313B

• Gerecsák László azt hirdette a fejedelmi ifjak oktatásán:
  - A szellemi életben nincsenek kis- és nagy népek. A szellemvilág nem ismer határokat! A fejedelmi ifjak szellemileg mindig olyan nagyra nőjenek, mint amennyire az eszük és szellemük csak bírja! Gilgames népe mindig megértő volt és ÚR, ÉL és VAN isten népe sok ezer évig nagyhatalom volt emberségben, a haladásban. Ha az ataiszi műveltség nem terjedt volna el a világban, még mindig csak a barlangokban élhetnénk. Nagy reménnyel nézhetünk a jövő fejlődése elé, mivel az ataiszi gondolkozás az emberiséget szolgálja. A társadalom a Vízöntő Világhónapjában úgy fejlődik, hogy becsülni fogják a tudományt és a fejlődést, mert a szellemvilág előtt már nem lesznek határok a békességre való törekvésben.
  - Mit mondtak az Égi-Birodalom hírnökei, mikor itt jártak? - kérdezték többen Gerecsák Lászlótól.
  - Amennyiben Béla kiskirály környezete elárulja az Égi-Birodalom háború elleni tervét, az Égiek szerint a meghamisított Aranybulla miatt a rabságba taszított nép 24 emberöltőig fog szenvedni! Utána azonban az Égi társföldünkhöz hasonlóan megszűnnek a háborús öldöklések és a Földünk titkait kutatva az emberek a határok lerombolása után békességben fognak élni. Addig még sok minden történik. Arra vigyázzatok, hogy a vendég főurak ne rombolják szét az uruki eredetű Gilgames-ház uralmát!

• a „Királyi Tanácsban„ Fülöp fermói püspök azt mondta: „Szent Istvánnak Rómából küldtek királyi koronát, amelyet a belső karika kivételével I. Péter király visszavitt Rómába, ahol az elkallódott.” Kun László kiskirály azt mondta: „Tudomásom szerint Szent István koronáját Fekete Arnó családja küldte el Arnó Béla kíséretében Esztergomba. Amikor I. Péter azt Rómába vitte, értékesíteni akarta, de az Arnó család később a birtokába visszavette azon a címen, hogy Pétert hetekig vendégül látta. Ezért Szent László király a gilgamesi, bizánci és a Rómából Arnó Béla által újból visszahozott koronából Dajka magyarkai aranyművessel elkészíttette a magyarság hármas koronáját, amelynek egyik jellegzetessége a gilgamesi koponya pántos sámánkorona, így lényegében III. Miklós pápának ehhez az avar-bizánci-gilgamesi kincshez semmi köze, és azzal a mindenkori Királyi Tanács rendelkezik!„
• A legrégebbi kunok 2-2 töménnyel a Duna, Tisza, Körös és Maros mindkét oldalán, az Ordosz és Mari birodalombeli kunok pedig a Temes mindkét partján telepítsék le töményeiket.
• IV Kun László királyra szigorú egyházi átkot mondtak ki, mivel 17 éves kora ellenére Anjou Izabellát ellökte magától, akit pedig ősi szokás szerint a Begyűjtés-Füstölés havának fordulóján Erzsébet, Orzse, Erzsike, Erzsi napokon 5 napi ünnepléssel Budán is megkereszteltek. Gerecsák öröksége szerint: „Ha élni akarunk, szaporodni kell!”
  Kun László azonban az egyházi átkon csak nevetett és a kunjai közé ment. Búcsúzásul azt mondta:
  - A pápaságnak tudnia kellett, hogy Izabella-Erzsébet kétnemű némber, akitől bizonytalan az utódok születése.
• Gilgames szokás szerint mind a tíz töményben voltak ágyasai, akiktől gyermekei születtek. Éduától 8 fia és 4 leánya született 16-tól 28 éves koráig, de Köpcses és Mandula sem hagyta magát és a Duna bal oldalán, valamint a Tisza 2 partján már 24 gyermeke volt. Csupán a Temes partján és Kevevár környékén volt 16 gyermeke, mivel az ordoszi és a marami birodalomból érkezőknél alacsonyabb volt a gyermekáldás.
• A keresztesháború rádöbbentette a Kancellári Hivatalt arra, hogy a magyar területekről a vendég főurak és főpapok által eladott gályarabokat, ha kell, még pénz árán is kiszabadítsa.
  1220-ra a kikötő városok megfigyelői és tizedesi intézmények alapján 824 elhurcolt magyar került vissza hazánkba. A Kancellári Hivatalhoz 21 312 személyről érkezett jelentés, akiket 1180-tól az országunkból gályaraboknak eladtak.
• elrendelték az 1220-as népszámlálást, amely a 72 vármegye lakosságát 3 sereg, 19 tömény, 6 ezred, 8 század, 5 tized és 5 őrszem lélekben állapította meg (3 196 855 lélekszám). Gerecsák László kiadott parancsa szerint a népszámlálást az 1220 januári medvetor első napján 319 685 tizedes végezte el. Élete alkonyán Gerecsák László örömmel látta, hogy 1180-tól a magyarság létszáma majdnem megkétszereződött. Számjegyek használatában a tárkány számjegyrovásokat alkalmazták.