Losonc bombázása

Kőhegyi László visszaemlékezése:
„A román, látod ott hagyta a frontot, Sztálingrádot. Átálltak a muszkákhoz, nem is bombázták őket. Az angol meg az amerikai annál inkább Magyarországot. Ott mentünk át, mikor Losoncot bombázták. A tűt meg lehetett látni éjszaka, olyan fénye volt. A sok magyar, kik jöttek haza a frontról meg bezárva. Mondom az egyik őrnek, miért nem nyitod ki, had menjenek. Az meg rám fogta a pisztolyt, tűnj el, mert agyonlőlek. Egy nyilas kölyök volt.”
(Nagykállói Hírmondó, 2011. jan; lejegyezte: Orosz János)

44. dec. 20.

Kövy Zsolt: Álom és valóság, részlet:
„Hideg, csikorgós, hó nélküli tél volt. December 20-án már készen állt a katonaszerelvény a losonci vasútállomáson. Három századnyi' fedett, teherszállító vagonokból állt össze a katonavonat, a civilruhás sereg. A Gyürky-féle század fiai. 16-an kerültek egy vagonba.” (…) „Az indulást az esti órákra tervezték. Hamar besötétedett. Az indulási parancsra várt a szerelvény, amikor hatalmas morajlás verte fel a csendet. Mindenkit kiparancsoltak a vagonokból. Az ég mintha megnyílt volna, egyszerre nappali világosság lett, Sztálin-gyertyák potyogtak le a magasból, az alacsonyra szálló orosz bombázók robaja egyre félelmetesebb lett .Volt, aki még beért az állomás épületébe, de a legtöbben a sínek között vágták el magukat, s a földre lapulva várták a véget, vagy a rettenet végét. A bombák hullani kezdtek. Olyan benyomást keltettek, mintha robogó gyorsvonatok érkeztek volna az állomásra, de nem fékeztek, s nem álltak meg; robbantak iszonyatos hanggal. Az egyik nyilvánvaló fő célpont az állomás volt, de ott minden és mindenki sértetlen maradt. A környező utcákat gázolták le a bombák. Sértetlen maradt az állomás, a szerelvény, emberben még sebesülés sem történt. A város több ponton égett. Magasra csaptak a lángok, a szörnyű bombázás után percekre volt szükség, hogy ki-ki lelke nyugalmát visszanyerje. Talán mindössze tíz percig tartott, de irgalmatlan végítéletnek tűnt.”

44. decemberi bombázásról:

Bajnóczi Gyula visszaemlékezése (lejegyezte a fia, Bajnóczi Gyula):
„A vegyes magyar alakulat egy nappal a Losonci laktanya bombázása előtt hagyta el a laktanyát. Az ott maradt többi katona mind életét vesztette. A régi hatalmas /osztrák-magyar monarchiás/ laktanya épületei egy kivételével teljesen megsemmisült. Ezen rom épületek tégláiból épült fel Losoncon egy kórház és több tucat családi ház.”

45. jan. 5:

HL mikrofilmtár 898/7212907. Német nyelvű hadinaplórészlet fordítása:
1945. január 5.; A Dél Hadseregcsoport hadinaplójának részlete a légi helyzetről.
„Légi helyzet
A 2. pc. hadsereg felett csekély ellenséges légi tevékenység.
A Balck-seregcsoport felett csekély ellenséges felderítő légi tevékenység, vadász- és csatarepülőgépek elszigetelt bevetése.
A 8. hadsereg felett 7 gép ( gyaníthatóan rom. Ju-87-es ) bombatámadása Losoncra.
A saját légierő bevetését a rossz időjárás akadályozza. Összesen 140 bevetés a járműforgalom és az ellenség által megszállt helységek ellen a Garamtól K-re. 3 ellenséges repülőgépet lelőttünk. I. 4/5-én ellenséges mozgások leküzdése Székesfehérvár és Budapest között éjszakai csatarepülőgépek által.
Budapest légi ellátása a rossz idő következtében lehetetlen.”