29
A 29. Arvisura a Jász-síkság (Alföld) betelepedését írja le. Mivel a betelepülők közül sokan Egyisten-hitűek (Ősmagyar vallásúak), így ez a hit a Kárpát-medencében elterjedt.
- Buharata – a „ta” a sumerben „ból/ből/tól/től” jelentésű
- „5-10 évig” … „Ugyanis ha valaki kitűnő eredménnyel végezte el a sámánképzést, akkor a beküldő fejedelemségnek az Öregek Tanácsa még javasolhatta az illető sámán beavatottsága esetén, hogy a beavatottak képzésén is részt vegyen.”
- Káldor-birodalma – „Dabósától Magyarkáig a Kurd nemzetsége fog lakozni fiának, Káldornak a birodalmában”
- „az istenfélő Magyar népe a Nagyhegynek a tetejétől a jégkucsmák aljáig fog letelepedni” – a Kaukázustól felfelé Északig
- „Időszámításuk alapjának a tűzszerzése ünnepét vették és Ataisz elsüllyedését a 8470. tűzszerzési évben állapították meg. Amíg a hunok 12 968 alkalommal ünnepelték meg a holdevés ünnepét, addig 998 esetben tartottak a Szavárd-magyarok tűzszerzési ünnepet.”
- holdevés – Hónap
- magyar – „az ataiszi törzsek szerint nem népet és törzset jelentett, hanem egy bizonyos, hitbeli meggyőződést. Ezen kis csoport ellentétben a többi ataiszi népekkel, minden időben megmaradt az Égi-eredetű egyisten hitén”
- „északra, Mari birodalmába” – Marina
- „délre, Szumír fejedelem uruki törzseihez”
- Úzonnak a Melegvizes Birodalma felé irányította
- „az időszámítást egyeztették. A 24 Hun Törzsszövetsége ezelőtt 486 évvel alakult meg. Nippur vallási központját a 24 Hun Törzsszövetség megalakulása előtt 1710 tűzszerzési évvel alapították és azóta ArvisuraAnyahita Egből hozott jeleivel rótták az idők múlását. Tehát Nippur papi város csak 1710 éve rója a végtelenné levő időt. Ezért az ordoszi Arvisurákat a 2196. évi érkezéssel helyezték el az Égi-Eredetű népek rovásos gyűjteményébe.”
- ( Az Arvisurákat az érkezésük alapján jelölték )
- 173.o Ur-Ganna
- 174.o Dahai
- (Ninive - ma Moszul - fölött van egy, főleg kurdok lakta Duhok nevű város)
- „olyan vidéken éltek, ahol a néptörzsek a földből kibuggyanó fekete-sárral tüzeltek” – olajjal
- 175.o „a Saka törzs által az agadiak révén elnevezett pamír-Szkítáktól örököltük, akik a parszi szkítákkal együtt a legjobb kereskedők voltak és mind Uruk népével, mind a Hun Birodalommal a legjobb kapcsolatot tartották fenn.”
- „Voltak olyan bátrak, hogy még a fokozatosan elsüllyedő Ataisz menekülő népeit is felkeresték. Már pedig ezek nagyon elvadultak, mert hazájukból menekülve hontalanokká váltak. Ezért a menekülő ataiszi népeket Sáska népeknek nevezték”.
- magyar – „Ezen meggyőződés abban az időben csupán annyit jelentett: jóemberek társas-csoportja, akik Kurd és Hunor után a szülők harmadik, legkedvesebb gyermekének, Magyarkának a vallásos követőitől származnak”
- „Minden embert a sírig elkíséri a jó és a gonosz harca és sok emberben győz a gonosz. Ezt keservesen megbánja, ha végül is a jó győzedelmeskedik a rossz énje felett.”
- „egész héten látástól-vakulásig dolgozott, de a szombatot és a vasárnapot megszentelte. Igaz, hogy sütésfőzés, favágás, állatgondozás ekkor is történt. Általában ilyenkor beszélték meg a következő napok munkáját.”
- „látástól-vakulásig” – pirkadattól alkonyatig
- „a Melegvizek Birodalmában” … „minden huszadik év táján 25 - 100 személyes csoport letelepedését tartották ésszerűnek, hogy az Égi-Birodalom törvényei szerint a vérfrissítés megtörténjen”
- „A járványos megbetegedések leginkább a Jász törzseket kerülték el, mert a jászok közel éltek Agaba-ómhoz és a járványok hírére csatlakoztak az agabák kereskedelmi hajóhadához vagy pedig az agabák Hangony-öbölbeli szigeteire mentek halászni. Csak akkor tértek vissza hazájukba, amikor a járványok már elmúltak. Így a következő években a jászok közül többet jelöltek ki a kalandozók visszamaradó csoportjába”
- Agaba-óm – a Hangony torkolatánál
- „Amikor átúsztattak a parszi-szkíták Tenisur nevű folyóján, Virágos megbetegedett, ezért egy holdtöltéig a Saka-síkságon maradtak”
- Saka-síkság – Sárvár környéke
- (A felsorolásban a sámán-szerepekről is sokat megtudunk)
- 177.o Terebes „kabar származású lévén, egy tartalék lóval rendelkezett”
- 178.o Kerka útja – „A 24 Hun Törzsszövetség fennállásának első századában, a 20. medvetoros évtől a 38. medvetoros évig 400 lovas járt a Melegforrások Birodalmában, jött el a leghosszabb jégkorszak előtti lakhelyüket elfoglalni. Ezekből az első telepesekből 240 lovas visszamaradt. Most, az ötödik alkalommal az őslakókat 100-100 főnyi csoporttal meglátogatják. 20 évenként egy-egy 20-25 főnyi, nyugtalan ifjúból álló csoport ellovagolt és hírt vitt a továbbélés lehetőségéről az ordoszi sámánközpontnak.”
- Encs-folyó – Enns
- „a 24 Hun Törzsszövetség és a velük rokon népek létszáma már megközelítette az 1 töményt”
- „a hegyi lakó tarkósok és a cölöplakó pákászok 10 különböző hordája létszáma közel 4 tömény”
- Így a most érkezett vérfrissítési csoporttal 5 töményre emelkedett a Melegforrások Birodalmának a létszáma, amelyből már 3 tömény beszéli a 24 Hun Törzsszövetségnek az itt kialakult nyelvét a csere-gazdálkodásban résztvevők közül„
- „Ebből 4 tömény még lakógödrökben és cölöpökön él, de a 24 Hun Törzsszövetség tagjai már vermekre épített házakban. Ezeknek több mint a fele talpas-ház, míg a többiek boldoganyás-házak.”
- „A kőépítményeknek a száma mindössze 400 és ezek a sámánközpontokban állnak.”
- „Biringtető várával szemben felépítették részére a Cinegés-tanya épületét és juhtenyészetét.”
- Bellér – az avarok sámánját Böllérnek nevezték
- Berény kőfaragóival felépítette Berény várát – Jászberény
- Jászberényt először 1357-ben említik „Beren” néven
- 180.o „Borsa harsánynak kiadta Hajta leánya részét, akik új telephelyet építettek”.
- 180.o Hajta – a Tápió melletti patak
- Mátra környékén „az összes parszi-szkíták engedélyt kaptak arra, hogy ezen a vidéken megtelepedjenek”
- Zagyva – folyó – „Zagyva magóc-sámán kiváló halász volt. Berény szállása mellé telepedett le a két folyócska összefolyásánál, s ezért a nagyobbik folyót róla nevezték el a jászok. Pásztóról hozott magának feleséget.”
- Gyócs „Megalapította Gyócs települést egy gerendavárral” … „Hozományul egy tehéncsordát és egy birkanyájat kapott, amit Úzon pásztorai hajtottak Pásztón keresztül Gyócs váráig” … „A pásztorok elmondták, hogy azért nem hajtották a közelebbi úton a nyájat, mert a szarvaskői völgyet és hegységet a földrengés nagyon megmozgatta és azóta ezen szűk folyóvölgyet senki nem használja.”
- „A 24 sámán közül 6 jász volt, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy egymáshoz közel telepítsék le őket. Ezért Berény vezérnek a leánya, Hajta és Cinegének a felesége, a szintén jász származású Virágos is kapott ezen a sík vidéken birtokot.”
- 180.o A 490. medvetoron ezen települést Jász-síkság néven jegyezte be Basa fősámán.
- Kudzsir – „Kudzsirnak a letelepedését Tordas, a legrégebbi dalacs-sámán lakhelyének a szomszédságában engedélyezték. Nagyállattartó gazdálkodása mellett cserepes foglalkozást is űzött. Tordas birodalmában ezen szép mesterséget magas fokra emelték.”
- Csenger – „Csenger sámánt Biked volt arbag-sámán birodalmába vezényelték, ahol a telepesek tanító-papja lett. Itt született feleséget választott Karakó nemzetségéből.”
- (Biked – a Balaton Nyugati része)
- Devicse bacsa-sámán az úzok földjén telepedett le és Sajó-Ordoszból nősült meg. Feleségével nagy birkanyájat kapott.
- Zsibó bőség sámán Gula pateszi birodalmában telepedett meg. Só-szállítással foglalkozott. Ő lett a Melegforrások Birodalmának só-ellátója.
- Zsibó egy város
- 177.o Terebes
- Terebes boksa-sámán volt a tudós pap, aki még Göncön megnősült. A kabarok birodalmában a Gönc feletti hegységben telepedett le.
- Terpes helység régi neve
- Bars arbag-sámán, a gyógyító pap az északi síkságon telepedett le. A Tisától Dunna-asszony folyamáig, az északi erdőségekben gyűjtötte a gyógyító füveket. Sőreg utódai közül nősült és igen sok gyermeke született Bars várában.
- Hont „kács-sámán volt a vándorló pap, aki hanti lévén, az úzoktól kapott lovon érkezett. Sajó-Ordoszban telepedett le, de nősülése után Ipoly nevű feleségével a róla elnevezett folyó partján telepedtek meg”
- Hód „dalacs sámánra, mint katona lovas-papra Basa fősámán tartott igényt. A Tisa sámánközpont közelében telepítette le, hogy vele kis katona-lovas csoportot szervezzen, mert a létszám már 1 tömény fölé emelkedett és a néha támadó tarkósok ellen védőőrséget kellett szervezni. Lóménesei a róla elnevezett Hódságon legeltek, ezeket ifjú lovasok őrizték.”
- valószínűleg Hódmezővásárhely
- Barót „sámán volt a széki-hun szövetségi pap, akit Gula pateszi birodalmába küldtek, mivel ezen vidék volt a legvédettebb és innen tudták a törzsszövetséget legjobban összefogni.”
- Pozsega jövendőmondó sámánt Kerka birodalmába irányították, mivel kazahun lévén, a jövendőről a legkönnyebben tudott mindenkit értesíteni.
- Pozsega – Szerbiában és Horvátországban is van ilyen város
- Kökénd „nazír, azaz istenidéző, nőtlen pap Tisa sámánközpont közelében kapott telephelyet, ahol három szavárddal telepedett le.”
- Kökénd – szerb város neve (Kikinda)
- Lindva „bán is őrség pap maradt, aki őrtevékenységi helyét állandóan változtatta. Lindván épített telephelyet és alapított családot.”
- Déva „tárkányt, a kovácspapot, a szekerek és lószerszámok gondozóját, a tüzek csiholóját, és a kovácsot Parajd birodalmába helyezték, hogy az ellátó részleget megszervezze a legújabb ordoszi szokás szerint. Szerszámaira nagyon vigyázott.”
- Regöly „vajda-sámán Tisa sámánközpontban megnősült ugyan, és le is telepedett, de valami mindig azt súgta neki, őt küldik el Magyarkára, hogy Buharata fősámánnak a Melegforrások Birodalmából való jelentését átadja.”
- ( egy település neve is )
- Gara „horka volt a bíró-pap, akinek a ténykedése megszűnőben volt, mivel Tisa sámánközpontnak már volt horka-intézménye. Dunna-asszony folyamának közelében telepedett le”
- Simánd „abakán kun származású volt. A síkságon jelöltek ki neki szálláshelyet. Tisa sámánközpontból vitt magának feleséget.”
- Locsmánd „volt a jaku-sámán, a kalandozók összekötője, aki Tisa sámánközpont minden feljegyzését összegyűjtötte, hogy majd Regöly sámánnal együtt Ordoszba elvigye.”
- Locsmánd település
- Pácska „aranyasszony-sámán a birodalmi asszonyuralom képviselője volt, akik az életet adták a törzsszövetségnek”.
- Tordas „pateszit Parajd birodalmába irányították, hogy ott, a régi Tordas környékén Kudzsirral együtt olyan edény-bőséget teremtsen, mint amilyen Uruk birodalmában van. Útközben a Nagyvízen átjőve mindenféle edényt megtekintett és azok mintáit átvette. Mivel Lébény is cserepes legény volt ifjabb korában, ő Encstől Garáig más edényformát is meghonosított. Ez azt eredményezte, hogy minden gyűjtött és termesztett magot külön tudtak tárolni és ez később nagy fölhalmozást eredményezett.
Lébény, aki ismerte az ordoszi 24 Hun Törzsszövetségnél szokásos edényféleségeket, rokonai tiszteletére avaros, harangalakos edényeket kezdett készíteni, körben vonalakkal. Kereskedő rokonsága ezt a vásárnapi összejövetelekre elhordta egész Pásztó birodalmáig. Nagy jövedelméből búbos kemencés kegyhelyet épített és a törzsön kívüli ősmagyar hitet ebben a helyiségben oktatta a rokonságnak. Ezek az összejövetelek olyan közkedveltek lettek, hogy rokonságának aggastyánjai búbos kemencéjének tüzét soha nem hagyták kialudni. Lébényt az avar közösség nagyon megszerette. Ő rendelte el a fejjel kelet felé néző temetkezést.”- „harangalakos edényeket kezdett készíteni, körben vonalakkal” – vonalkerámiás műveltség
- „a törzsön kívüli ősmagyar hit”
- Csorna: „Perjés öccsei összevesztek a Hangun melletti avar közösségben, mert a hatodik lovát a leggyengébb öccsére, Csornára hagyta, akit a testvérei ezért mindig gyűlölködve bosszantottak.” – talán, mert nem rájuk hagyta?
- „Csorna parancsnoksága alatt tizenkilenc jász, egy avar és négy parszi-szkíta kelt útra” … „Mire eljött az almaszüret, már Göncön voltak, ahonnan Sajó-Ordoszon keresztül Pásztóra irányították őket. Itt az egyetlen avar íjász egy medvét elejtett a hegytetőn, s így ezt a hegyet Mátra vitézről Mátrának nevezték.”
- „Kökénd nazír-sámán és három szkíta lovas pusztult el ezen idő alatt, akiket a ”Vándortörvény ” alapján elhamvasztottak„
