144
Ez az Arvisura Tuliás útját írja le (kétszer).
Később olvashatjuk, hogy az út 12 évig tartott.
- Tuliás – „Riga és Tardona legnagyobb fia”
- Tennó Birodalma – Japán
- Híres-kapu – Szuezi csatorna helye
- (a Tárkány napok az évfordulókat (nem szökőéveket) jelzik)
- „Tárkány napjára a hokjenek feltétlenül fussanak be Kilaji gyarmatára (mai Taivan síksága)
- „második Tárkány napjára Fanszur tartományba kell érniük” – Jáva
- „Harmadik Tárkány napja ” „Indus folyó menti Lar-tartomány”
- „Egy évet töltöttek Nippur (Napúr) városában”
- „vörösvíz kapujának szűk zátonyain” – Vörös-tenger
- „Kr. e. 1680 őszén” … „Egész úton morajlott a Nagyvíz” – átszakadt a Bering-szoros
- „Tuliás hangoztatta, hogy mindezek csak az erős felmelegedéssel vannak kapcsolatban. Ha a felmelegedés tovább tart, akkor a Híres-kapun át lehet majd hajózni” … „Uruk népének voltak olyan feljegyzései Nippurban, hogy amikor a legnagyobb volt a Nagyvíz, akkor valaha ezen tájon bárkákkal közlekedtek”
- „meg kell ásatni egy urkundi öntözőcsatornát” – ez lett volna a Szuezi-csatorna
- „Az urkundi csatorna uruk-népének 24 ölnyi széles, fő öntözőcsatornája volt”.
- Riga fősámán „titkos parancsa” – Atlantisz maradványait meg kellett néznie, ezért szavazott a csatorna ellen
-
- Haboshon – Etiópia
- „Asmari, Ariki, Engira, Nadhari, Samari és Viharzó” „rovástudók maradtak” – ismertek az etióp írásjelek
- Nagyfog – Fokföld
- Vízkaja gyarmata – baszkok, Bizkaya-öböl
- Magadi – Madagaszkár
- nyolcadik Tárkány nap – „Nagy-folyó öblének síksága” – a térkép alapján a Niger-folyó
- kilencedik Tárkány nap – jára egy Uruk-földjéhez hasonló éghajlatú vidékre érnek, ahonnan egy kis hajóskaland után megláthatja a bűvös Atlantic déli partjait. Amíg 15 hajónak a legénysége élelmet termelt, Lótanu 3 hajóval kihajózott a viharzó Nagyvízre, s valóban meglátta Atlantic déli partjainak szigeteit. Ezen vállalkozás 2 hajóba került, mert visszafelé a nagy viharban elsüllyedtek. Így a termés betakarítása után már csak 16 hajóval indult el Tuliás, hogy a tengerparton elérje
- Rabati – Rabat
- „Ordosz lovasbirodalmának első Futárállomása, amelyet Gandás és Barnaburony olyan gondosan kiépített”
- „körülhajózták a zsugorodó Atlantic Birodalmat”
- 11. Tárkány nap „Vízkaja rovósámán rejteköblében” – Bizkaya öböl
- 12. Tárkánynap „Riga fősámán Nagyvíz melletti városa” – Riga
- „Barnaburony és Derbent megszervezte a „Saka-Birodalmat”, szövetségben Uruk, Babilon és Bothon népeivel.
- „rokon káldorok ” - kelták
-
- Kuszkó birodalma – Peru, ill. Dél-Amerika
- Kufud beavatott – Kheopsz eredeti neve Hufu
- „peremes alkotás” – piramis
- „elkészítették a Világépület kicsinyített mását”
- „új időszámítás” … „a mai tudományunk szerint Kr. e. 2769. július 17-e1 kezdődött. (A 1271. medvetoros év Tehén havának 17. Napján)”
- „Elsőnek Uruk-népe szokásai szerint Őrsúr emeltette fel Kuszkó birodalmának szokása szerint az ún. Szakhara peremes építményét”
- Ezt Altagur 12 évig építette
- Tura beavatott, Turra-hegység
- Atlantic lakói
- „a síkságon törpe népek”
- „a hegyláncolat északi részén szőke fajúak”
- „a déli részén barnább bőrűek élnek”
- „a férfiak a horog alakú havas hegyekbe vándoroltak”
- „A beavatottak a vértelen idők” → végtelen idők „ismeretéből tudják, hogy az asszony hadseregnek semmi köze sincsen Atlantic szárazföldjének csökkenéséhez”
- „24 bírónak nézek a szemibe!” - a dal eredete
- „Csupán az úzok törzsei nevezték szkítának az ezer évig virágzó sakák birodalmát, mivel Szurozs görög gyarmatvárosban a Fekete-tenger mellett legelőször érintkeztek, mint a Gandás-féle kasszuk a görögökkel”
- „Az Inn mellett” - ragozó nyelvek
267.o Tuliás útjának leírása másodszor
- 268.o „Eridu, Magyar-Úr, Uruk, Larsa és Suruppak tengerparti laguna városok voltak”
- Magyar-Úr – Úr (eredeti nevén: Urim)
- „a másik oldalon Lagas, Umma, Nippur (Napur) és Susa város is tengerparti laguna város volt”
- „az atlantici kalandból megmaradtak a mai Lagos körül telepedtek le”
- „A hajóstörvények értelmében a mai Lagos (Lugas) és Dakar (Bakar) között a fölös hajóslétszámmal megerősítették a Szumér gyarmatokat”
- „Ildu-Ilumail birodalma” – Sumer
- az út „fő célja és eredménye az volt, hogy az Égiek parancsára meg kellett szüntetni az emberevést” – vagyis elterjesztették a földművelést
- „Gilgames népének az oroszlán volt a szent állata, ezért az időszámításnál a Hétvárosi időmeghatározásban úgy egyeztek meg a beavatottak, hogy a 6 hideg holdtöltét 29 nappal, míg a 6 hidegnélküli nyári hónapot 30 nappal számolták. A fennmaradó napokat királyos-ajándékozási hónapnak nevezték.
Ezért e napokat a mai Afrika és Mezopotámia térségében Oroszlán-királyos, míg Ordosz-Marina térségében Medve-Szarvas-Turusas királyos ajándékozási időnek nevezték. Utána jött a Disznótor hava és a 4 évenkénti Tárkánynap.” - „Bothon és Sumér azt követelte, hogy Tehén havának 17. napján minden 100 évben egyszer tartsák meg az Áradás-Ibos napját. Ibos napja a beavatottak szent napja volt.” (100 évente el kellene hagyni egy napot)
- „az úzok a szumér Úz király leszármazottaival indultak ökrös szekereken Hétvárosba” – az ordoszi és a sumer úzok