312

„Kun (IV.) László kettős házassága”

• Elsősorban a várjobbágyok nyertek bebocsátást a köznemességbe, amelyhez az is hozzájárult, hogy a Csák, Pósa, Lam és a többi Árpád-háziak a várjobbágyokkal összeházasodtak. Ennek a nemességnek érdekében törvénybe hozták, hogy az ősi Csák és Aba-nembéliek közül felváltva kell megválasztani mindig az új kancellárt. Ennek a nemességnek az érdekében az idegen érdekeket szolgáló vendég főurak ellenében öten írták meg a nemesek kialakulásának történetét: Csák Máté, Pósa András, Bebek, Árpád, Apor Géza és a székely Kézai Simon. Határidőnek az uruki-mami 1300-adik : esztendőt tűzték ki. A kancelláriában tehát: a Csák, a Pósa, a Lam, a Géza és az András-nembéliek közül egy-egy nemesített ifjú fogott hozzá a „Tíznyíl Szövetség„ történetének a megírásához
• Ekkor és ennek kapcsán erősödött meg a köznemesség. Leghamarább Pósa András palóc készült el vele, mivel a honfoglaláskor meghalt Cicás rimalány és Gyűrűfű sámán jegyzetei alapján a palócok honfoglalása-kori írások Barkó vitézei által készen : voltak és neki másolni kellett a kabar-palóc tárkányok rokonlátogatásait és honfoglalásukat. Ellenben az ifjú Kézai Simonnak, Kun László legjobb barátjának a kiskirály , tanácsai szerint a honfoglalást más oldalról is ki kellett domborítani. Erről hirdette Kézai Simon: „A várjobbágyok pedig szegény nemesek, akik a királyhoz folyamodtak, s a király nekik várföldjeiből adott. Ez az egész országra kihatott.”

• A püspök a pápától kapott parancs szerint bejelentette, hogy a koronát, mint hűségjelet a magyar királyok a római pápától kapták, ezért neki kötelessége a kunokat megkereszteltetni és széttelepíteni.
  Erre a Királyi Tanácsban azt mondták: „A Szent Istvánnak küldött koronát a belső körszabályzó kivételével I. Péter király visszavitte Rómába és az ott elkallódott. Ezért Szent-László király a Gilgames, á bizánci és római királyi korona maradékából összeszereltette az új királyi koronát, így a magyarok a hármas koronával három irányban is kötve vannak. Maguk is érzik: a kun kérdést rendezni kell!”
• a Kunok 2-2 töményenként a Duna, Tisza, Körös, Maros és végül az Ordosz, majd a Mari birodalombeliek a Temes folyók környékén a kijelölt helyeken az elhalt magyar nemesek és várjobbágyok földjein telepedjenek le
• IV Lászlóra szigorú egyházi átkot mondtak ki, mivel a 17 éves Kun László Anjou Izabellát ellökte magától, akit pedig ősi szokás szerint Erzsébetnek is megkeresztelték. Mind a tíz kun töményben voltak ágyasai, akitől már gyermekei születtek. Például Éduától a korán bekövetkezett haláláig 8 fia és leánya származott. Köpcses és Mandula is szült neki gyermekeket. Ezek gilgamesi szokások voltak, amelyet a kunok is betartottak.