236O

Ez Keveváron (Kievben) (legalábbis részben) a Nyék törzs rovása.

  • Gyula-Duló 402-435 között megalapította a Magyari-bolgár Birodalmat a honfoglalások hídfőállásaként.”
  • „500-as Nagyszala: II. Csaba 496-524; Atar Haram apja: Haram 494-565”
  • „A lándzsa hegye Vajk háazsságáig tökéletesen működött, mert Arnó nemzetsége sem Rómában, sem Sóváron nem vetette alá magát a pápaság teljes hatalmának, hanem kitartott a Szent-Lándzsa Szövetség mellett.”
  • Fekete-Arnó (Sóvár érseke) salzburgi nagycsaládja igen elterjedt. Fekete-Arnó 758-821-ig volt nyilvántartva mint püspök, majd érsek 792-821-ig. Vállalta a Bát-Baján vezető szerepét, amikor megmérgezték.
  • „A Dárda-Szövetség egyik ága: Eger-Halica-Kevevár-Gyesznagyőrig ért. Ezen útvonalat a muroma-mescser-mordvin elnevezés szerint Oroszút-nak nevezték. Innen Bolár-Magyar-Béla útvonalán Bakátba torkollott. Így találkozott aztán össze a Hun-Selyemúttal, amely Porogon, Etilváron át ért Bakátba, míg a Magyar-Görög út: Szeged-Jászvásár-Besenyővár-Albéla-Magyarka érintésével találkozott Bakátban össze. A középső út, amely a hun-avar felvonulást is jelképezte: Avarbástya-Debrecen-Kolozsvár-, Dengisvár-Boristénes-Alkazár útján találkozott Bakátban a fővonallal, amelyik Bugát-Ordosz-Tengelizzel érte el a keleti Nagyvizet. Ez volt lényegében a Selyemút északi hármas-szárnya Tengeliz-Ordosz-Sóvár között, amelyen a hun-avar-magyar törzsek felvonulása tartott.”
  • „A 680-as győzedelmes avar háború az Égi-Birodalom határait a Berlin-Boroszló-Encs vonala közt húzta meg.”
  • „A pápaság intézménye pénzérdekek miatt szövetségre lépett a bizánci Isszurián dinasztiával és az arab világgal. Ugyanis az Avar Birodalom a perzsák és arabok ellen hadat viselő Bizánctól évenként adót kapott, ha nem viselnek ellenük hadat. A pápaság meghirdette a keresztény vallás terjesztését, mivel a pápai tizedek fizetése gazdagította a pénztárukat.”
  • „Amikor Nagy Károly az arabokkal szövetkezve Asturiánál győzött, a baszkok az avarokkal szövetségben megverték a hazavonuló Nagy Károly seregét és még a frank vezetőségét is majdnem fogságba ejtették.
    Nagy Károly a longobárdokkal szövetkezve Istria-Eszterfóld longobárd-avar lakosságát meghódította 776-ban. Utána 787-ben a bajor-frank háborúban az avarokkal szövetségben lévő bajorokat győzte le, majd a beventumi hercegség oskusait fogták el, amint az isztriai Selyemúton a rovásos kőtábláikat vitték Egerbe. Ezt árulásnak vélték és a beventumi hercegséget is meghódították. Az ellenségeskedések megszüntetésére 782-ben Lippsringbe tanácskozást hívtak egybe, ahol Károly újból elismerte az Encs-Iny közötti határt, 790-ben mégis támadott.”
  • „Fekete-Arnó, aki évekig dolgozott a pápai levéltárban, azt tanácsolta Bős Tudunnak, hogy lépjen szövetségbe a bajorokkal, mert Nagy Károly fogadalmat tett Bajorország meghódítására.”
    • „Róma megbízásából a pápai levéltárban is dolgozott, bár ekkor a sok tűzvész miatt sokszor kellett hurcolkodniuk. Mindez megérte neki a fáradságot, mert mindenbe betekintést nyert. Ordosz tanácsára sok rokonát betelepítette a pápai könyvtárba és egyéb intézménybe, sokmindenről tudomást tudtak szerezni.”
  • Virgil (Szent Vencel) fanatikus sóvári érsek után az avarok a saját hazájukban maguknak megszerezzék a püspöki, majd az érseki széket. Ugyanis Virgil 764-784 között még a kis plébániákba is mindenüvé szláv papokat helyezett, ami Rómának nem tetszett, s ezért 784 őszén Fekete-Arnót behívatták a Pápa elé, hogy csináljon rendet Sóváron.”
    • „Karácsonykor útnak indult, majd húsvétra elfoglalta beosztását, ahol 785-791-ig az uruki-mani avar papság elterjedését szorgalmazta. Bős-Tudun az ő kezdeményezésére vállalta a pápai tizedek fizetését.”
  • „A pápai levéltár írásai közül sok adatot talált a Melegvizek Birodalmára vonatkozólag, amelyet jelentésében így foglalt össze:
    Az eljegesedés elől elmenekült magasabb tudású beavatott csoportok fejlődése sokkal nagyobb volt, mint a melegvizek és barlangok ősi, visszamaradt, emberilény-szerű barbárjaié, akik kőszerszámokkal tartották fenn magukat. A kalandozók előidézték a gyors fejlődést közöttük.”
  • „Károly a pápa segítségével megszervezett seregekkel legyőzte a bajorokat”
    • „II. Jenő magyarkai hadvezér felkészülve várta Nagy Károly támadását. Az Encs-Ibos folyó között legyőzte Károly egyesített frank seregét”
    • „II. Jenő hadvezért a Kaukázusba visszarendelték”
    • Karatánföld – „Egy áruló longobárd csoport a kordovai emír testőrségével Karatánföldre vetette a szemét”
    • „az Elba vidék szerzetesei bevonták a támadásba az Elbán túli szlávokat Jézus nevében”
  • Károly „az Encs-Ibos közötti területeket követelte Bécsben. Az Elbán túli szerzetesek a szlávok lakta részeket akarták és a „Szent-Háborút” meghirdették”
  • „a ”Kosok-hada „, a márciusi születésű Kéri vezérrel feltartóztatta Károly seregét”
  • Bécs – „Mikó a tárkányfejedelem Bécset erőddé építette ki”
  • …„800-as Nagyszala összehívásáról Szolnok, Deés és Jászvásár térségébe”
    • „Ebben arról is szó volt, hogy Bős-Tudun felajánlotta a római pápának, hogy az uruki-mani keresztények egyesülni akarnak a nyugati katolikus fennhatóság alatt és elismerik a római pápát Szent-Péter utódjának és Krisztus földi helytartójának, ha minden 24-25 pápa közül az egyik hun-avar-magyar lesz, mert a mi beavatottjaink éppoly kedvesek Isten előtt, mint más népek beavatottjai.”
  • Pelsőc , a kistudun arról panaszkodott, hogy nővérei nem akarnak férjhez menni hun-avar-magyar származású vőlegényekhez, mert szívüket megrontotta a nyugati papság azzal, hogy lovagok alakjában idegen határügyi tiszteket vezényeltetnek Bős-Tudun udvarába, akiknek Nagy Károly szép ruhákat és kincseket ajándékoz, hogy nővérei fejét azok elcsavarják. Neki az a gyanúja, ha az avarokat nem is tudják legyőzni, hát a nővérei férjhezmenésével területeket fognak az avarok Egi-Birodalmától elragadni, hozományként.”
    • …„Pelsőc gyanúsnak és jellemtelenségnek tartotta” … „ezért a Kalágéban tartandó esküvőre betegségére hivatkozva el sem ment. Úgy történt, ahogy Pelsőc sejtette.”
    • „Nyomban a Kelágéban elkövetett gyilkosság után Erik a bójokkal bevonult Bécsbe és Győrbe, és minden keresztény uruki-mani templomot és kurgánt kiraboltak. Fekete-Arnó maradt az érseki beosztásban.”
    • „Az Arnó-család minden tagja, az uruki-mani keresztény egyház papjaival az elvitt kincseket latin és rovásírással jelentette Keszt-aranyasszonynak és az Eger-Debrecen-Szöged térségében levő Arnó-bankházaknak. Azok Füzesgyarmat, Etilvár és Magyarkának jelentették a példanélküli rablás megtörténtét.”
    • Adalram (821-836), Luprand (836-859), Aldvin (859-873), Theottmár (874-886) érsekek már fegyveresekkel ellátott lovagokat küldtek az egyházközségek és templomok kirablására”
    • „896-ban 12 210 avar tért haza 72 rimalánnyal, hogy Tarhos beavatott fejedelem segítségével ezen elrabolt kincseket visszaszerezzék”.
    • Keszt-aranyasszony az egyesülési szerződés szerint a pápai tizedet arany és gyöngyös ékszerekkel fizette ki, hogy az uruki-mani alapítású egyházközségeket ki ne rabolják”
  • Norcium lakói Encsvártól a Dunáig leginkább avarok és az albélai madzsarok-badzsirtok voltak, akik az érdeknélküli szeretet-vallásnak voltak a hívei. Előtte Virgil bajor, kartitán és szláv nyelvű kiképzést folytatott. Most mindezen nyelvek mellett, az avar és madzsar nyelvük miatt a hun törzsszövetségi nyelvet is felvették, de a latin nyelv elsőbbségével.”
  • „Az ilyen munkában a 800-as Nagyszala intézkedései alapján Fekete-Arnó is részt vett. Megelőzőleg a 760-765 kiképzési évben Avarbástyán még Korpona néven rangelső sámán-bát lett. Innen Rómába kerülve pappá szentelték fel és most Fekete-Arnó néven Norcium-Pannonföld érseke lett. Asszorügyeken is (térítés címén) előadásokat kellett tartania az uruki-mani egyház fejlődéséről.”
    • „Korponát 805-ben bánat is érte, mert előadása közben többen elaludtak a pergő alatt.
      Arabella aranyasszony, aki jó beszédes lévén, a panaszára azt mondta:
      - Az előadáson én is ott voltam. Nekem is feltűnt, hogy a legtöbb homokpergő alatt, ha az anyagból kifogyott az élénk beszéde miatt, az előadását újból ismételte. Nekem így is élvezetes volt a jövőre nézve, de a gyors észjárású ifjúság unja a folytonos, egytárgyú beszédét, hiszen ezen ifjak javarésze az uruk-mani és mandeus hitéletről gyakori előadásaiban már teljesen tájékozódott.”
    • „- Mindez csupán azért történik - folytatta Fekete-Arnó - hogy soha el ne felejtsétek: Atyánk teremtette a nagy Világmindenséget. A Fiú ősi erejénél fogva új ALKOTÁS-ra képes. Az Anya Életet termő rügyeket fakasztva benépesíti a Földet. Ahhoz pedig, hogy az ős TEN munkáját elvégezhesse, az ANYA szerint kell a FÖLD, NAP, LEVEGŐ és VÍZ az élet folytatásához. Mivel mi VAN-ISTEN népe vagyunk, abban MANI ősi tanítása szerint sem Jézussal, sem Mohameddel nem ellenkezünk, hogy az Ősten a mi szerető Atyánk, aki az Égből származó szellemével Fia bennünk az ő tudását iparkodik megalkotni, mivel a NAP-nak, VÍZ-nek, FÖLD-nek a LEVEGŐ által lelket ad és összeköti azokat teremtő erejével.
    • „Mi minden szellemi erőnkkel elősegítjük, hogy a legalkalmasabb pillanatban visszafoglalhassátok a teljes Melegvizek Birodalmát.”
    • …„„Oroszúton” jövök, amit a badzsirtok és baskírok URUSZÚT nak neveznek, mert a római pápa kezei ide nem érnek el”
    • „A rokonlátogatók a hunok útján, Debrecenen át érkeznek, a legközelebbi úton és a legbiztosabban, mert az oroszokat nem érintik. A harmadik út az Avarok-magyariak útja Szögeden át jön Atilla-Birodalmán át az avarok volt Égi-Birodalmába, amit ifjúságunk majd visszafoglal.”
    • „- Rátok vár az a feladat - folytatta Fekete-Arnó - hogy az avar kincseket visszaszerezzétek. Gyalázatosság amit csináltak, mert Erik, a frisuli származású vő rajtaütött Bécs kurgánon, majd Győrön és 4-4 ökör vontatta nyári szekéren vitte a rablott kincseket Nagy Károly birodalmába. A nyugati főpapok is részt kértek az Uruki-mani keresztényeinek templomi kincseiből. Utána a maradék kincsekből építették az ácheni dómot.”
    • „Nem helyeselték azt sem, hogy a gyermekek az apjuk utáni vezetéknevet viseljék, hanem minden újszülöttnek káldeus-uruki nevet adtak, ahogy az uruki egyház névadó naptára a csillagászati adatok alapján azt előírja. A rasna-etruszk 12 nép törzseinél az Anyaság alapján adnak nevet a megszületett kis gyermekeknek. Most, mivel mind a három úton a rasnák adnak őrséget és a megmaradt avar kincsekből kapják a zsoldjukat, az ő névadásuk az irányadó.”
    • „- Ezeket azért mondom lépten-nyomon, ha unalmas is: ne felejtsétek, hogy honnan jöttünk és hová tartunk a jövőt illetően!
  • Fekete Arnó „Mindig csak Sóvár, Encsvár, Ibosvár vonalán ment, főként a Pozsony nemzetség székhelyein. Innen a palócságon keresztül Egerbe lovagolt. Itt helyezte el a Corton várából, Piainából, Dalmácia tengerpartjáról származott Arnó nemzetséget, akik közül sokan kőfaragók, ácsok és bodnárok voltak és valamennyire értettek a szőlőtermeléshez is. Cortonvári vagy dalmáciai szokás szerint építettek Egerben tályai kőből házakat és a papi család részére paplakot.”
  • „az egri Arnók még sok feljegyzést róttak oskus-rovással, majd minden egyes útnál 820-ig Boristénesbe, Porogra és Szakszinba küldték azokat”
  • „Az arabok elleni harcban bekövetkezett nagy emberveszteség, Magyar és Jenő fiának elvesztése miatt 755-ben még Oposur elrendelte, hogy IV Csaba kezdje el a Magyar törzsnek, mint fősámáni törzsnek az áttelepítését Magyarkáról Albélára.”
  • „IV Csaba először Aracsilla uruki-mani fejedelemi lányt vette el feleségül”
    • „Aracsilla 780-ban arab gyilkosság áldozata lett. Csaba damaszkuszi Annát vette el feleségül és tőle született II. Jenő hadvezér, aki Bős-Tudun segítségére sietett, de hősi halált halt.”
    • „Edemen fia azonban életben maradt Aracsilla véréből. Mint fősámán kiszakadt a sok megnyert csata után a kazárok szövetségéből. Albéláról elköltöztek az egykori Boristénes-Porog-Szakszin térségbe, ahol Asszuporog kezdte az új várost felépíteni. Edemen ide helyezte át a kamlik-városba a fősámáni székhelyet.”
  • „Edemen az újgurföldről menekült, dúsgazdag Embavért vette el feleségül, akitől Ügyek fia és sok leánya született.”
  • „Ugyek Onedbeila kazár kagán leányát vette el feleségül, Emesét, aki gyermekszülés után 820-ban meghalt”
    • „Amikor Emesének már 2 gyermeke meghalt, azt hitték, hogy magvuk szakadt, de végül 820-ban megszületett az álomban megígért Álmos, kiből kiváló hadvezér fejlődött. 825-től már Asszorügyeken nevelték Almost, aki 840-ban felépítette Kevevárát, ahol a tárkányokat képezték ki. Asszuporog fősámánná lett és 3 fiús családot követelt Ügyektől, aki másodszor Bizonykát vette el feleségül, de a gazdag leány nem szült. Sőt azt vetette Embavér szemére: „Minek annyi kölyköt a világra hozni, hiszen neki is csak Álmos unokája maradt meg és a sok leánya közül is csak kettő maradt életben.” Nekik már itt van Álmos és Bizonyka, csak az ő nevelésére fordított gondot. Ekkor Embavér egy vantói menekült csoportból egy kisleánykát fogadott mellém, mivel megbénultam.” - ezt Tarkacs (rovó) írja; a lány Enéh , Álmos titkos felesége
  • „850-ben a Nyék törzs is kiszakadt Kazáriából, sőt még adót és vámot sem szedett senkitől” - mivel korábban a Nyék törzs szedhette az adót
    • „A kazárok nagy haderővel támadtak a TEN vonaláról, de Álmos, az ifjúság hadvezére 860-ban a Tenis mellett legyőzte a kazár sereget. Szuvár csatamezején Kéri , Keszi és Gyarmat törzse a határövezetből átpártolt Megyer törzséhez, s így már 5 törzs tatózkodott a Tenisur vonalán. Utána a Kürt törzs harc árán vonul át Lebéd lovasfejedelem területén, aki 862-ben megjelent Ügyek temetési szertartásán” – ezzel jelezte, hogy a Kazároktól elszakad
    • „Mikor a kazárok a Kürt törzzsel akarták Lebédiát megtámadni, azok Lebédia felé lovagoltak. Ebben a csatában Bizonyka is elesett aranyasszonyként, így a Nagysüánon győztes Kücsike a győztes Álmost választotta férjéül. Jóllehet Álmosnak már Enéhtől 3 fia és 1 leánya született, mégis a törvények szerint Kücsike lett a fejedelem új felesége, akinek tömérdek állatállománya Lebéddel együtt a magyar törzsszövetség birodalmába került, avar védnökségben.”
    • „Ekkor besenyőket uszítottak a kazárok a Lebédékre. Kücsike is részt vett az újabb csatában, ahol hősi halált halt, de Áldor fia megmaradt. Ekkor Álmos elvehette feleségül gyermekeinek anyját, Enéhet. Ekkor érkezett meg Bizáncból, követségből a Szőke Arpád és hírül hozta, hogy a dúsgazdag Madaj asszony keresi másik kislányát is. Így találta meg Enéhet és gyermekeit: Kusályt, Gyulát, Árpádot és Kendicét”
    • „880-ban Hülek sámán és fiai: Kadosa, Szavárd és Barkó magukkal ragadták Jenő és Tarján törzsét is, majd 890-ben az ogúz-kasszu törzzsel megalkották a tíz-nyíl szövetséget. Ekkor a szkíta-sakák és avarok döntő többsége megszűnt”
    • „A Jászvásári vérszerződésben a visszamaradt Gyula és Béla törzs elfogadta a legelő megtartás elvét.”
    • „A 12 NÉP vállalta Fekete-Arnó javaslata alapján az avar birodalom visszafoglalását. Álmos és fiai az avarokkal együtt készültek a honfoglalásra.”
arvisura/arvisura/236o.txt · Utolsó módosítás: 2014.05.14 23:42 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0