103

„öt éven keresztül észak felé kalandoztak” … „tíznapi lovaglásra gyönyörű tavak és érces hegyek terülnek el, az erdők pedig vaddal vannak tele” – Altáj

„Három évig vándoroltak a nagy tavakon, gazdag legelőkön keresztül, amikor egy érces hegyen keresztülmenve találkoztak egy olyan barlanglakó néppel, amely csak kutyákkal vadászik.” … „mindenkinek egy igen kövér és nagy növésű asszony parancsolt”

„jól érezték magukat” - a lányok miatt

„Onga szálláshelye az Uralban”

Ural

Arnót „a medvetor éjszakáján álmot látott”

Deb-Cen szülővárosa

„elindultak a Nagy tavak felé”

„Onga csapásán vándoroltak” … „a mély és szép tavak vidékére értek”

„Arnót alig várta, hogy a Göncölszekér felfusson az égre.”

„Ekkor a sámánok bevonultak a Ruda-Tórem szentélyébe és segítségül hívták Ruda-Tóremet, hogy az égiek oltsák a szívükbe Szampó-malma szerint a vasforralás titkát.”

„Szampó megalkotta a számolás lerövidített szent jeleit”

„A mindentudó Szampó porait csak ritkán hozta feléjük a szél, pedig sokszor szükségük lett volna az éhezés idején Szampó tanácsaira. Arnótot már sokszor megsegítette Szampó szelleme, úgy most azért könyörögtek Ruda-Tóremen keresztül, hogy indítsa meg szent malmát és nemcsak kenyeret, húst és mézet adjon a garatba, hanem könnyen folyatható Hadraba-féle vasat is.
Szampó malmában még az ellenségek is megdarálódnak, ha azt az Égiek megindítják, sőt, láthatatlan hősöket is ont magából, ha Ata-Isis megparancsolja azt.”

„Arnót vezetésével azért könyörögtek, hogy Ata-Isis altassa el Hárpiát az alattvalóival, Ármánnyal, Ördöggel és Halállal együtt, hogy a Hadraba-féle ércolvasztást eredményesen végrehajthassák.”

„Amikor hetedszer fordult a pergő, Arnót fősámán Ruda-Tórem szentélyébe távozott és hajnal-hasadtával onnan kijőve azt mondta az ébredő sámánoknak, hogy ő mindenben Ruda-Tórem utasításai szerint fog cselekedni.
Mindenkinek követnie kell Ruda-Tórem utasításait, mert Halállal sújt le minden vasforraló kovácsra, aki kihúzza magát a szent munka alól és nem akarja végrehajtani Ruda-Tórem parancsait. Az Égiek átadják titkukat Atais birodalmának példája szerint, mivel nagy célokat csak Ruda-Tórem vasforraló erejével lehet végrehajtani.”

„Mire meghasadt a hajnal, Arnót fehér csikó áldozattal köszönetet mondott Ruda-Tóremnek, hogy megtanította a kabar kovácsokat vasat forralni, megtanította népét az új vaskészítési módra.”

„Kolama sámán csoportja a negyedik telet már a merija törzs vendégségében töltötte”

Altáj – „a kabar nép teljes egészében áttelepült az eddig csak igen gyéren lakott hegyek, tavak és termékeny síkságok környékére”

„a kabar székváros” – Kassa

„minden törzsnek volt egy sámán városa és egy székvárosa. A székvárosban mindig a vezérek uralkodtak, a sámán városban pedig a sámánok és ezek voltak az egyes törzsek szellemi központjai. Ezeket az elnevezéseket a törzsek vándorlásaik során mindig magukkal vitték. A sámán székhelyen mindig várakat építettek, míg a törzsi székhelyeken vezéri felügyelet mellett vásárokat tartottak.”

„Ordosztól háromnapi lovaglásig még az úz szállások terültek el. A negyedik napi lovaglásra már Munkács vára állott két völgy találkozásánál, a kabarok sámán-központja. Hatnapi lovaglásra, egy síkság szélén terült el Kassa , a kabarok vezéri szálláshelye.”

„az ifjúság a szépséges mély tó partján felépítette az új Munkács várát” az Altájban

„a nagy síkság szélén a kabar törzs vásárhelyét, az új Kassát”

a „Tura vári, Vasbálványhegyi sámánok és a Tura vásárhelyi, manysi törzsbéli harcosok sem mindig értették meg egymást”

„A régebben elkalandozott, Nagyvíznél lakó suomák” – finnek

lovasberényi síkság – …„száguldott végig a lovasberényi síkságon. Munkács vára után Úzdon pihentek meg. Üvöltő kurjantásokkal fogadták Ordoszban a diadalmas és hős kalandozókat”

Ruda-Tórem „Illmár vasverdeső kovácsát segítségül küldte” – Kalevalából Illmaren

Visnyó

(település neve a Felvidéken)

„Ezzel megpecsételődött az úz és kabar törzs barátsága, amely azáltal is fokozódott, hogy Munkács várában egy vasbegyűjtő helyet létesítettek és ezt elnevezték az úzok Vasvárnak.”

„új fősámán Arany-városának, Ordosznak” („Ar” - „Arany”)

gyepűk „jelzéssel ellátott, de nem használt legelő területek voltak, ezek megakadályozták a betegségek terjedését és megszüntették a legeltetésből, jószágok elkötéséből eredő vitákat”

„Az Altáj síkságtól napnyugatra terültek el a fehér-hunok szállásai, míg ettől keletre a fekete-hunoké.”

Aranka és Fenyőke „az Altáj és Urali kegyhelyek vidékére vándoroltak”

Turga „az Altáj és Ural hegység közötti síkság közepén ütötte fel a szálláshelyét”

„Fehér hunnak számított mindazon törzs, akik a merijákkal és maramikkal keveredtek, fekete hunok azon törzsek, akik a soha nem harcoló úzok törzsének leányaival, vagy ifjaival kötöttek házasságokat” … „A fekete hunok nem ellenezték az agabákkal és a kinaj törzsekkel való házasságokat”,

Turgai-kapu – „Ez lett a fővezéri szállás központja, az új előzködések színhelye, az új Pusztaszer, míg a sámán-képzés továbbra is Ordoszban maradt, mint az erőviszonyok semleges helyén”

„Az agabákkal leginkább kevert Zsuán hun törzs vezére, a karcsú Zsalu ”

„Fenyőke látott Égi-álmot, amelyben Joli-Tórem a nevét Bogárkára változtatta” – lehet, hogy a nevének a másik névadóban ez felelt meg

Zsalu felesége Bogárka

Aranka férje „a fehérhun Csebokszár vezér”

Kolami – Kolama sámán legkisebb fia – „Ezen ifjú tudott a legszebben játszani a szajáni citerán és mint legényember, minden érzelmét a runákba és rímekbe, régi nyelven rovásba szedte”

Nemere

Tömörke – a mongol „tömör” jelentése: „vas”

Abaújvár – „kabarföld nyugati szélén lévő új Kassára költözzenek, ahol a széki hunokkal határos gyepű szélén felépítették Abaújvárat”

229.o Arnót: „azt tanította: A ”Béke és Barátság„ sokkal fontosabb lenne, mint a ”Béke és Rokonság„, mert tartósabbá tenné az örök békét!”