255

„Vadna, a halál lovas”

„A 24 Hun Törzsszövetség legkiválóbb lovasa Vadna sámán volt”
„Egy éjjel a bátyját, Harcsány vitézt, Hu-cseng fejedelmet, sámán nevén Haris fősámánt a kinajok meggyilkolták”
Öregek-Tabu-Tanácsa ??? !!!
„Vadna ekkor feleségül kérte Kostyü fejedelem leányát, a víg Sávolykát.”
- „az úz fejedelmet a nagy Hun síkság kinaji vörösszemöldökűek leszármazottjai császárukká választották Csiang-Kü néven” – Kostyü
- „Öt tized kiváló lovas egy tized rima-lánnyal, Sávolyka parancsnoksága alatt elindult az ifjú Pannon vitéz birodalmának felkeresésére”
- Vadna „útközben meghallotta Urumcsiban a gyászos kabarvészt, ezért a kalandozók élén a Turgai kapuba lovagolt, ahol nagy volt a siránkozás. Itt Berény örömmel fogadta Vadnát és felhívására sok ezer kabar harcos jelentkezett, hogy bánatuk miatt szívesen követik Vadnát a Pannon-földi kalandozásba.”

„Ebben a leghosszabb Arvisurában lerótták azon hősi küzdelmet, amelyet Pannon vitéz utódai, majd a Vadna és Sávolyka vezette kalandozók utódai vívtak a rájuk zúduló ellenséges érzelmű népek fiaival.”

„Sávolyka felkereste az aranyosszéki szkíta-székely többségű, ötvös mesterségű törzsszövetségi szállást”
„Az Isis kegyhelyen elolvasta a sámánok feljegyzéseit és Kostyü fejedelem, valamint Berény kívánságára lerótta az új település történetét”
„Szuha-Balzsán az ifjúsági fősámán édesapjának és az Öregek Tanácsa engedélyével kalandozásra indult, hogy a parszi-szkíta ifjú sámánok hírei alapján felkeresse a legnyugatibb településüket. Hat évig tartott, amíg megtalálták az aranyművesek sámántelepét.”
„Tizenhat évvel ezelőtt érkeztek Eskülő ifjúsági fősámán vezetésével a parszi-szkíták és Pamír-szkíták lakhelyein keresztül, azok ifjú harcosainak kíséretében az 1240. medvetoros évben alapították meg Aranyos-szék fővárosukat.”
„Szuha-Balzsán a legjobb harcost és kiváló aranyművest, a vepsze törzsbéli Vepszerémet javasolta, aki a kellemes éghajlatú Aranyosszéket megszerette, és Eskülő leányai közül a víg kedélyű Dévaványát kérte meg feleségül. Eskülő Isis-lakó, egyisten hívő édesanyja után szumír, míg édesapja után parszi-szkíta származású volt és a Bihar tartománybeli nagy járvány elől menekült a kis csoportjával az aranyröges hegyek közé.”
„A 2430. medvetoros évben Illmár vasverdeső ifjúsági fősámán végzett Aranyosszéken rokonlátogatást. Örömmel fogadták az eddig legnagyobb hun-törzsi csoportot és megkérték Illmárt, hogy déli birodalmi bejáratuknál hagyjon hátra egy kis csoportot védelmükre. Barca széki-hun vitéz vállalkozott, hogy az egyik termékeny kis síkságon telephelyet létesít az Isis-lakók védelmére. Ifjúsági vezérük nevéről ezen vidéket elnevezték Barcaságnak. Azóta is Barca vezér harcosai lakják a Barcaság nagy részét.” – Barcaság
„Központi erősségüket Pannon-halmának nevezték. Lajta vitéz megalapította Alsóőrséget, Hisba a Felső-őrséget, míg az Isis-lakó Szerém vitéz a Szörény-őrséget. Ezen őrségek parancsnoka Mecsek vitéz lett, Pannon ifjúsági vezér öccse.”
„Pannon vitéz megjelent Aranyosszéken és a visszamaradt hatezer lovas vitézével és a vállalkozó Isis-lakókkal átlovagoltak a róla elnevezett Pannóniába. Ezen felvonulás miatt sok görög lakos elhagyta Pannóniát és a tengerek mellé költözött, ahol egy gyermekáldásban szegény, művelt és aranytárgyakat gyakran vásárló népet leigáztak” – milyen népet??
„Pannon vezér leányát, Almágyot feleségül vette Szerém őrparancsnok fia, Zalatna és tőlük 24 gyermek származott.” !!!
- „Legkisebb fiukat küldték el Ordoszba, aki a sámánképzésben rangelső lett és egy Vepsze törzsbéli vezérnek, Pejpusznak a leányát vette el feleségül és felvette a Veszprém sámán nevet. Hazaérve, az Oregek Tanácsa engedélyével egy sámánképző várost alapított, amit róla Veszprémnek neveztek el. Felállította aranyműves ötvös-kegyhelyét, amelynek kincses szentélyében lerótta aranylemezekre Pannonföld történetét.”
„Még azon évben Pejte sámánasszonynak fia született, akit vepsze szokás szerint Pétnek neveztek a 3312. esztendőben.” – így lehetett a vepsze névadóban
„Almágy fia Veszprém, mivel igen sok nyelven beszélő főtárkány volt, felvette az édesanyja becéző nevét és Algyő-Veszprém név alatt a fejedelmi fellegvár alatti tárkányvárosban 4 éves tárkányképzést tartott”
„Algyő-Veszprém felesége, Pejte asszony a róla elnevezett réten lévő jurtákban a rimalányok képzését végezte” – hol ???
„Algyő-Veszprém 10 évig volt tárkány-fejedelem Ordoszban, s ezalatt a 24 Hun Törzsszövetség védelmi rendszerét 48 tyumen lovasra emelte, 24 tyumen ifjúsági lovas mellett. 703-ban halt meg. Hamvasztásos módon a Tisza menti Algyőn adták meg neki a végtisztességet Pannon-Győr új tárkány-fejedelem védnöksége mellett.”

„Sávolyka-Aranyasszony és Vadna fősámán Pannon-földre indult, ahonnan gyér hírek jöttek, hogy a kabarok valamikor Kassa néven várost alapítottak.”
„a longobárdok támadása fenyegetett”
„A támadó lombárdokkal vívott kemény harc után Vadna sebesülten a lovára kötöztette magát. Bártfáról vágtatott Kassára. Éppencsak elmondta Vadna a veszedelem hírét, belehalt sebeibe, elnyerve a dicsőséges kabar „halál-lovas” elnevezést.” – Bártfa
„Sávolyka a lombárdok kiverése után háromszáz harcosával felépítette Vadna és Galgóc-őrhelyet, ahol utódai kétszázötvenhárom évig rótták a valamennyi közt leghosszabb Arvisurát.”
„Vadna fősámánnak és Sávolykának öt év alatt egy Berény nevű fia és három leánya született. Mind Berény, mind pedig a Csobánka , Galambka és Barcika napokon született ifjú rimalányok igen szívós lovasokká serdültek és mindannyian csak rokonlátogatókkal házasodtak össze.”
„a kabar rovósámánok Munkács várában, míg az úz rovósámánok Vadna várában rótták a maguk Arvisuráit”
Szobránc rimalány
„Csobánka a jász Abód vitéznek lett a felesége” … „Sok gyermekük született, akik közül Fülek várat épített.”
- „Édesanyja Fülek vár birtokán, a róla elnevezett Csobánkán halt meg.”
„Barcika egy kabar származású rokonlátogatóhoz, Szolnok vitézhez ment feleségül, akivel Kassa alá ment lakni, Abauj-Szolnokra”
- „Szolnok vitéz Vadna várának védelmében hősi halált halt. A várat ostromló vandálok közül sokan fogságba kerültek, akik közül Barcika, férje miatti veszteségként 10 fiatal vandál harcost kapott, hogy azokkal a Kassa alatt lévő földjeit gondoztassa. Köztük volt a később vőlegényévé lett Cöngölén vezér fia, akiért a vandál előkelőség minden váltságdíjat megadott volna. Barcika inkább férjéül választotta Dóna vitézt, hogy a rokoni kapcsolatokkal az ellenségeskedést megszüntesse. Csak akkor engedték Dónát látogatóba édesapjához, Cöngölén vezérhez, amikor három fiukkal: Ladány, Gál és Pázmány nevű unokáikkal köszöntötték a gyengélkedő Cöngölént.
  Cöngölén engedélyezte unokáinak, hogy a Bolhás hegység (a Bükk és Mátra között) 3 folyóvölgyében telepedjenek le, ahol irányították a vandál kézművesek vasszerszám és cserépedény készítését.” !!!
vandalúz – „A Galgóc várában vitézkedő kabarok Vandalúznak nevezték Cöngölént.”
„Barcika utódai nagyon elszaporodtak” … „Három telephelyük: a Gálvölgye , Ladányvölgye és Pázmányvölgye, termékeny terület volt.”
- Kisfalud – „Mivel a fiatalok véleménye nem mindig egyezett meg a szüleik akaratával, a szüleik véleményével ellenkező fiatalok részére egy új települést engedélyeztek a megértőbb apósok. Ezen fiatal települést kabarosan Kisfaludnak nevezték.”
„A 433-ban érkező kabarok Cinakó vandál vezért népiesen szintén Vandaluznak nevezték, ezzel arra utaltak, hogy a vandálok a Hangony völgyében keveredtek az úzokkal.”