította. Az ipari kultúra növelése céljából szavárd magyar fóldről sok aranyművest hozatott hazánkba.”

„Ebben az időben a székelyek tárkányfejedelme Vajk és Csege-Tünde unokájának a fia, Rozsnyó vitéz volt. Nagyapjának, II. Zoltánnak és Erős-Csák fiának a várát rendbehozatta. Ennek a III. Zoltánnak a vára azonban nem bizonyult elégnek, ezért a Gilgames utódoknak Rozsnyó várát újjáépíttette. Rozsnyóvár az avar korszakban az egyik erősség volt a délről jövő veszedelmek ellen”
„Lam herceg és Rozsnyó tárkányfejedelem nem szüntette be a rovások formájában történő üzenetközlést, sőt a tizedeseknek is kötelező volt katonai kiképzésük második évében megtanulni a rovásokat. Ez lett Lam herceg külügyi hírközlésének a nyelve is. A rovások segítségével tartották a kapcsolatot kelet felé és az Élet-Templomával is. A váradi és a királyi kúria viszont csak latin nyelven továbbította László király intézkedéseit. Lam és László csak rovásokkal tartotta a kapcsolatot, bár mindketten jól ismerték a latin nyelvet. Rozsnyó tárkányfejedelem társai csak rovásokkal továbbították üzeneteiket.”
„László király 1077-es vasvári és 1087-es fehérvári koronázása között új korszak kezdődött. Tíz év alatt kifejlődött a várvédő és kézműves tizedesek, valamint a tárkányok és bányagondnokok újabb írástudó serege, akik Lam vezetésével ipari- és mezőgazdasági kultúrát teremtettek. Ennek köszönhetően megnőtt a lakosság biztonságérzete és jóléte.”