225

310.o „Pannon ifjúsági vezér Kr. e. 800-ban a Káspivári Szkíta birodalom küldetésében megjelent Eskülő vezér földjén, hogy a veszélyeztetett esklók kérésére megsegítse őket a görögök támadásaival szemben.”
„Az esklók egyistenhívő hun törzsszövetségi népek voltak. Kr. e. 2820-2810 között egy járványos megbetegedés elől elmenekültek régi hazájukból és a mai Erdélyben, Aranyosszéken telepedtek le.”
„Szuha-Balzsán Kr. e. 2790-ben azt a parancsot kapta, hogy látogassa meg Eskülő vezért.”
„Kr. e. 1610-ben Barca széki-hun vezér látogatott el az Eskló-földre. A mai Barcaságban megszervezte a Barca-őrséget”
„Pannon parszi-szkíta ifjúsági vezér a hun törzsek több szálláshelyéről összeállított 1 tömény, vagyis 10 000 lovassal szervezze meg az Eskló-föld végleges, biztonságos védelmét.”
„A kelták (vagy a pannonok nyelvén: a káldorok )”
„a kabarok és úzok Lóbérctől (#Leoben ) a Fertő mocsaráig vívták harcaikat.”
„az úzok a Mátra, a kabarok a Bükk táján” telepedtek le
„Ordoszban Hóhanza lett a fejedelem”
„káspivári Szkíta birodalomban ekkor Csécsi széki-hun vezér uralkodott” – Zhi-Zhi – Zhizhi_Chanyu, ill. a csata
„Dara (Dráva) folyó”
Csécsi négy fia: Bakát , Eged , Koncsur és Kövezsd
- Nagy-Koncsúr – A Nyugat-Mátra déli oldalán emelkedő csúcs 640m.)
- Nagy-Eged – az Eger fölé emelkedő hegy; Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe
„Kövezsd Kr. e. 25-ben meghódította Kínát”
„a Rohonc-őrség vezére, Gyöngyös vezér”
„Az ordoszi sámánközpont Kr. e. 720-ban egy Mátra nevű fősámánt azzal a céllal küldött a szkíta-jász síkságra, hogy ott nagyobb veszély esetére menedékhelyet készítsen elő. Csécsi Kr. e. 40-ben szintén egy Mátra nevű fősámánt, bölénytor első napján (március 1.) született látóembert küldött a Mátra hegységbe.”
„Gyöngyös vezér gerendavára”
Abasár – „A közbeeső 10 évben medvetorig nem esett hó, csak szarvastor havában, de a gerendákat le tudták rajta csúsztatni. Erre az időjárásra való tekintettel a parszi sámán Abáról, medvetor hava első napjának nevéről Abasárnak nevezték el a medvetor-szertartás helyét.” – Abasár (aba: „atyuska/medve”)
„Pannonföld a Római Birodalomhoz fog tartozni, a parszi-szkíták földje pedig a nyugati Szkíta birodalomhoz.”
„Eged fejedelem vitézei 12 medvetoros év alatt Kr. e. 8-tól Kr. u. 4-ig, vagyis az ordoszi számítás szerint Eger évétől a másik Eger évéig mongol törzsbeli kőfaragókkal felépítették Eger városát, Eged fejedelem székvárosát. Utána Szuha községben telepedtek meg.”
- az „egér-éve” (Ikrek-jegy)
- Szuha
Árnyék-Szala , Verő-Szala
„Eged fejedelem ugyanis nem vallotta sem Anyahyta, sem Anina egyistenhitét, sem a hun törzsszövetség sok Tóremjét, hanem Uruk város hunjainak Öreg Istenében, s a fényes tekintetű, meleget adó Isis-Tóremjében hitt.”
Bene
Benevár várrom
„Sasvár, Pozsony, Selye, Ordas és Zombor szkíta őrséget állított fel”
Nagypályi
Kövezsd „a róla elnevezett sátortáborban telepedett le” – Mezőkövesd
„Az idősebb Kövezsd, a vörösszemöldökűek császára Ordoszba érve azt javasolta az Oregek Tanácsának, hogy Léh fejedelem utódainak 400 családjával lépjenek szövetségre, hogy uralkodóházak alapításával biztosítani lehessen a bazaltból épített peremestől, az „Élet templomától” várható áldást. A peremes titkát a beavatottak a fáraók országából menekítették Ordoszba.”
Paszametik fáraó – talán Pszammetik
„a mindenkori Öregek Tanácsát terhelte az a kötelesség, hogy megőrizzék az elsüllyedt földről való Ataiszi Titkok szent ládáját”
„Az Öregek Tanácsa az elsüllyedt Ataiszból hozott intézmény volt. Minden szumér és hun szövetségi népnél megalakult. Legtovább az udmurtoknál maradt fenn.”