299B

„Vihar Isten lovasai”

  • Kurdiában „Ennek a Zalpa nevű lovasvezérnek volt egy igen okos, szüleitől tanult mondása:
    - Akik nincsenek tudatában múltjuknak, nincs mit várniuk a jövőtől! Az a nép, amelyik megtagadja múltját, elbukik!”
  • Domonkos „az ummai úzokkal elindult Magyarország felé. Amikor Agadi városába értek, a Vihar-Istennek nevezett kancája kiszabadult a karámból és szerelmes eladó sorban lévő lányként a pusztaságba futott. Harmadnap éjszakáján hazajött az Agadi-lóállásba, nyakán vérig harapdosva. Turu táltos gondosan mosogatta gyógyfüvek híg levével kiváló paripáját, amely egy hét alatt teljesen helyrejött.”
    • „Ez a paripa kiváló érzékkel rendelkezett. Ha valami baj közeledett Turu táltos karavánjához, mindig jelezte közeledtét. Turu szertelen vadsága miatt kiscsikó kora óta Vihar-Istennek nevezte. Ez az istenség volt a kasszu törzsnek Hétsas birodalmában a kiválasztott istene. Amikor a 2285-ik medvetoros évben (Kr. e. 1755.) Gandás és Köncsög nyerte meg az ordoszi Pusztaszeren a sámán vetélkedést, akkor Gandás nyerte meg a Nagy-Süán lovasversenyét egy olyan lóval, amelyik egy vihar alkalmával született a Góbi sivatagban, éppen Vihar-Isten ünnepén, ezért a lovát erről a vadságáról közismert istenség nevéről nevezte el. Turu paripája is az Úr melletti, sivatagi lóállás mellett született meg és több kiscsikó közül csak ő maradt elsőszülött csikóként meg a ménesben. Ennek a Vihar-Isten nevű kancának aztán Hétváros romjai mellett született meg az Agadiban szerzett kiscsikaja, amelynek a megerősödését Turu még megvárta. Közben Gandás korától kezdődően Hétváros és a Hettiták Birodalmának keletkezését, megszűnését s vallási viszontagságait tanulmányozta. A helyszínen lett világossá előtte, hogyan lett a kasszu törzs Hétsas Birodalmának legbiztosabb támasza”
  • „Endre a ficánkoló kis Vihar-Istent, míg a szomorkodó öccsei, Béla és Levente a Maras és Adana nevű lovakat választották”
  • „Endre igen kapós volt Bölcs Jaroszláv kievi orosz fejedelem leányai között, s végül a szépséges Anasztáziát vette el feleségül. Levente felesége Ladomér fejedelmének a leánya lett, Ibolya, aki Lebed lovasfejedelemnek volt a leszármazottja. Kurtán várában Ibolya néven beavatottságot nyert és az Ildikó elnevezést érdemelte ki.”
  • „A Szent-Illés székesegyházban gyűltek össze a fejedelmi ifjak újabb tanácskozásra. Ez a templom volt az uruki keresztények temploma, amelyik az Arvisura tanok szerint alsóvilággal, azaz altemplom alagútrendszerével is el volt látva. Az alsóvilág a kolostort az altemplom alagút rendszerével és a monostorral összekötötte. Ez még mindig a Gyarmat-törzsnek és a Nyékieknek közös temploma és alsóvilága volt. Endre ezen a gyűlésen István király tudtával arra kérte a rimalányokat és a kispapokat, hogy másolják le 5 példányban az Arvisura hagyomány tömegét, hogy a Pusztaszeren viaskodó ijfúság szellemi ereje ezáltal megmaradhasson és ebből erőt merítve meg tudjon állni a nyugati keresztények tengerében és terjeszkedési vágyukban.”
  • „Endre 3 másolati példányt a pásztói, a pentelei és a zebegényi Domonkos-rendi magyar kolostor alsóvilágában helyezett el. Egy példányt az Avarbástya alsóvilágában őriztetett. Az ötödik példányt pedig az újonnan épülő Endrevár altemplomában helyezett el”
    • „Mivel az Endre, Béla és Levente hercegeket kísérő lovasok valamennyien legények voltak, a kievi Szent-Illés székesegyház éneklő leánykórusából nősültek meg. Ezek a leányok előbb rimalányokká váltak és részt vettek az Arvisura-lapok másolásában, így a regevilágunk 300 évig biztosítva volt, amely idő alatt népünk nemzeti öntudata helyes irányban fejlődött.” !!!
  • „Endre első cselekedete az volt, hogy Bene és Gyöngyös vitéz esetéhez hasonlóan Endre várának alapjait lerakta és felállította a 72 ispánságból összehordott dombocskán a „Barátság Oszlopát”, amely előtt a baráti harcostársak felesküdtek. Ezen szokás a szkíta-saka birodalomból eredt.„
  • „Bogyiszló és II. Ajtony is meghalt az üldöző küzdelemben 1031. szeptember 2-án, s így kerültek fel a harcostársak „Barátság Oszlopára”. A száz lovas-besenyő közül tíz halott maradt a csatatéren. Erre mondták a bihari ireg sámánok a régi közmondást: „Aki csalárdsággal harcol, csalárdsággal esik el!” Ez vonatkozott Koppányra, István utódaira és a gaz besenyőkre is.”
  • „Uzsvárat Szár-László fiáról nevezték el újból Ungvárnak és ezen Ung vezér aztán Ungvártól Lebedvárig irányította a tárkányok csoportját”
  • „Aba-Sámuelnek egyik legnagyobb tévedése az volt, hogy a nyugati mintára megalkotott magántulajdont megszüntette és a magyarok közös vagyonát vissza akarta adni az államvezetésnek. Ez a főurak és a főpapok birtokát veszélyeztette.”
  • „Népünk védelmezőjét látta Aba-Sámuelben, ezért halála után tisztelet övezte. A nép azt mesélte, hogy a ködmöne, szemfedője évek múltán is épségben maradt, a sebei pedig behegedtek. Ebből annyi igaz, hogy feleségét Abasár vitéz a sebeiből kigyógyította. A hősi halált halt Aba-Sámuelt csak a nép költötte örökéletűvé”
  • Vata, „Erdeljű Gyula leszármazottja”
  • „Endre kétféle követeléssel állott szemben. A magyar urak a német-olasz uralom lerázását és a magántulajdon helyreállítását követelték. Vata és a besenyő társadalom a régi közösséget és az uruki keresztény, érdeknélküli vallás visszaállítását követelték. El akarták törölni az adót, a papi tizedeket, a papi birtokokat és megölni az idegen származású papokat és urakat. Halálra keresték az egyházi birtokok vezetőit, a papokat, püspököket és ispánokat. Pétert elfogták és Vazult megbosszulva a szemét kitolatták. A király a sebei következtében nemsokára meghalt. A Vata által vezetett lázadás az országot felszabadította a külföldiek zsarnokása alól. Ez a népi felkelés I. Endre-Andrást 1046-ban trónra segítette, s ő a Kievből hozott segítséggel a trónját megszilárdította.”
  • „I. Endre-András király legfontosabb teendője az volt, hogy az alapjaiban megrendített államrendet visszaállította és megszilárdította az egyház helyzetét, túlkapásait megszüntetve. Legfontosabb teendője az volt, hogy felszabadította a magyarságot a kegyetlenkedő német-olasz lovagok rémuralma alól.”
  • „A német támadások elleni harcok hőse Béla herceg volt, a nyitrai országrész parancsnoksága alatt. Endre király Vasvár irányából védte az ország határát, míg Vata az erdőelvi kiskirályság kiképző táborában Tiszakeszitől Kevekeszi térségéig képezte ki Endre király és Béla herceg lovasember veszteségei pótlását.”
  • „Vata, az eddigi győzelmek főirányítója a pozsonyi csatában 1052-ben meghalt”
  • „Levente főtáltos az Arvisura anyagot a Szent-Illés székesegyház altemplomában őrizte. A hibásnak vélt feljegyzésekről újabb Arvisurát rótt és 1047 húsvétján az összes Arvisura másolatokat Endrevárába hazaküldte. Amikor a Szövetség-Ládája az aranykincs nagy részével megérkezett Füzesgyarmatra, Ildikó-Ibolya aranyasszony önkéntes tűzhalállal hősi halált halt, ugyanúgy, mint annak idején Jákó fősámán Ordoszban. Amikor Levente herceg értesült felesége haláláról, búskomor lett és örök nőtlenséget fogadott, majd almaszüretkor Lebedvár fellegvárában meghalt. A besenyők Kipcsák fejedelem vezetésével Kievből az Arvisura anyagnak a továbbszállítására fogadalmat tettek.”
  • Endre „Elrendelte az 1055-ös évben a személyi és a vagyoni összeírást. Az ország lakossága ebben az időben, beleértve a határőrizeti ispánságokat is, 210 tömény volt, 100 tömény a belső ispánságokban, míg 110 tömény a külső, határvédelmi ispánságokban. Az előőrs gyepűkön csak 5-10 tömény törzsszövetségi lélek tartózkodott.
    Tehát Endre, Béla és Levente utódainak érdekterületén 220 tömény, 2.200.000 lakos élt, akiknek a fegyverfogható védereje csupán 2-3 tömény volt.”
  • „50 év alatt a mainzi érsekség elérte a célját, hogy Avaria lakossága majdnem egész területén ostaricki-bajorrá és marót-morvákká változott” !!!
  • Béla: „- Valamit valamiért és semmiért semmit! - Vagyis a papi rend a nép segítségére legyen mindenben, hogy az életét megkönnyítse. A külföldről jött papság csak enni-inni és mulatozni akart, mivel a nép nyelvét nem értette. Ezért csak kötelező szekerezéssel, vagy a szánkázás élvezetével egymáshoz jártak szórakozni. A Csák-had 12 nemzetsége Béla mellé állt. A mainzi és salzburgi érsekség viszont a külföldi klérust támogatta követelésében.”
    • „Ezért megkezdődtek a csatározások, amelyek sorsát a Csörsz-vonal tárkányai döntötték el Béla javára, mivel az élvonalbeli lovasság is a veteránok családjainak elgondolását támogatta. Ebben a küzdelemben Endre is megsérült és súlyos sebeibe belehalt. Endre király fia, Salamon a sógorához, IV Henrik császárhoz futott és annak segítségét kérte.”
    • „Béla herceg bevonult Fehérvárra, ahol a temetés után királlyá választották. A vezető törzsfők is elérkezettnek látták, hogy érdekeiket valóra váltsák. Aki kérésének Béla nem tudott eleget tenni, az Salamonhoz és a német segítséghez csatlakozott. IV Henrik elsősorban Avaria avar-magyar lakosságának színe-virágát tette az első küzdelmi vonalakba és csak azok elvérzése után jött a német-bajor lovagok seregével, így a magyarság mindkét oldalon vérezhetett.”
  • „Most, mint minden eddigi esetben, a német császári hatalom függőségbe akarta taszítani az országot. A függetlenség állandóan veszélyben volt. Az ország peremén élő szabadok és szökött szolgák igyekeztek kihasználni a főurak pártoskodását. Így tört ki rögtön Béla uralomra jutásával az utolsó, alig 100 emberből és 5 harcosból álló pogány lázadás.
    Vata fia, János az utolsó uruki püspök Békés városából még az uruki keresztények követeléseivel indult el, de mire átkelt a Dunán, már javarészt pogányokból állott az ordítozó hívek serege. Mindannyian a fehérvári törvénynapokra igyekeztek sérelmeikkel.”
  • „Budavár Beavatott Központ kimenekítése érdekében a legnagyobb terheket a Nyék törzs vállalta, mivel a nyékiek az ország egész területén laktak”
  • „a Kériek Úzs-várát elkezdték Ung vitéz 200 lovasa részére kiépíteni, így az a Nyék törzs egyik erős várává változott”
  • „Ung vezér volt az, aki az Endre királytól kapott X. Vihar-Isten nevű lován belovagolt a csapatok élén Kevevárába, a Szent-Illés székesegyház vendégmarasztaló nyékiek karámjába 1028. Aranyasszony napjának hajnalán. Utána a X. Vihar-Isten leszármazottjának legszebb utódán vonult be 1063 Aranyasszony napjának estéjén Füzesgyarmatra, ahol átadták a Nyéki törzsbeliek az összes Arvisura aranylemezekkel telerakott „Szövetség-Ládáját” az ifjú Gyarmat fejedelemnek, aki a továbbszállítást megszervezte„
  • „Gyarmat fejedelem megígérte, hogy az Uralban a manysik azon a helyen, ahol az Öreg-Östen a forgó földet megkötötte, elkészítik az új Élet-Templomát, hogy az Arvisurákat titkosan megőrizhessék az Uralbérc Öregének alsóvilágában.”
    • „Az átadási medvetor ötödik napján ugyanúgy évezredes búcsút vettek, mint annak idején a Híres-Kapuban és Ordoszban. A rovásírásos okmányt Gyarmat-törzsének Öregek Tanácsa előtt Gyarmat és Kipcsák fejedelemek, Gerecsák, II. Lebed és Ung vezér látták el kézjegyükkel és billogukkal.”
  • „Az Úr városában, egy pusztai szélviharban megszületett, szívós csikótól annyi utód származott, hogy 1063-ban, az évezred nagy lovaglásában a fejedelmi lovasokat a visszamaradt Gyarmat törzséhez tudták szállítani, s így feladatukat végrehajtották.”
arvisura/arvisura/299b.txt · Utolsó módosítás: 2013.05.11 08:36 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0