55

Ez az Arvisura elsősorban a Kr.e. 3100 körüli, Csagili környéki lakosok életmódját írja le.

  • 184.o
  • BamiCsagili közelében fekvő település (Kopet Dag hegység Karakum felé eső oldalán)
  • „Az erdőtüzek megtanították őket a hegyvidéki mészégetésre. Lakóházaik padló­zatát mészhabarccsal vonták be, amely könnyen megszilárdult. Az oldalfal szalmatö­rek és pelyvástörek hozzáadásával, agyagtéglákból készült. Előbb fából 3 x 1 araszos formát készítettek és a falu aranyasszonyának irányításával tenyérnyi magasságú, jól összekevert agyagmasszából téglát készítettek. Kiszáradás után a vadászattól ittma­radt férfinép a ház oldalfalait felépítette. Majd a falak mindkét oldalát agyagsárral be­mázolták és színes vonalakkal díszítették. Az oldalfalak felhúzása után az ácsok össze­illesztették a tetőt és a felhúzott falra ráhelyezték.”
  • „Amikor Hunnoron és Almák-Atyján keresztül, Bugát érintésével Bami hun vitéz szülővárosába, Csagiliba érkeztek, az ácsok akkor fejezték be a fiatalok házának náda­zását és melléképületeik zsúpolását.”
  • „a házak átlag 3 vagy 4 öl szélességűek”
  • „Csagili közepén, a Főtéren állt a 4 házból összeépített, Oregek Tanácsának az épü­lete, 4 különbejáratú helyiséggel. Mindegyik helyiség 5-5 öles volt. Az elsőben szé­kelt a bíró, másodikban a sámán, a harmadikban az Aranyasszony a szolgálatos rima­lánnyal, míg a negyedikben a gyermekeket váró asszonyok voltak a rimalány felügye­letével.”
  • „A 4 bejövő út mellett 4 boldoganyás ház állott, ahol minden kürtő mel­lől egy köpenyes figyelt az éjszakába. Ezen köpenyt viselő sérült harcosok egyike mindig figyelt, míg a másik a nyilakat gondozta.”
  • a sámán házában „a betegek tartózkodtak. A sámánnak mindaddig élelmezni kellett betegeit, amíg azok fel nem gyógyultak. Tehát a sámánnak érdeke volt a betegek mielőbbi meggyógyítása, mert annál gazdagabb lett.”
  • „minden portán 3 nemzetség élt”
  • „Minden házban a Nagyas­szony lakott a dombon, míg a fiatalasszony a komorában élt” – kamrában
  • „A gazda a lovakkal és a lábasjószágokkal aludt együtt és azokra vigyázott. A fiatalság a melegebb hombárban lakott, s végül az öregek a régi házban, amelyiket, ha az idősebbek kihaltak, újjáépí­tették. Tehát 20 éves korig egy csoport külön lakott a nagyasszonnyal.”
  • „Mindenütt, ahol a hunok megjelentek Hunnor és Magyarka között, be­vezették a törzsenkénti tárkány-rovást, míg a képzettebb sámánok a törzsi székhelye­ken fősámáni rovást műveltek. A sámánok a földmegmunkálási részesedést tárkány­rovással végezték, de a fősámánnak küldött jelentéseket csak fősámáni rovással róhat­ták.” – azaz úz tárkányrovással
  • 186.o a tyumen (10000 lakosú környezet) felépítése
  • 187.o törek és pelyva – a gabonakalász „toklásza”, amiből csépléskor porszerű törmelék lesz, majd széllel választják el a szemektől
  • 188.o „Amíg a Zagrosz és Élám törzsek maradékai a házuk agyagpadlójába temetkeztek, a hunok a halottaikat elégették.”
  • „Az összegyűlt porukat egy díszes edényben szentélye­ikben sokáig őrizgették.” – rátóban
  • bogácsa – pogácsa
  • 189.o Élet-magvak – gabona magvak
  • 190.o „Bami hun vitéz édesanyja volt a Nagyme­leg-víz melletti leghatalmasabb aranyasszony, Enzeli aranyasszonynak hívták. Korán özvegységre jutott. 5 fia közül Bami volt a legnagyobb, ő Atrek fejedelemnek a húgát vette el feleségül”
  • „Amíg Hunor városától délkeletre és tőle Csagilig férfi-uralom, addig Csagilitől kettős uralom volt az Atrek torkolatáig, de innen Magyarkáig, Enzeli aranyasszony birodal­mában mindenütt az aranyasszonyok voltak hatalmon.”
  • „Nagyvíz és a Hegyek között csak jó 2 fu­tásnyi távolság volt” – 1 futás kb. 1 km
  • aranyasszony-pap ”, „rimaszécspap ” – „az arany­asszony intézkedéseit végrehajtotta”.
  • 1 véka – 1 faedénybe beleférő, területenként különböző mérték, kb. 20-47 liter (fél, harmad, vagy negyed mérő , és 40 icce )
  • 192.o elírás „adat” → „adag”
  • 193.o A Disznótor hava után következő „tárkány hónapot Lugal-oroszlán és kézműves hónapnak is hívták, mert ekkor még a kézművesek is vadászni mentek, olyan nagy húsbőség volt.”
    • A tárkány hónap a 13-ik, ami a Hold és Napévek különbségét hidalja át
  • „Egy medvetoros év 12 holdtöltési azaz holdhónapból állott és a kézművesek havá­ból, amelyben minden 4 évben 1 tárkány-napot tartottak és minden 100 évben, a leg­alkalmasabb időben az A Nagyszala napot. Így a csillagászati babiloni év a hold­egyenlítő szerepénél fogva helyrebillent.”
    „A Névadó feljegyzések 365 napot tartottak nyilván, míg minden negyedik évben volt a tárkányok vizsganapja és ezt minden al­kalommal megünnepelték. Minden 100 évben a beavatottak tartottak egy Nagyszala napot, és ekkor a medvetoros év nem 365 illetve 366 nap volt, hanem 367 nap.”
  • 100 évente ki kell hagyni a 4 éves szökőnapot, vagyis inkább a Nagyszala évében nem tartottak tárkány-napot (minden 400-adiknál viszont megint kellene tartani). Ha viszont 380-ról csökkent az év hossza, akkor ez még elképzelhető lenne.
  • Két időszámítás volt tehát, a Féran , ami a Napéveket számolta és a Holdhónapokhoz igazodó naptár
  • „Amíg eleinte, a Hold hozzánk csapódásáig 360 nap jelentett 1-1 tűzszerzési évet, ez a beava­tottak szerint fokozatosan emelkedett később 365 napra, sőt 4 évenként a tárkány képzősök napjával 366 napra egyenlítődött ki.” – nem valószínű; inkább csak megmaradhatott a 12 * 30 napos (= 360) számolás, amit el kellett időnként csúsztatni, pl. szökőhónapok beiktatásával
  • „Enzeli” „városa 48 tömény lélekből (480.000) állott, 1-1 tömény lakterülete között 1 tömény azaz tízezer lépés volt.” – 1 lépés kb. 1 m, 1 tömény lépés így kb. 10 km
  • „Enzeli Aranyasszonynak 12 ilyen érdekterülete volt, tehát Magyarkáig 576 tömény (5.760.000) lélek felett uralkodott.”
  • 195.o Magyarkán „az indulatok megszelídültek. Magyar utódai a beavatottjaik vezetésével bevezették az ősmagyar vallást, amely nem egy népet jelent, hanem az egy igaz Istenben való hiten alapult. Ezt az Istenhitet nem kényszerítenék rá senkire, mert az ő Istenük nem haragos és büntető Isten volt, hanem szerető Égi-Atya, aki­nek elgondolásait a lábaira megrokkant Anyahita rótta le a szumírok által érthető ro­vásokkal az Arvisura lapokon. Ennek az Égi-eredetű hitnek sok követője volt, ame­lyeknek vezetői a bevatottak voltak. Ez a kis vallási csoport a nőket egyenrangú embe­reknek tartotta”{{entry>1/ősmagyar vallás|-} * Anyahita tehát "a szumírok által érthető ro­vásokkal" írt *195.o Zanidar -- talán [[https://maps.google.hu/maps?q=zand+iran&ie=UTF-8|Zand]] * "Vadász**kunyhóik nyújtott köralak**ban készültek, ahol megbeszéléseiket és Isten áldozataikat tartották." * //**"Az Aranyasszonyoknak hősies küzdelmet kellett vívni, hogy a vándorló vadászok és a nyomásokban legeltető állattenyésztők és a síkságon lévő öntözéses gazdálkodók között az összhangot megteremtsék. Ezt másként nem tehették, csak az ataiszi egyis­ten hit vallása alapján."**// {{:f.png?nolink|}}
  • „Zanidar fejedelem örömmel üdvözölte Tónusz és Bátika rokonlátogató csoportját és a Tura-hegyen lévő vendégfogadóban helyezte el kedves vendégeit. Nemsokára kö­vetkezett az aratás vége és ilyen alkalommal szokták mindig megtartani a Tura-hegy tetején a hegyiünnepélyt.”
  • „Öthegy alján két kőből épített fürdő volt, ahol az előcsarnok búbos-kemencéjében emberfej nagyságú köveket melegítettek. Mikor ezek a kövek megforrósodtak, egy csúszdán vízzel telt edényekbe gurították azokat a kupolás kőfallal ellátott fürdőbe. Itt aztán a vízből kilátszó forró köveket még vízzel locsolgatták. Mindenki jól megizzadt a kupolák alatt, majd a kifolyó langyos víz medencéjében megfúrödtek.” – az izzasztókunyhó nagyobb változata
  • Galga-folyó – „Tura-hegyére a Galga folyó népe ökrös szekereken ment”
  • Badil hegysége – „Utána holdtöltétől holdtöltéig nagy vadászatot rendeztek a Kabar nemzetség Badil fejedelmének hegységében.”
arvisura/arvisura/055.txt · Utolsó módosítás: 2014.05.15 00:07 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0