4A

99.o Sikila – sumer jelentése „tiszta”, „szűz”
- korábban: „Szente egy foggal született kislánynak, Sikila fejedelmi lánynak adott életet, aki Anyahita egyisten hite szerint beavatott óm-jelzéssel született, ezért Kaltes-asszonynak ajánlották fel”
Erek – ez Uruk bibliai neve is

102.o Gonosz
- „Az Ősvíz-istennő hiába hozott létre utódokat, azt Gonosz-Isten felfalta” – itt Kronosz (Szaturnusz) szerepű
- a türk „Gün” „Nap” jelentésű, „Gün Ana” - Nap-anya
  - 106.o „Gonosz volt az, aki nemcsak melegített, hanem perzselt is, s ezért néha előle észak felé menekültek”
- másutt: 107.o – „Gonosz és Tétis nagy szerelméről, vagyis a folyamisten és tengeristen apály-dagály harcáról, amit Hárpia-Tórem okozott azzal, hogy a Holdat Atlantisznál a Földünkhöz vágta”

Nis – „Az ahájok viszont azt regélték, hogy legelőször az Éj keletkezett Nis éjjeli madár istennő képében, aki tojásait a Szél fiú által történt megtermékenyítés után a legsötétebb barlangba tojta.” – az ógörögben az „ornis” jelentése „madár”

103.o „Amikor az Égiek élelme elfogyott, olyan leányok úsztak a partra, hogy felül emberek voltak, míg alul halfarokban végződtek” - búvár lábuszonyok („békalábak”)

107.o „A sámánok előszeretettel támogatták a lakkegyhelyek oszlopainak felállítását.” - sámánfa

108.o „Urán, a Napisten csak éjjel találkozott Gaja Földistennővel és azt reggelre megtermékenyítette.” – Uránosz az Égisten, de a Nap találkozik éjjeltől-hajnalig a földdel

109.o „Papképzés alkalmával amelyik beavatott a legokosabb volt, az lett a fejedelem.”

111.o „Ninivét ezért nevezték el ezzel a hármas szócskával, mivel mindhárom istenség birodalmából kerültek az új fővárosba.” – vagyis három „lelkű”
- „Úr város birodalmában elismerik az úr és szolga viszonyát.”
- „Agadi térségében, az élő Isten gyülekezeteiben az Égiek folyton való munkálkodásában hittek.”
- „A Van-tó melletti Van városában pedig minden pap azt hirdette, hogy a Seregek ura nyilvántartja még az embereknek a hajszálait is, és a szeretet tanításában és a valóság érdek nélküli szeretetében kívánja az ember közösségét nevelni.”

111.o a király szó eredete: „A zagroszi szolgák ezen lugalokat királynak kezdték nevezni és ez később a szolgák között általánossá vált.”

115.o … „az évnek melyik napján látta meg a nappali világosságot, mivel a névadási gyakorlatban egy nap napkeltétől a másik napkeltéig tartott” – pontosabban: napnyugtától napkeltéig

118.o „akinek 4 öregszülője is élt, 4 tagú nevet adtak: például Anyahita, Uzapani. Amennyiben születésükkor 3 öregszülője élt, a neve 3 szótagból állott: Agaba, Viroláj. Ha két öregszülője élt, akkor: Kerka vagy Úzon lett a neve. Ha nem volt a megszületett gyermeknek öregszüleje, akkor pl. An, On, Gat vagy Az nevet kapott a Névadó-Naptár szerint. Ezért a felmenő szülők törzseiből választottak 4-3-2-1 tagú, minden napra előírt nevet. Ebben például szokásban volt megjelölni, ha valamelyik gyermeknek, mielőtt megtanult volna beszélni, meghalt nagyszülője, úgy pl. Boton helyett Botond névvel illették.”

118.o „Ezen a felfogáson még a Pintor városbeli bölcsek is sokat vitatkoztak. Végül abban állapodtak meg, hogy a jó embereket megjutalmazza az Úristen harmad- és negyedíziglen, sőt a beavatottság jelével ellátott Om jelzéssel akár ezredíziglen is az Életfából kipattant Isten-szikrával.”

119.o „Nap-fia, az uruki vendég pateszi Sikila beavatott fejedelmi rimalány-képzős Ég-leányával fohászkodást énekelve engesztelte az Úristent, hogy ne haragudjon a következő medvetoros évben ezen bűnös emberiségre és mentse meg a világot minden bajtól.” – Nap-fia valószínűleg Baratony; Sikila az Ég-leánya, mivel Kaltes-asszonynak ajánlották fel