144

Ez az Arvisura Tuliás útját írja le (kétszer).
Később olvashatjuk, hogy az út 12 évig tartott.

Tuliás – „Riga és Tardona legnagyobb fia”
Tennó Birodalma – Japán
Szidon-vár
Híres-kapu – Szuezi csatorna helye
(a Tárkány napok az évfordulókat (nem szökőéveket) jelzik)
„Tárkány napjára a hokjenek feltétlenül fussanak be Kilaji gyarmatára (mai Taivan síksága)
- hokjen
- Kilaji
„második Tárkány napjára Fanszur tartományba kell érniük” – Jáva
„Harmadik Tárkány napja ” „Indus folyó menti Lar-tartomány”
„Egy évet töltöttek Nippur (Napúr) városában”
„vörösvíz kapujának szűk zátonyain” – Vörös-tenger
Őrsúr Hétvárosa – Hetevaret
„Kr. e. 1680 őszén” … „Egész úton morajlott a Nagyvíz” – átszakadt a Bering-szoros
- „Tuliás hangoztatta, hogy mindezek csak az erős felmelegedéssel vannak kapcsolatban. Ha a felmelegedés tovább tart, akkor a Híres-kapun át lehet majd hajózni” … „Uruk népének voltak olyan feljegyzései Nippurban, hogy amikor a legnagyobb volt a Nagyvíz, akkor valaha ezen tájon bárkákkal közlekedtek”
„meg kell ásatni egy urkundi öntözőcsatornát” – ez lett volna a Szuezi-csatorna
„Az urkundi csatorna uruk-népének 24 ölnyi széles, fő öntözőcsatornája volt”.
Riga fősámán „titkos parancsa” – Atlantisz maradványait meg kellett néznie, ezért szavazott a csatorna ellen
Habos
- Haboshon – Etiópia
„Asmari, Ariki, Engira, Nadhari, Samari és Viharzó” „rovástudók maradtak” – ismertek az etióp írásjelek
Nagyfog – Fokföld
Vízkaja gyarmata – baszkok, Bizkaya-öböl
Magadi – Madagaszkár
nyolcadik Tárkány nap – „Nagy-folyó öblének síksága” – a térkép alapján a Niger-folyó
kilencedik Tárkány nap – jára egy Uruk-földjéhez hasonló éghajlatú vidékre érnek, ahonnan egy kis hajóskaland után megláthatja a bűvös Atlantic déli partjait. Amíg 15 hajónak a legénysége élelmet termelt, Lótanu 3 hajóval kihajózott a viharzó Nagyvízre, s valóban meglátta Atlantic déli partjainak szigeteit. Ezen vállalkozás 2 hajóba került, mert visszafelé a nagy viharban elsüllyedtek. Így a termés betakarítása után már csak 16 hajóval indult el Tuliás, hogy a tengerparton elérje
Rabati – Rabat
- „Ordosz lovasbirodalmának első Futárállomása, amelyet Gandás és Barnaburony olyan gondosan kiépített”
„körülhajózták a zsugorodó Atlantic Birodalmat”
11. Tárkány nap „Vízkaja rovósámán rejteköblében” – Bizkaya öböl
12. Tárkánynap „Riga fősámán Nagyvíz melletti városa” – Riga

„Barnaburony és Derbent megszervezte a „Saka-Birodalmat”, szövetségben Uruk, Babilon és Bothon népeivel.
„rokon káldorok ” - kelták
Tasmata
- Kuszkó birodalma – Peru, ill. Dél-Amerika
Kufud beavatott – Kheopsz eredeti neve Hufu
- „peremes alkotás” – piramis
„elkészítették a Világépület kicsinyített mását”
„új időszámítás” … „a mai tudományunk szerint Kr. e. 2769. július 17-e1 kezdődött. (A 1271. medvetoros év Tehén havának 17. Napján)”
„Elsőnek Uruk-népe szokásai szerint Őrsúr emeltette fel Kuszkó birodalmának szokása szerint az ún. Szakhara peremes építményét”
- Ezt Altagur 12 évig építette
Tura beavatott, Turra-hegység

Atlantic lakói
- „a síkságon törpe népek”
„a hegyláncolat északi részén szőke fajúak”
„a déli részén barnább bőrűek élnek”
- „a férfiak a horog alakú havas hegyekbe vándoroltak”
„A beavatottak a vértelen idők” → végtelen idők „ismeretéből tudják, hogy az asszony hadseregnek semmi köze sincsen Atlantic szárazföldjének csökkenéséhez”

„24 bírónak nézek a szemibe!” - a dal eredete

„Csupán az úzok törzsei nevezték szkítának az ezer évig virágzó sakák birodalmát, mivel Szurozs görög gyarmatvárosban a Fekete-tenger mellett legelőször érintkeztek, mint a Gandás-féle kasszuk a görögökkel”
„Az Inn mellett” - ragozó nyelvek

267.o Tuliás útjának leírása másodszor

268.o „Eridu, Magyar-Úr, Uruk, Larsa és Suruppak tengerparti laguna városok voltak”
- Magyar-Úr – Úr (eredeti nevén: Urim)
„a másik oldalon Lagas, Umma, Nippur (Napur) és Susa város is tengerparti laguna város volt”
„A mai Kongó folyó és Luanda (Lugulanda) szumér gyarmatokról régi telepesek szálltak fel”
„az atlantici kalandból megmaradtak a mai Lagos körül telepedtek le”
„A hajóstörvények értelmében a mai Lagos (Lugas) és Dakar (Bakar) között a fölös hajóslétszámmal megerősítették a Szumér gyarmatokat”
„Ildu-Ilumail birodalma” – Sumer
az út „fő célja és eredménye az volt, hogy az Égiek parancsára meg kellett szüntetni az emberevést” – vagyis elterjesztették a földművelést
„Gilgames népének az oroszlán volt a szent állata, ezért az időszámításnál a Hétvárosi időmeghatározásban úgy egyeztek meg a beavatottak, hogy a 6 hideg holdtöltét 29 nappal, míg a 6 hidegnélküli nyári hónapot 30 nappal számolták. A fennmaradó napokat királyos-ajándékozási hónapnak nevezték.
Ezért e napokat a mai Afrika és Mezopotámia térségében Oroszlán-királyos, míg Ordosz-Marina térségében Medve-Szarvas-Turusas királyos ajándékozási időnek nevezték. Utána jött a Disznótor hava és a 4 évenkénti Tárkánynap.”
„Bothon és Sumér azt követelte, hogy Tehén havának 17. napján minden 100 évben egyszer tartsák meg az Áradás-Ibos napját. Ibos napja a beavatottak szent napja volt.” (100 évente el kellene hagyni egy napot)

„az úzok a szumér Úz király leszármazottaival indultak ökrös szekereken Hétvárosba” – az ordoszi és a sumer úzok