291A

„Marina szellemében” – „Álmos fősámán, tanfejedelem rovása”

A Volga-Káma környéki népek, mint „északi-sumerek” (ez a kifejezés csak Paál Zoltán levelezésében jelenik meg)

• Ataisz – „A Nagyvíz öblének síkságain és faragható kőhegyein Uruk népei a hun törzsekkel, agabákkal, indijókkal és szkítákkal való állandó érintkezésben és keveredésben öntözéses és teraszos földművelést fejlesztettek ki. Uruk népének első nagy tette az emberevés megszüntetése volt. A földművelés mellett mind általánosabbá vált az állattenyésztés, a kézművesség és kereskedelem.”
  • „A hun törzsek főként állattenyésztéssel és kézműiparral, szerszámkészítéssel, az agabák pedig inkább kereskedelemmel foglalkoztak. Felkeresték a távolabbi indijókat és szkítákat is. Általában bőségben és jólétben éltek.”
  • „Időszámításukban a földművelők az „evéseket” számolták. Az állattenyésztők a holdevéseket tartották nyilván, a kézművesek pedig a tűztisztelő ünnepeket számolták.”
• „Buda a Tigris folyó öblének táján megalapította Anina-óm gyarmatát, Uruk népe számára pedig Úr városát. Az első hajós, aki erre a földre lépett, Eridu hajósvezér volt. Tíz hajóval érkezett, majd a helyzet megismerése után visszahajózva jelentette Budának, hogy termékeny vidékre talált.”
  • Eridu – másutt Eridő
  • Anina-Óm – más helyen később Uruk névre nevezték át (Uruk képjeleinek jelentése: a „szent hely városa”)
  • Úr – Uruk szomszédságában a kikötőváros (Uruk már nem a tengerparton volt); (Ur képjeleinek jelentése: „Uruk testvére”)
• „Buda vezetésével Ur városában a 24 öl magas Bálvány-hegyen kegyhelyet építettek, s megvetették az alapját az ataiszi kultúrának.”
  • 24 öl – kb. 50 m; ez inkább Urukban lehetett (Anina kegyhely)
    • Éanna valóban egy kiemelkedésen van térkép
• kataklizma
  • „A Nagyvíz Úr városában 20 ölnyire emelkedett. Magya fejedelem az értük jövő 24 hajóra felvezette lovasait és állatállományát és a Tigris mentén felfelé haladva tíz nap múlva olyan helyre érkeztek, ahol a lovak legeltetésére alkalmas rétet találtak.”
  • „A hajón hozták egy fejedelemasszony holttestét is” – Suhan

. Uruk városában, a kegyhelyen temették el.

• „Magya és Szavárd a hunok maradékaival elindult a Tigris folyó mentén északra. Itt Magya egy nagy és bőséges legelőn megalapította Paripa és Dabósa városát”
• „Magya fejedelem hunjainak többségével átköltözött a Nagyhegyen túli síkság bőséges legelőire” – Kaukázus
  • „A legnagyobb fia, Hunor, a vitézek többségével továbbment kelet felé. A nagy pusztaság végén egy tó partján megalapították Hunor városát, és az ataiszi pusztulás utáni 250. holdévben felépítették Hadúr kegyhelyét.” – Világügyelő fejedelem
• „Magya fejedelem legkisebb fia, Magyar a Nagyhegy alatti Magyarka városát építette”
• „Buda húga, Mari ”
  • „Magya halála után a gyermekével és lovas népével északra ment. Az Ataisz pusztulása utáni 520. holdevés ünnepén érkezett meg a Nagy folyó kanyarjába, és ott Etil napján várost alapított. Ezt a várost Mari 45. tűzőrző névnapján Marinának nevezték el a szavárdok. (A tűzőrző névnap a mai időszámítás szerint egy évet jelent.) Marina városában felállították a beavatottak sámánközpontját.” !!!
    • Nagy folyó – Volga – „magyarul Etel, tatárul İdel, csuvasul Atăl”
    • A nagy kanyarulat Kazány környékén lehetett
• „Mind a marinai, mind pedig a magyarkai és hunori központok állandó összeköttetésben állottak egymással.” !!!
• „Újabb özönvizek után Uruk népe a szavárdok városában és Magyarkán lelt menedéket, sőt kisebb csoportjaik: a maramik, meriják és muromák elvándoroltak egészen Marináig”
  • szavárdok városa – valószínűleg Magyarka
• „Az idők múltával, amikor a helyzet Úr város környékén javult, Szumér fejedelem ökrös fogatokon visszavezette őket Úr városába, és a Szavárdiában és Magyarkán szerzett tapasztalataikkal városállamokat alapítottak.”
  • „A magyarkai, hunori és marinai sámánképzéseken a „rajcsurokban” ezeket a visszaköltözőket szuméroknak nevezték, bár valójában ez csak egyes törzsekre vonatkozott.”
• „Az időjárás viszontagságai, betegségek és háborúskodások miatt a szumérok vándorlásai elég gyakoriak voltak Nippur, Magyarka és Marina körül.”

• „a szegények azonban nem keveredtek a fekete népekkel, hanem észak felé, a Kurd-földre, Szaváriába, Magyarkára, de leginkább az óriásira nőtt Marina-Birodalomba vándoroltak.”
• Káma és Mirina – „Hikszosz és kasszu menekültek a Van-tó környékéről egy fejedelmi lányt, az okos Mirinát küldték el a magyarkai sámánképzés rajcsurjába. Ez a lány a nagy vetélkedőn rangelső lett. Ezért joga volt férjet választani. Annak alapján Káma fejedelme lett a férje.”
• „Szumért az Úz országbeli úzok az Kr. e. 539-ben lezajlott Szippar melletti csata után hagyták el és a Szavárd földön telepedtek le.”
• kabarok csatlakozása: „Káma fejedelmének beavatott felesége, Mirina aranyasszony Kr.u. 181-ben megengedte, hogy a kabar-vész maradék népe letelepedjen az asszonyuralom alatt élő déli manysik földjén.”
  • Berény feleségül vette Mirina „legnagyobb leányát, Isimbájt”
  • „Káma fejedelem halála után Berény és Isimbáj fia, Magyar lett az új fejedelem”
• „Mirina aranyasszony tanácsára Magyar még kisfejedelem korában megalapította a Magyar Törzsszövetséget. A szövetség azt vallotta: Ha a szuméros eredetű népek nem akarnak elpusztulni, nyolcgyermekes szaporodási törvénnyel kell fenntartani az új törzsszövetséget. Ezt a törvényt a Magyar Törzsszövetségben örökké érvényesnek tekintették.” !!!
  • „A törvény szerint minden település központjában, a bíró-táltos vörösszínű lakhelye mellett a nyolcgyermekesek laktak, majd a rendre kevesebb gyermekkel rendelkezők, végül a gyermektelen és nőtlen harcosok. Ezek védték a települést. Ugyanilyen törvény érvényesült a törzsszövetség temetőiben is: a gyermekek számát a harcossal eltemetett nyílvesszők mutatták.”
• „Magyar után az unokaöccse, Zsolca fejedelem és Megera fia, Kürt lett a fejedelem. Kürt halála után pedig Magyar fia, Béla. Béla halálakor, 275-ben a nagy népszaporulat miatt ketté vált a törzsszövetség. Az Etil két oldalán, Káspivár birodalma felé kezdtek terjeszkedni. Az Etil jobb oldalán Béla fia, Gyula, az Etil bal oldalán Kürt fiának az unokája, Tarján lett az ifjú fejedelem. Tarján fiát, Bélát a kabarok vezette magyarok választották fejedelmükké.”
• „Gyula fejedelem a Jenő, Gyula, Megyer és Gyarmat törzset vezette a beavatott Nyék törzs irányításával. Ezt az 5 törzset magyari törzseknek nevezték. A másik csoport a Kéri, Keszi, Tarján és Kürt törzsből állott a Béla-törzs vezetésével. Ezek voltak a magyarok, az Etil bal oldalán. Törzsszövetségük székhelye Bakát városában volt. A magyariak új fővárost építettek Al-Bélán, a Jenő törzs székhelyén.”
  • Bakát ???
  • Al-Béla ???
• „Al-Bélán 319-ben Temír lett a fejedelem. Egy alán fejedelemlányt vett el feleségül, s az alánok a magyariak szövetségesei lettek. Temír után 340-ben a fia, Vága lett az új fejedelem. Ő az etil-bolgár fejedelmi házba nősült. Utána Gyula-Dúló lett a Magyaribolgár Szövetség első fejedelme. Felesége Emba beavatott fejedelmi lány volt. Az ő ikerlányait rabolta el Hunyor és Magyor.”

• Bolárinak nem volt fia, csak 24 leánya. De lányaival a Magyar Törzsszövetség apósa lett.„

• „A magyarok a legkisebb Bolári lánynak, Kazárkának a révén beléptek a Kazár Birodalomba. Ennek első fejedelme a Kürt törzsből származó Ugor lett. Ugor sok kincset örökölt ködtürk fejedelmi származású anyjától. Házasság révén a Bolári fejedelmi házba került Bende unokája, Bajalán is, akit az Ordoszból elűzött avarok nagyfejedelme, Baján vett feleségül. Bajántól egy fia született, Győr.”
• „A magyariak és a magyarok egyaránt részt vettek a Kazár Szövetségben. A Béla törzset Bakátba vezényelték palotaőrségre. Az ún. Lovas-Bakátban helyezkedtek el. Az új fejedelmi székváros ugyanis a kőből épült Bakátban volt. A Béla-törzs lóállományával együtt az „egy futásnyi” (egy órai lovaglásnyi) távolságra levő Lovas-Bakátban állomásozott”
  • egy futásnyi = egy órai lovaglásnyi

• „Elkezdődtek az arab támadások. Mind a kasszu birodalombeli Van-tó környékéről, mind a szumér Ummából egyre érkeztek a menekülők, de jöttek utánuk az arab lovasok is. Az ummai úzok a szavárd-úzok földjén, Bakuban telepedtek meg. Ott, mint Ummában is, sárolajjal tüzeltek.”
• Káspivár Birodalma = Khorezm

• Nyék-törzs központja „a Marina-beli Győr városa”
• Abacil – „Kendice leányuk születése alatt Abacil beteg lett, és nem tudott többé lóra ülni” – másutt Zselíz születésekor sérült meg
• „Szőke Árpád még 892-ben 3 hágón javasolta a bevonulást. Árpád tárkányfejedelem a torlódások elkerülése végett 4 hágót javasolt. Még 1-1 további hágót mindketten tervbe vettek. Egyetértettek abban is, hogy Kővárról Kassára az uzsoki és a vereckei hágón át a legegyenesebb az útvonal. A további lehetőségeket a borgói, tölgyesi és gyimesi szorosban jelölték meg. A sámánrajcsur befolyása alatt álló Oregek Tanácsa azonban még a kőrösi (Kőrösmezei), ojtozi, tömösi, meg a vöröstoronyi és a kazáni szorost is számításba vette bevonulási helyként.”

• Álmos szavai: „Nem tudom, helyesen tettem-e, hogy szembefordultam legvitézebb fiammal, aki nem helyeselte erőink ilyen szétforgácsolását. A beavatottak is az ő tervét helyeselték.”