313C

  • Az Aranybulla a 280-ik medvetoros évben született KÁLL törvény alapján állt. A 24 Hun Törzsszövetség minden 20. medvetoros évben egy kisebb csoportot, minden 100-ik évben pedig egy nagyobb lovascsoportot nyugatnak küldött, hogy a jégkorszak utáni kimelegedés következtében újabb csoportokat telepítsen vissza a Melegvizek-Birodalmába, mint eredeti lakhelyükre. Ez így történt az Kr. e. 4000-ik, 3900-ik, 3800-ik években, míg aztán a 270-ik medvetoros évben, Békés fejedelem temetésén Balog ifúsági fősámánt KÁLL-á választották, míg KISKÁLL-á a kazahunok Berettyó parti kiscsikósát, Debrecent jelölték.
  • Az a meghatározás örök időkre szól, hogy a Melegvizek Birodalma mindig a 24 Hun Törzsszövetség elválaszthatatlan része legyen. Ebben a birodalomban minden megszületett gyermek egyenrangú, és egyforma eséllyel kezdhesse meg küzdelmes életét. Törvényei a következők, amelyet megváltoztatni nem lehet:
    • 1.) A mindenkori KÁLL köteles a nép panaszát meghallgatni.
    • 2.) A KÁLL várában mindenki köteles hun-törzsi nyelven beszélni.
    • 3.) Paraszti munkát végző embereket a munkában békén kell hagyni.
    • 4.) Tárkányok, böszörmények munkáját védelmezni kell.
    • 5.) Veszély esetén a bők minden férfit 44 éves korig seregbe való szolgálatra szólíthatnak fel a KÁLL rendelkezése szerint.
  • Ataiszban a 24 Hun Törzsszövetség KÁLL-ja Dorozsmában székelt. Akkor még csak három törvényt szavaztak meg:
    • 1.) A KÁLL köteles mindenki panaszát meghallgatni és uralkodni.
    • 2.) Földmunkát végzőket cselekedetükben békén kell hagyni.
    • 3.) Várakban dolgozó tárkányok, böszörmények békében éljenek.
    • Arról akkor még hallgattak, hogy az igazságot meghallgató KÁLL városába csak úgy jöhettek be, ha a város kapujában tizedet fizettek, hogy a panasztevők a KÁLL elé kerülhessenek. A paraszti termelvényeket és a kézműves munkákat csak úgy lehetett cserére behozni a városba, ha a tárkányok és a kereskedők az első szekér áru után tizedet adtak a vámosoknak, hogy a dorozsmai piacon a csere-berét intézhessék. Az embertized értéke 1 pergő munka ára volt. Aki nagyon alkudott, azt kevesebbért is beengedték, mivel saját maga, az alkudozó is kevésre értékelte magát. Ezen tizednek az alapja a Kékleny hegységben készült érme volt. Az igazságot, a terményt, a kézműves-árut és böszörmény eladást is ennek alapján értékelték. Embere válogatja alapon 3 féle érme volt forgalomban, amely értékmérőként szerepelt.
  • A turfáni vérszerződés már 12 pontról emlékezett meg. Etelköz a magyarkai törvények alapján 20-ra emelte a hozzánk csatlakozott 8 magyari-magyor törzs kendéinek javaslatára a törvénypontok számát. A pusztaszeri vérszerződéskor, minden birodalmat alapító törzs 2-2 javaslatot terjesztett elő, amelyet változtatásokkal elfogadtak, s így az alaptörvény pontjainak száma 24-re emelkedett. Az Aranybullát az Árpád-házi és a vendéglovagok nemesei 31 pontra emelték, de a parasztokat, kézműveseket és a böszörményeket védő jogaikat később eltörölték.
  • az 1222. év húsvétjára összeállított „Aranybulla„ 31 pontját Kövezsd egykori 30 törzsének és a kasszuk, etruszkok, hikszoszok összes törvényeinek figyelembevételével szerkesztették meg.
    • 1.) Minden évben köteles a király és KÁLL megjelenni az egész nép előtt, hogy az ország népének panaszát meghallgassa a túlkapásban lévő főúri és főpapi cselekmények miatt, hogy a bűnösök az országból kiűzessenek. Ezt a kiskirály KALL intézménye hajtsa végre.
    • 2.) A király udvartartása változzon meg a magyarok javára. Így vezető ember csak olyan lehessen, aki magyarul tud beszélni.
    • 3.) A nemeseknek házaik, birtokaik, erdeik, rétjeik és falvaik vannak, de egy erősebb cselekvési hatalom a szabad mozgásukban gátolja őket. A pusztaszeri szerződés értelmében a szabadság megadassék.
    • 4.) A nemesek a király és nádorispán által tartott törvényes napokra Fehérvárra eljöhessenek. Kállok várjobbágyaikat elkísérjék.
    • 5.) Aki akar, a nemesek közül átjöhessen Béla, Kálmán és András táborába, ahol hasonló birtokállományba helyeztessenek.
    • 6.) A nemesek birtokait a főrendek nem dúlhatják fel, hacsak törvénybe idézés folytán el nem ítélik őket. A KÁLL felülbírálhatja a döntést.
    • 7.) A főúri, királyi lovászok, pecérek és solymárok a nemesek falvaiban ne merészkedjenek megszállni, illetve disznóik erdeikben vagy rétjeiken ne legelhessenek az ő akaratok ellenére.
    • 8.) Nemesek birtokaikat szabadon értékesíthetik, nem adóznak és igazságszolgáltatás szempontjából a királyhoz tartoznak. Katonáskodni kötelesek 15 éves kortól 35 éves korukig és a 4 éves tárkány szolgálatban, tehát 24 évig, a véreskard meghordozásakor.
    • 9.) A király semmiféle szabad dénárokat vagy más adót nem fog szedetni, falvaikba nem száll meg és vendéglátás őket nem terheli.
    • 10.) Megyés ispánok a nemesek birtokait adókkal nem sújthatják és birtokaik felett nem ítélkezhetnek, csak pénz- és tizedügyekben.
    • 11.) Elismeri a király, hogy a nemesek birtokain lévő népek felett a nemes rendelkezik és a vitás kérdéseket az Úriszék dönti el.
    • 12.) Ha külföldre kell hadba vonulni, ennek a király pénzén kell történnie, azonban ha ellenség tör az országra, mindenki tartozik hadba vonulni, de ekkor már 44 éves korig.
    • 13.) Ha nemes ember fiú utód nélkül hal meg, úgy leánya 1/4-ét örökli vagyonának, a többiről úgy intézkedik, ahogy akar. Ha váratlanul hal meg, rokonai örököljék leány-ági részét, fiúi ágon. Ha nincsen nemzetsége, minden a királyra száll vissza. A végrendelkezés az irányadó.
    • 14.) Várjobbágyokat a királytól rendelt szabadságban kell tartani.
    • 15.) Várispánok a királytól rendelt nép földjeit ne dúlják fel, s így a várnépeknek sem lehet kitörni a várjobbágyok közé. Fegyvereket azok kötelesek tized mentesítés mellett gyártani. Várjobbágy pénzt fizessen.
    • 16.) Paraszti munkát végzőknek az üzbég gyarmatokon és a vendégek szabadságát a király mindig biztosítsa.
    • 17.) A jobbágyok úgy kövessék a királyi udvart vagy utazzanak bármerre, hogy a szegényeket el ne nyomják, se ki ne fosszák. !
    • 18.) Az ispánok csupán az ispáni tisztük jövedelméből éljenek, egyéb adókat, melyek a királyt illetik, valamint a várak jövedelmének 2/3-ad részét a király bírja.
    • 19.) Senki ne viselhessen két méltóságot.
    • 20.) Izmaeliták és zsidók eltiltassanak attól, hogy kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők lehessenek.
    • 21.) Birtokot nem szabad országon kívüli személyeknek adományozni, ha ilyenek vannak, vissza kell az ország lakóinak azokat váltani.
    • 22.) Ha vendégek jönnek az országba, az Ország Tanácsa nélkül azok méltóságra ne emeltessenek.
    • 23.) Új pénzünk 1 évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. Dénárjaink olyanok legyenek, mint III. Béla idejében, egyforma súlyúak.
    • 24.) Sót az országban nem szabad tartani, csak Szalacson és Szegeden, valamint a végek határispánságaiban.
    • 25.) Papi tizedet senki ne tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a fóld hozza, bort vagy termést, úgy kell fizetni. Ha a püspökök ellentmondanak, nem fogjuk őket segíteni.
    • 26.) Mentesíteni kell az egyházi népeket bármiféle adó megfizetése alól. Ezért a főpapok katonaságot állítani kötelesek.
    • 27.) Erdőispánságok a termőfóldeket kötelesek kialakítani és a veterán családok határvédelmét irányítani. Gondnokok és tizedesek a hadi és fóldművelési eszközöket szabadságuk fejében kötelesek pénz ellenértékkel készíteni. Faszén irtásokat koponyánként használhatnak.
    • 28.) Meg kell szüntetni az izmaelita, zsidó, vendégfőúri és az egyházi személyek által folytatott, pénzszerzés céljából való rabszolga-kereskedelmet.
    • 29.) Parasztokkal való bánásmód a pusztaszeri szerződés értelmében legyen megér tő, mert minden jólét az ő munkájukból ered. Lam herceg törvénye szerint „1 koponya, 1 véka termőföld” mindenkinek ősi joga.
    • 30.) Tárkányok, böszörmények (kereskedők) kamarái a mindenütt munkálkodó kézműveseknek szerződéses szabadságot biztosítsanak, mivel nélkülük és gyártmányaik nélkül a csatákban megjelenni nem lehet. Vándorló kézművesek tanulását az Erdőispánságok támogassák.
    • 31.) Azt is elrendeltük, hogyha mi vagy utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezések ellen akarna cselekedni, ennek a Bullának erejénél fogva mind a püspököknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk hétszilvafás nemeseinek, együttesen és külön-külön a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak. A pusztaszeri szerződésben minden embernek a nemesek által irányított szabadság adassék és a királyt ezen Aranybulla alapján ősiségi törvényeinkre kényszeríthessük! Minden jótéteményeit azonban dicsérhessük!
  • Kézai Simon sokat rótt aranylemezekre és latin nyelvű szövegei is kitettek egy ládára való iratot. Ezek Jászvásárra, Magyarkára, majd Turfánon keresztül az Élet-Kegyhelyére kerültek.
  • A közös Álmos-Lebéd-ház idejében szokássá vált a régi KÁLL törvény végrehajtása, vagyis annak eldöntése, hogy a Gilgames-eredetű fejedelmi ifjak közül ki a legrátermettebb az uralkodásra.
    Ezt a cél szolgálta a Vajk-István király által megrendezett Pusztaszer Pünkösdi-Királyság elnevezésű pusztaszeri Nagy-Süán, de ennek alapján történt a Csörsz-vonalbeli Kál-Nagyút-Tarnazsadány tárkány-viesaka is, amelynek eredménye alapján a mindenkori fejedelem vagy király kijelölte a KÁLL szervezetet. Ennek alapján a király eldöntötte: ki legyen az utódja, amelyet legtöbbször az Öregek Tanácsának jóvá kellett hagyni. Ez a legtöbb esetben megtörtént, mert ha nem, ebből vérengzések következtek be és ez pusztulást okozott.
  • II. Endre 1225-ben meglátogatta első fiát, a nagypalugyai Barancs Kállt, aki éppen Barancs várában Palugyai Laci-féle szolgabíró napot tartott. Ez a szokatlan igazság- , szolgáltatási új formaság a bogumiloknál is népszerűségnek örvendett, amit utána ' olyan népünnepély-félével fejezték be. Mámorukban kötözködő birkózással szórakoztak. Barancs a KÁLL viaskodáson is mindig első volt, mindenkit földhöz teremtett. Apja büszke volt első fiára és részeg állapotban fiával szemben birkózásra jelentkezett. Barancs játszi könnyedséggel feje fölé emelete apját és az asztalra fektette. Apja csak nevetett a fián és örömmel megcsókolta, majd nyomban kikérte fiának tanácsát az erdélyi szászok hatalmaskodásainak a megfékezésére. Barancs a királlyal a szörényi bánságon keresztül Szebenbe lovagolt és a pénzverő lovagokat kiverték az országból. Barancs KÁLL a déli országrészekben mindenütt rendet teremtett.
  • A pápaság 1217-ben II. Endrét keresztes-hadjáratra küldte, aki Jeruzsálem helyett inkább Bizáncot akarta elfoglalni, de ez nem sikerült. Endre király ekkor döbbent rá, hogy magyar parasztok gályarabságon vannak.
    Jeruzsálembe bevonult ugyan és István király intézményeit rendbe szedette, de a kánaáni hikszosz-saka-szkita nyelvrokonok tanácsára az eredménytelen kereszteshadjáratát bizonyítva a pénzen vásárolt és ajándékba kapott ereklyékkel hazajött. Erről a kereszteshadjáratról részletes jelentést küldött, amelynek egy példányát Kézai Simonnak sikerült Kun László korában megszereznie. Az esztergomi érsek azonban teljesen más jelentést küldött.
arvisura/arvisura/313c.txt · Utolsó módosítás: 2013.06.17 10:10 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0